Romaexport Bercelről Balassagyarmatra

Kedves Olvasó, vallja be, a fenti cím nélkül sejtené, melyik magyar település lesz Budapest játszótere, ahol egészségmegőrző, kulturális és szabadidős programokkal gondoskodnak majd az egész év során a látogatók épüléséről? Ahová az ökofarmok nemzetközi szervezetének magyar székhelye költözik, amely kortárs képzőművészeti kiállítások helyszíne lesz, ahonnan rádióhullám zavarás nélküli speciális tisztásról az ELTE szakemberei segítségével pásztázhatjuk a csillagos eget és ahol még számos különleges program részese lehetnek a vendégek?

Igen, Bercelről, a Cserhátban megbúvó, Balassagyarmathoz közeli 2000 fős településről van szó.

Akik az ambíciós terveket nemcsak tervezik, hanem már részben megvalósították, nem mások, mint Petro Kinga, férjezett nevén Kinga Petro de Chalendar, férje a francia karmester és befektetőtársaik. A házaspár két évtizede vásárolta meg a Kállay kastélyt (amelynek egykori tulajdonosa nem Kállay Miklós miniszterelnök, hanem a Monarchia közös pénzügyminiszterének Kállay Béninek özvegye, Bethlen Vilma volt.) és azt káprázatos formában 1998-ra felújították. A kastély alapvetően céges rendezvényekre, konferenciákra nyitott, de korlátozottan egyéni vendégeket is fogad.

forrás: www.bercel.com

A jövőbeni tervek azonban nem álltak meg ennél, a házaspárt léptékekkel nagyobb célok vezérlik. Ezek éppúgy a kistérség javát szolgálnák, mint az egyénit, ezért is sikerült a község vezetését, sőt a falu más érintettjeit is megnyerniük a kistérségi fejlesztési terveiknek.

Bercel önerőből a fejlesztések töredékére is képtelen lett volna, ezért is álltak a házaspár tervei mögé.

Az egész így önmagában túl szép lenne, de jelentkezett egy "zavaró tényező", a község közel kétszáznyi roma lakosának a jelenléte. A romák életvitele, gyakori közösségellenes megnyilvánulásaik - érthetően - aligha szolgálták a terveket, így Petro Kingáéknak az a bátor, és kétségkívül hatékony döntésük született, saját anyagi áldozataikkal, de minél több roma családot kell távolabb tudni a falutól. Vitatott, ki keresett meg kit, mindenesetre a romák gyorsan kihasználták a lehetőségeket, kaptak a máshol felajánlott lakásokon és éltek az egyéb előnyökkel, így mára alig maradt Bercelnek roma lakosa.

Az eljárásnak jobbára két nézete van, de vajon csak szemrehányásban részesíthetjük-e a házaspárt, a faluvezetést, beleértve a kisebbségi önkormányzatot is, hogy végrehajtotta a sikeres rész-projektet, illetve asszisztált a gyors elköltöztetési akciókhoz. Érthető, hogy a beruházók, a céges partnerek békés, nyugodt körülményeket kívántak Bercelen, no és, nem kívánták alkalmanként kockáztatni vagyontárgyaikat sem.

Bercelt szívfájdalom nélkül elhagyták a romák, mára azonban egyre többen visszaköltöznének. Állítják, sem a számításaik nem váltak be, sem a körülményeik nem lettek jobbak, de nem állhat messze a valóságtól Petro Kinga, aki azt mondja, a családok a felújult honvággyal újabb támogatásban reménykednek. A visszatérési lehetőséget azonban kizárta, annál is inkább, mert a megvásárolt házakat időközben elbonttatta.

De Petro Kinga nem csak a könnyebb, hanem a nehezebb részét is megoldotta a dolgoknak, az új ingatlanok kiválasztását, az elhelyezést is. Az elköltözetési akció során 40 fő Dejtárra, 20-25 fő Patakra, 6-7 fő Mohorára érkezett, ketten Őrhalomba kerültek, de jutottak Érsekvadkert, Salgótarján, Magyarnándor, Szécsény településekre is.

Mint a megye második legnagyobb települése, Balassagyarmat sem maradt ki az akcióból, kb. 2016 végére immár 35-40 fővel sikerült a város lakosságának létszámát megnövelni. Az arányokat, a települések kiválasztását homály fedi, hiszen az ingatlanárak a kisebb falvakban mindig alacsonyabbak, mint a városokban, így az egykori megyeszékhelyet ez ügyben egy kicsit kakukktojásnak is nevezhetjük.

A Magyar Idők c. napilap cikke szerint egyes településeken úgy-ahogy beilleszkedtek a romák, azonban Dejtáron, Mohorán és Balassagyarmaton "súlyos gondok vannak, a települések vezetői zavaró életvitelről, vagyon elleni bűncselekményekről, börtönben vagy éppen házi őrizetben lévő családtagokról, már-már háborús állapotokról beszéltek."

Balassagyarmaton a romák többsége a belvároshoz közel, a Kossuth Lajos-Thököly út felöli, egymáshoz csatlakozó, belső udvari házakban lakik, növelve az egyébként is meglévő feszültségét, amit a szinte szomszédos Hajléktalan szálló egyes lakói okoznak.

A romák betelepülése a város 2016. november 24-i képviselő-testületi ülésén egy testületi tag kérdése révén is terítékre került.

Medvácz Lajos polgármester pontos és korrekt helyzetértékelést adott, akkor még három családról és 20 fős csoportról tudott és arról, a Rendőrség ellenőrzi őket és ura a helyzetnek.

Ha az újság számadata pontos, időközben újabb betelepülők érkezhettek, nyilván a feszültség - ahogy az újságcikk sejteti - nem a létszámnövekedés arányában csökkent.

Aligha lehet felróni a városvezetésnek, hogy nem tudta megakadályozni a tömeges betelepülést, a vásárlásokat jogi úton nem akadályozhatta meg, így immár adminisztratív lehetőségei maradtak, az egy-egy ingatlanba történő bejelentkezések korlátozásával.

Nem kétséges, Balassagyarmatnak ilyen tehetős és célorientált támogatója nem lesz, mint Bercelnek, így a beköltözésekkel - ha a romák életvitele nem változik - csak gondjai szaporodhatnak az elkövetkező években.

Így aligha marad más reményünk, legalább drukkoljunk Bercelnek, hogy valóban Budapest játszótere legyen!

2017. március

Közzétette: Nagy László

Forrás: Magyar Idők 2017. március 11.