Don Bosco oratóriumaiban ez volt a jelszó: Légy vidám és tégy jót! A pártfogásába vett kallódó ifjúság életét úgy irányította, hogy jó keresztények és becsületetes állampolgárok legyenek. Az első végleges oratórium Torinó külvárosában nyílt meg 1846-ban. Az oratórium itt nem zenemű, vagy imaház, hanem a barátság, a vidámság, a játék, az értelmes szabadidő eltöltésének helye. Don Bosco a felkarolt fiataloknak otthont adott és példát, hogyan kell élni. Saját életével hirdette azt, amit tanított. Don Bosco szavaival: Az oratórium ház, amely befogad, iskola, ami életre nevel, plébánia, amely evangelizál és udvar, ahol vidáman, barátként élhetünk. Don Bosco pedagógiai elvei máig érvényesek és hatnak, az egész világon elterjedtek.
Jézus Krisztus szeretetére a szüleim tanítottak. A Szűz Mária iránti tiszteletet a szalézi atyák sugalmazták. Egyébként nekik köszönhetem papi hivatásomat. (Boldog II. János Pál pápa)
Giovanni Bosco (1815-1888) torinói áldozópap 1859-ben szerzetesrendet alapított, melyet Szalézi Szent Ferencről nevezett el, akinek nagy tisztelője volt. Az egyháztörténelem egyik leghatásosabb szerzetesrendje és a világ második legnagyobb szerzetes családja a Don Bosco Szalézi Társasága. Női ága és elkötelezett világiakból álló mozgalma is van. A világ öt kontinensén, 132 országban 15560 szalézi szerzetes él. A szerzetesrend alapításával Don Bosco célja az volt, hogy követőivel hatékonyabban tudjon munkálkodni a szegénysorsú gyerekek nevelésén. Idővel az oratóriumból iskola, majd iskolarendszer fejlődött ki, majd műhelyek sokaságát nyitotta, hogy a növendékek mesterséget is tanulhassanak.
SDB Salesiani di Don Bosco, azaz Don Bosco Szaléziak
A szalézi címer, amelyet Boidi professzor tervezett, 1885-ben jelent meg először Don Bosco december 8-án kelt körlevelén. A ragyogó csillag, a nagy horgony és a lángoló szív a hit, a remény és a szeretet jelképei. Bal oldalon a rend patrónusa, Szalézi Szent Ferenc látható. Az erdő a címer alsó részén Don Boscóra utal (bosco olaszul erdőt jelent). A magas hegyek a tökéletesség jelképei, amire a rend tagjai törekednek. A babérág és a pálmalevél az erényes és áldozatos élet szimbólumai. A motto: Da mihi animas, cetera tolle!(Adj nekem lelkeket (Uram), minden mást vegyél el!) minden szalézi életideálja. (Részlet a Don Bosco és kora című centenáriumi kiadványból.) A képen a péliföldszentkereszti Szent Vendel kápolna üvegablakának részlete látható.
A Gerecse szívében megbúvó Péliföldszentkereszten, Csernoch János hercegprímási birtokán telepedtek meg hivatalosan Magyarországon az első szaléziak 1913. november 6-án. Az I. világháború előtti utolsó békeévben az olaszországi Cavagliaból, az ottani magyar szalézi intézetből érkeztek. Nem sokkal később jött utánuk az első magyar szalézi szerzetes, P. Zafféry Károly SDB. Fokozatosan nyíltak meg házaik. A szalézi intézeteknek, iskoláknak, diákotthonoknak Balassagyarmat, Borsodnádasd, Budapest, Esztergomtábor, Gyula, Magyaróvár, Mándok, Mezőnyárád, Muraszombat, Nyergesújfalu, Óbuda, Pestszentlőrinc, Péliföldszentkereszt, Rákospalota, Szombathely, Tanakajd, Újpest és Visegrád adott otthont. A II. világháború után totális állami támadás indult az egyházak ellen. Az 1945-ös földreformmal az egyházak anyagi függetlensége megszűnt, 1948-ban az egyházi iskolákat államosították, 1950-ben a szerzetesrendeket feloszlatták. Sokan elhagyták az országot, voltak, akik teljes illegalitásba menekültek, hogy elkerüljék a letartóztatást. A szétszóratás előtt 280 magyar szalézi szerzetes működött. 40 év telt el, hogy sok nehézség árán lassan újra beindulhatott a szerzetesi élet. Magyarországon jelenleg 36 szalézi szerzetes él és dolgozik. Házaik vannak: Balassagyarmaton, Budapesten, Kazincbarcikán, Nyergesújfalun, Péliföldszentkereszten és Szombathelyen.
2013-ban egész éven át tartó eseménysorozattal ünnepli a Don Bosco Szalézi Társasága magyarországi letelepedésének centenáriumát. Don Pascual Chávez V., SDB rendfőnök Rómából küldött ünnepi üzenetében azt kívánta, hogy …Legyen a magyar szalézi letelepedés 100. évfordulójának ünnepe igazi jubileum, vagyis valódi 'kairos'. 2013-ban az egész magyar Szalézi Család ünnepel és reméljük, hogy együtt ünnepelhetjük Sándor István szalézi testvér boldoggá avatását is. Abban a reményben búcsúzom, hogy 2013 októberében, a nagy ünnepségsorozat végén találkozhatunk… P. Ábrahám Béla SDB, a magyarországi szaléziak tartományfőnöke szeretettel hív mindenkit, hogy kapcsolódjon be az ünneplésbe, legyen részese a szaléziak örömének.
A centenáriumi év központi mondata: Van, akit érdekel, ami benned rejlik.
A centenárium fővédnöke: dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. Védnökök: dr. Völner Pál országgyűlési képviselő, államtitkár; Bús Balázs Óbuda-Békásmegyer polgármestere; dr. Puskás Tivadar Szombathely Megyei Jogú Város polgármestere. 2012. december 15-én Szalézi nap volt Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban a III. Keresztény Film- és Könyvnapok keretén belül, melyet az Etalon Film Kiadó és a Don Bosco Szalézi Társaság rendezett. A centenáriumi rendezvények nyitányaként, az egész országból meghívott mintegy ötszáz szalézi fiatal és vendégeik számára programban volt: A kezdetek c. színdarab, a nyergesújfalui Szalézi-Irinyi Középiskola diákjainak előadásában; Don Bosco-Az ifjúság Atyja és Mestere című film megtekintése; a szentegyházi Gyermekfilharmónia Kórus koncertje; beszélgetés a Magyarországon szolgáló indiai szalézi szerzetesekkel. P. Ábrahám Béla SDB magyarországi szalézi tartományfőnök sajtótájékoztatót tartott a média képviselőinek a szalézi centenáriumi év eseményeiről. 2013. január 4-én Nyergesújfalun, Magyarország első szalézi iskoláját befogadó településén, a Kernstok Galériában nyílt meg az Utolsókból lesznek az elsők. A szalézi csoda című ifjúsági vándorkiállítás. A rendhagyó módon felépített, mozgatható, szétszedhető, szabadon alakítható installációt több mint 700 darab, 30x40 cm-es doboz alkotja. A kiállítás célja felkelteni a figyelmet a szalézi nevelői-lelkipásztori munka magyarországi eredményei iránt, bemutatni a Don Bosco-i nevelési módszerek aktualitását, a mai társadalmi környezetben történő alkalmazhatóságát. A kiállítás rendezője Bertáné Varga Judit történész-muzeológus, centenáriumi koordinátor. A tanulságos, vidám, interaktív tárlat az ország több településén, iskolákban, kollégiumokban lesz látható. 2013. január 26-án a budapesti Szent István-bazilikában dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek nyitotta meg ünnepélyesen a centenáriumi évet és celebrálta az ünnepi szentmisét. Közreműködött a néhai P. Dauner János SDB atya által több mint húsz évig vezetett Egyetemi templom Don Bosco Ének- és Zenekara ifj. Benyus Sándor vezényletével. A megnyitóra Kazincbarcikáról megérkezett a Szalézi expressz a Szalézi Szent Ferenc Gimnázium és a Don Bosco Szakiskola kilecszáz diákjával és tanáraikkal. Molinójukon a centenáriumi logót a fél ország láthatta. A diákok ünnepi bevonulása a Nyugati pályaudvarról a Bajcsy-Zsilinszky úton át és a Szent István téren rendezett flashmob igazi Don Boscó-i kezdés volt. A budapesti eseményeket Csány Márton, Almási Annamária és Czuczor András, valamint sok fiatal önkéntes szervezte a SZALIM (Szalézi Ifjúsági Mozgalom) részéről. Az ünnepi megnyitó díszvendége volt Adriano Bregolin szalézi rendfőnöki vikárius Rómából.
Amikor visszamegy, mit fog mondani, mit tapasztalt Magyarországon? – kérdezte interjúja zárásaként a Magyar Katolikus Rádió riportere Adriano Bregolin rendfőnöki vikáriust, aki így válaszolt: Legelőször is azt fogom elmondani, hogy meglepődtem, mert a centenáriumi nyitóünnepség sokkal jelentősebb rendezvény volt, mint vártam. A szaléziak tényleg nagyszerűen előkészítették ezt az ünnepet, a helyi egyház és a társadalom bevonásával. Az is nagyon fontos, hogy a rádió és a televízió is közvetítette az ünnepséget. Don Bosco ugrálna örömében és nagyon-nagyon-nagyon elégedett lenne! És azt fogom még elmondani a rendfőnöknek, hogy ma sokkal több reményünk van Magyarországon, mint az elmúlt években, mert a szaléziak nagyon elkötelezettek abban, hogy élővé tegyék karizmájukat.
2013. január 26. délutánján a Budavári Palota E épületében folytatódott az ünneplés. Szalézi iskolák diákjai adtak műsort a Budapesti Történeti Múzeum Barokk Csarnokában. Dr. Völner Pál államtitkár, a szalézi centenáriumi év védnöke beszédében kiemelte: időszerű a szalézi rend tevékenysége, Magyarországon pedig nagy szükség van rájuk. Nem a tagok létszáma határozza meg a rend jelentőségét, hanem a tevékenységük. Emlékeztetett arra, hogy Bosco Szent János az ipari társadalom korában alapította a rendet, és választ tudott adni az akkori kihívásokra, amelyek ma is aktuálisak: felkarolta az elesett, elhagyott gyermekeket. Adriano Bregolin szalézi rendfőnöki vikárius köszöntőjében arról beszélt, hogy a centenáriumi évvel a nevelést ünneplik, mert a mai fiatalokat ugyanolyan ügyesen kell nevelni, amint tették azt a szerzetesrend elődei. A keresztény nevelőknek és az állami vezetőknek, valamint az iskoláknak, a családoknak és a civil szervezeteknek tudniuk kell együttműködni. P. Ábrahám Béla SDB, a szalézi tartományfőnök köszöntőjében reményét fejezte ki, hogy a centenáriumi év nagyon sok fiatalt szólít majd meg. Az ünnepi alkalommal kitüntetések átadására is sor került. Már korábban beszámoltunk róla, hogy Marsiczki Roland balassagyarmati animátor Savio Szent Domonkos-díjban részesült.
Marsiczki Roland Tizenöt évesen keresztelkedett meg és szinte azonnal animátor is lett, megtanult gitározni is. Gimnáziumi évei alatt lelkesen önkénteskedett a szalézi oratóriumban. Egyre jobban bekapcsolódott a tartományi programokba is. 2009-ben részt vett Torinóban a nemzetközi szalézi ifjúsági találkozón, a Confrontón. Három éve egyetemi tanulmányai miatt az Óbudán lévő Salesianum kollégium lakója. Alapító tagja az ifjúsági munkát néhány évig összefogó MOSZAT-nak. Jelenleg a SZALIM (Szalézi Ifjúsági Mozgalom) vezetőségének tagja. (Szalézi Értesítő 2013/1)
A jókedv rendje-Szaléziak című kiállításon, melyet Budapesti Történeti Múzeum Metszettárában rendeztek, köszöntőt mondott és a kiállítást megnyitotta dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a centenárium fővédnöke. A kiállítást bemutatta a rendező, Bertáné Varga Judit történész-muzeológus, centenáriumi koordinátor. Ismertetőjében kiemelte, hogy igyekeztek bemutatni a szaléziak vidám életszemléletét, lelkipásztori és oktatói tevékenységét.
A kiállítás két részből áll. A világos felében bemutatásra kerültek a szalézi szerzetesrend tárgyi emlékei 1950-ig. A sötét felében dokumentumok láthatók az iskolák 1948-as államosításának, a szétszóratásnak, a politikai üldöztetésnek, a kommunizmus éveinek időszakából, amikor számos szalézi az ország elhagyására kényszerült, sokakat pedig letartóztattak közülük. A kiállítás kiemelten emlékezik meg Sándor István első magyar szalézi vértanúról.
Sándor István (1914-1953) szalézi szerzetes a rákospalotai Clarisseum nyomdászmestere volt, oktatta, szolgálta a fiatalokat. 1950-ben, amikor a kommunista országvezetés feloszlatta szerzetesrendeket, az itt dolgozó szegénysorsú munkásgyerekeket besorozták katonai szolgálatra, majd az Államvédelmi Hatósághoz vezényelték őket, hogy megbízható kádereket és ávósokat neveljenek belőlük. Közülük a legkiválóbbakat a pártőrség tagjaivá képezték ki, akiknek a Magyar Dolgozók Pártja vezetőinek, Rákosi Mátyásnak és Gerő Ernőnek személyes védelme volt a feladatuk. A fiúk titokban szoros kapcsolatotot tartottak lelkivezetőjükkel, mesterükkel. Sándor István bár előzetesen értesült várható letartóztatásáról, mégis úgy döntött: vállalja sorsát. Példaképe a szalézi rend alapítója volt, Don Bosco, aki soha nem menekült el a feladatok elől. 1952-ben letartóztatták, 1953-ban a magyar demokrácia ellen való összeesküvés hamis vádjával, ártatlanul felakasztották tanítványaival, Zana Alberttel és Farkas Ferenccel együtt. Az áldozatokat valószinűleg a rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában hantolták el. A pártőrség perben P. Ádám László SDB tartományfőnök 15 év, P. Varga Aladár SDB 10 év, P. Szitkei Károly SDB 10 év, a többi tíz vádlott 5 év-től életfogytiglanig tartó börtönbüntetést kapott. A vallatások során meghalt Dániel Tibor SDB kispap, akit azért fogtak perbe, mert Sándor Istvánt befogadta lakásába. Ő a másik szalézi vértanú. István testvér, az örökfogadalmas szalézi szerzetes életútja a hit iránti hűség, a fiatalok melletti kitartás és elkötelezettség példája. Szabad döntése volt, hogy életét a magyar fiataloknak áldozza. Boldoggá avatása folyamatban van. A boldoggá avatáshoz csupán a hitből fakadó vértanúságot kellett bizonyítani.
A kiállított tárgyak nagyrészt a centenáriumát ünneplő magyarországi szalézi közösség tartományi archívumából, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből és a Mindszenty József hercegprímás emlékét gondozó Alapítvány anyagából származnak. 2013. február 12-én elkezdődött a Szalézi Akadémia előadássorozata az Óbudai Kulturális Központban. Az első téma volt: Az oktatás és az egyház. Miért hatékony a szalézi pedagógia? Az eseményt megnyitotta: Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere, a centenárium védnöke. Beszélgetőpartnerek voltak: Alberto Bottari de Castello érsek, az Apostoli Szentszék magyarországi nunciusa, Dr. Khirer Vilmos pápai prelátus, tb. kanonok, bírósági helynök, az óbudai Szent Péter és Pál Főplébánia plébánosa és P. Ábrahám Béla SDB szalézi tartományfőnök.
2013. február 22-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapjához kapcsolódóan, a budapesti Terror Háza Múzeum és Don Bosco Szalézi Társaság emlékülést rendezett a kommunisták által 1953. június 8-án kivégzett Sándor István szalézi szerzetes testvér tiszteletére. A fiatal szerzetest 60 éve végezték ki, jövőre lenne százéves. Dr. Schmidt Mária főigazgató köszöntőjében kiemelte, hogy a szalézi szerzetes tragikus sorsának megértése az életet igenlők számára talán bonyolult, vállalásának átérzése a maga felfoghatatlanságában ugyanakkor tiszteletet és elismerést vált ki, bátorságát, bajtársiasságát csak csodálni lehet. Talán még irigyelni is. Utalt arra, hogy a vallásos embert mindig egy teljes világ választotta el az istentagadó kommunizmustól, és mert a kommunizmus saját világnézetét kötelező érvényűnek tekintette, mindazok, akik ezt visszautasították, veszélyes, elpusztítandó ellenségeknek számítottak. P. Ábrahám Béla SDB szalézi tartományfőnök reménnyel beszélt Sándor István boldoggá avatásáról, miszerint az egyszerű, de lelkileg gazdag fiatalember boldoggá avatása nem csak egyházi ügy. Egyszerűsége azt üzeni a mai fiataloknak, hogy nincs elveszett élet. A legkisebb gyermek sorsa is érdekelte, példát adott abban, hogyan lehet egy életre szólóan segíteni valakin. A köszöntők után részletek hangzottak el Lux Ádám színművész előadásában Sándor István vallomásából és P. Ádám László SDB tartományfőnök börtönéveiről szóló írásaiból. Alberto Bottari de Castello érsek, az Apostoli Szentszék magyarországi nunciusának előadása következett és bemutatták Sándor István életéről és haláláról szóló kisjátékfilmet.
Az Isten szolgája, Sándor István szalézi vértanú című dokumentum-játékfilm forgatókönyvét írta és rendezte: Dér András. A filmet Sándor István életútjának helyszínein forgatták: a szolnoki Vártemplomban és magtárban, ahol gyerekeskedett és dolgozott; a rákospalotai Clarisseumban, ahol szerzetesi éveit töltötte; a budapesti Andrássy út 60. pincéjében, ahol a kínzásokat elszenvedte. A film szereplői: Orth Péter színművész főszerepben, P. Bíró Lóránt SDB szalézi atya, Lux Ádám, Balog Hunor, Bakondi Kristóf, Varga Ákos. Sok szalézi diák között a szolnoki Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium tanulói: Bóka Tamás, Virágh István, Teleki György, Balog Kende Ákos, Nagy Bence és Menyhárt Benedek alakítják a ministránsokat. A filmet a Magyar Televízió 2013. nagypéntekén sugározza.
Elhangzott Pierluigi Cameroni egyetemes posztulátor előadása a boldoggá avatási eljárásról. Ismertette az eljárás menetét és körülményeit. Emlékeztetett arra, hogy Sándor István halálos ítéletét csak 1994-ben semmisítették meg. Kahler Frigyes jogtörténésznek, a boldoggá avatás magyar történészének előadása a boldoggá avatási peranyagról adott tájékoztatást. Felvázolta a kommmunista erőszakszervezet működésének lényegét is. A kommunista állami erőszakszervezet célja az volt, hogy a neki nem tetsző osztályokat likvidálja. A koncepciós perekben sokszor megalapozatlan tényállás alapján ítélkeztek, máskor pedig a büntetőeljárásban volt némi valóságelem, amelyet elferdítettek. A kommunista diktatúrában el lehetett ítélni valakit hivatalosan akkor is, ha nem tett semmi jogelleneset. Személyes emlékeiről beszélt P. Havasi József SDB, a rendszerváltás szalézi tartományfőnöke és P. Bíró Lóránt SDB szalézi atya.
A 2013. március 12-én tartott Szalézi Akadémia témája az Evangelizáció, nevelés, szabadidő volt. A beszélgetést P. Ábrahám Béla SDB szalézi tartományfőnök vezette. A bevezető előadást Dr. Beer Miklós, a váci egyházmegye püspöke tartotta az evangeliáció-új evangelizáció témaköréből. Kiemelte, hogy számára fontosak a szaléziak: a Váci Egyházmegye területén van Szolnok, a boldoggáavatása előtt álló szalézi vértanú szülőhelye; itt vannak a balassagyarmati szaléziak és a mogyoródi szalézi nővérek. Haász Sándor testnevelő tanár, labdarúgó, edző, sportvezető, szakíró a labdarúgásban rejlő nevelési értékekről, lehetőségekről beszélt. Csány Márton animátor, a Szalézi Ifjúsági Mozgalom magyarországi és európai elnöke, a szalézi iroda vezetője az oratórium jelentőségét mutatta be személyes példákon keresztül. Az Óbudai Kulturális Központban tartott centenáriumi Szalézi Akadémia további időpontjai: 2013. április 9., május 14., szeptember 10., október 8. és november 12. 2013. március 20-án a budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán filmvetítés és könyvbemutató lesz. Köszöntőt mondanak: Dr. Várnai Sándor Jakab OFM, a Főiskola rektora és Hölvényi György államtitkár. Az est programján: az Isten szolgája, Sándor István szalézi vértanú c. kisjátékfilm vetítése; beszélgetés Dér András rendezővel; a Szaléziak c. jubileumi album bemutatása; beszélgetés Lengyel Erzsébet szerkesztővel; a Szalézi történetek c. interjúkötet bemutatása; beszélgetés Rózsáné Czigány Enikő szerkesztővel. További centenáriumi események: Mária-búcsú valamint a Nyiss Ránk! hagyományőrző és kulturális fesztivál Péliföldszentkereszten; Bosco Szent János ereklyéje Magyarországon (Balassagyarmat május 22.); Múzeumok éjszakája Óbudán, középpontban a szaléziak; Közép- és Kelet-európai Szalézi Munkatársak Regionális találkozója Péliföldszentkereszten; A Szalézi Család napja, a család minden tagjának Óbudán; Don Pascual Chàvez V., SDB szalézi rendfőnök magyarországi látogatása; a szalézi hivatás napja Péliföldszentkereszten. Ifjúsági programok: Országos ministránstábor Péliföldszentkereszten; Jövünk haza! kerékpártúra a magyar-szlovén határtól Péliföldszentkeresztig; SZALIM Feszt a Balaton-parton; Don Bosco Gála és az ünnepi év zárása az Óbudai Kulturális Központban. Aktuális információk a www.szaleziak.hu oldalon találhatók.
Don Boscót, az ifjúság atyját és tanítómesterét, a Don Bosco Szalézi Társasága megalapítóját a 19. század csodatevőjének tartották. 1815. január 31-én bekövetkezett halálakor egy jezsuita atya felkereste a szaléziakat, mondván: Eljöttem, hogy veletek örüljek, mert szentet adtatok a mennyországnak. XI. Pius pápa a világ kincsét 1929-ben boldoggá, 1934. húsvétvasárnapján szentté avatta.
Don Bosco szentté avatása évében, 1934. augusztus 20-án érkeztek meg az első szaléziak Balassagyarmatra. Az első igazgató P. Hollinger István SDB atya volt. A szaléziak a Szent Imre Fiúárvaházat középiskolai internátussá fejlesztették. 1935-re felépült a szaléziak  első magyarországi Don Bosco temploma. Mindezt a balassagyarmati születésű Dr. Trikál József (1873-1950) pápai prelátus bőkezű adománya tette lehetővé.
A BALASSAGYARMATI SZALÉZI TEMPLOM SZENTELÉSE. OLTÁR AZ INTÉZET UDVARÁN. 1935. 1937.
SZALÉZI INTÉZETI DIÁKOK CSOPORTJA. KÖZÉPEN P. HOLDAMPF KÁROLY SDB IGAZGATÓ. 1939.
A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1950. évi 34. számú törvényerejű rendelete 1. A Magyar Népköztársaság területén a szerzetesrendek működési engedélye ennek a törvényerejű rendeletnek hatályba lépésével megszűnik. 2. Mindazok a szerzetesrendek, amelyek működési engedélyeinek hatálya az 1. értelmében megszűnik, kötelesek működésüket a Magyar Népköztársaság területén ennek a törvénynek hatályba lépésekor megszüntetni… (Magyar Közlöny 1950. szeptember 7. Részlet)
A szerzetesrendek feloszlatásakor P. Peisch István SDB (1912-1990) volt a balassagyarmati Szalézi Intézet igazgatója. Még sokan emlékeznek rá, milyen eredményesen dolgozott a Szalézi Mű felvirágoztatásán, de egyszerre minden elveszett. (A sötét napokban írt megrázó naplótöredékeit a Balassagyarmati Honismereti Híradó 1990-ben közölte.) 1951-től egyházmegyés papként P. Holdampf Károly SDB (1904-1983) atya évtizedekig igazgatta a Don Bosco Lelkészséget igazi szalézi lelkülettel és bizonyára súlyos kompromisszumokkal. Óriási nehézségek árán, de megmentője, megőrzője és gyarapítója volt a szalézi templomnak és a visszaszerzett intézetnek. 1989-ben ismét szalézi szerzetes került az intézet élére. 1992-ben megtörtént a ház újraalapítása és a lelkészség plébániai rangra emelése. P. Halász István SDB igazgató atya megalapította az Életerő című egyházközségi újságot, melynek első száma 1992. karácsonyán jelent meg, de egy év múlva már a két balassagyarmati egyházközség lapjaként volt olvasható. Egyetlen helyi újság, amelyik húsz éve folyamatosan megjelenik, igaz évente változó példányszámban. P. Hartai Gábor SDB igazgató-plébános atyának köszönhetően honlapunkon olvasható az Életerő című lap második száma.
A balassagyarmati szalézi családban A szeretet küldetése című, Don Bosco életéről szóló film vetítésével kezdődött a centenáriumi év rendezvénysorozata 2013 februárjában. Folyik az előkészület Don Bosco ereklyéjének 2013. május 22-i méltó fogadására. Forrás: MTI, www.szaleziak.hu, Szalézi Értesítő, centenáriumi kiadványok Közreadta: Nagy Angela 2013. március 15.