Nógrád a közügyért

Balassagyarmatról jelentik:

A múlt évi [1895] december 20-iki választások után a kedélyek nem tudnak lecsillapodni, mert az ellentétek annyira élére voltak állítva, hogy hosszabb idő kell, míg azok elsimulnak. A győztes párt, mely Török Zoltánt ültette az alispáni székbe, legkevésbé sincs olyan hangulatban, melyből az öröm sugároznék ki.

Tudatában van annak, hogy megtette kötelességét, kibuktatta Scitovszkyt az alispáni székből, de arcukról a lelkiismeret furdalása olvasható le. A húsos fazék illata serkentette őket egy Scitovszky megbuktatására, de mióta a választás megtörtént s köztudomású dolog lett, hogy Rudnay Béla úr főispánnak egy cseppet sincs kedve megmérkőzni a nógrádi ellenzékkel, sőt hogy hasznos szolgálataiért nagy koncot, a fővárosi főkapitányságot kapja, a csalódás érzete tükröződik le minden Török-párti arcáról s ha a szégyentől nem irtóznának, szánom-bánommal vallanák be, hogy rossz szolgálatot tettek, midőn a vármegye díszének, Scitovszky Jánosnak megbuktatására szövetkeztek.

Nem így az ellenpárt.

Nem pirul a veszteség miatt, mert tudja, hogy erkölcsileg ő a győztes, mert tudja, hogy szavazatát s minden befolyását olyan emberért vetette latba, ki áldás volt a vármegyére, s áldás a székhelyre Balassagyarmatra. A ragaszkodás Scitovszky iránt nap-nap után mind jobban nyilvánult s különösen a balassagyarmati polgárság oly impozáns módon adta tanújelét Scitovsky iránti ragaszkodásának, melyhez foghatót az ellenfél korifeusainak állítása szerint is nem igen láttak még Balassagyarmaton.

Szilveszter estén 7 órakor majdnem az egész város talpon volt s hosszú kettős sorban indult meg a fáklyásmenet a Zichy-szálloda udvarából. A független intelligencia és polgárság valláskülönbség nélkül fáklyát tartott kezében s úgy vonultak a megyeház elé. Aninger László remeg beszédben búcsúzott el a megye szeretett alispánjától, zajos éljenzés szakította félbe többször a szívhez szóló beszédet, melyre az alispán meghatottan válaszolt s biztosította a várost, hogy valamint eddig, úgy ezután is a vármegye s a város javára fog irányulni minden igyekezete.

A fáklyásmenetet 120 terítékű bankett követte a Balassa-Szállóban, amelyen Scitovszky Jánosra mondott pohárköszöntőkön kívül még azon nevezetes dolog történt, hogy megalakult a «Nógrádi-Ellenzék«, s e cím alatt külön lapot is indít. Hogy mennyire fölzavarta Rudnay Béla volt főispán a nógrádi s különösen a balassagyarmati társadalmat is, kitűnik abból, hogy az ellenzék nemcsak a helybeliek, de a vidékiek is kilépett a kaszinóból, amely most okvetlenül feloszlik.

Értesülésünk szerint Török Zoltán, az új alispán f. hó 4-ikén érkezik Balassagyarmatra s foglalja el hivatalát. Tiszteletére a hivatalos apparátus 7-én fáklyás menetet s bankettet fog rendezni, valószínűleg a balassagyarmati polgárok közreműködése nélkül.

Megjelent:

Esztergom

1896. január 5.