Balassagyarmat nagy napjai

1922-ben Pápán református leány konferencia volt, amelyen a balassagyarmati református leányok nevében megjelent Mikó Erzsébet és a leánykör nevében üdvözölte a püspök akkori titkárát. A titkár kedvesen fogadta az üdvözlő szavakat, de mégis így szólt: "haragszom a balassagyarmatiakra, alusznak".

1943-ban Szász Lajosné sz. Mikó Erzsébet, mint a nőegylet elnöke, amikor püspökünket a nőegylet Balassagyarmaton üdvözölte, el akarta mondani, hogy változtak az idők. Őbelőle Szász Lajosné lett, aki három szép gyermek anyja, a püspöki titkárból püspök lett és a balassagyarmati alvókból egy mozgalmas és eleven életet élő gyülekezett lett. Erről egyébként püspök urunk is meggyőződhetett azon a két napon, amelyet Balassagyarmaton töltött.

A balassagyarmati református nőegylet 1943. május 8-án este a vármegyeház nagytermében nagysikerű magyar népi estet rendezett. Nem adott ugyan a műsorhoz egyetlen egy pontot sem, de a rendezés, szervezés munkáját nagyszerű buzgósággal és fáradhatatlansággal elvégezte. Pedig sok munka volt. De keveset aludtunk az alatt a három hét alatt, amíg a rendezés és tervezgetés napjait éltük. Meg is volt az eredmény. A vármegyeházán a vármegye és a város színe-java, az előkelőségek és súlyos közéleti tényezők sokaságának jelenlétében a Weimarban és Firenzében járt leventék olyan népi műsort adtak elő, amely sokáig emlékezetes marad a jelenvalók lelkében. Az estnek kimagasló száma volt püspök urunk előadása "Mit ér az ember, ha magyar" címen.

Elsőben Balassagyarmat csehkiverő hősi cselekedetéről szólt a beszéd. Aki meg akarja tudni, hogy mi a magyarság, jöjjön el Balassagyarmatra. Ki a magyar? - tette fel a kérdést. Az-e, aki itt született, vagy itt születtek ősei, vagy itt lakik, vagy magyarul beszél? Ez még nem jelent teljes magyarságot. Magyar az, aki magyarul érez, gondolkozik és cselekszik. Van felekezeti békesség is Krisztus közelében és az igazi magyar ember így törekszik Krisztus felé. Fejtse csak ki mindenki a maga helyén a hazáért önzetlenül, teljes erejével munkásságát és akkor megtudja a világ, hogy mit ér az ember, ha magyar!

A leventék 43 tagú csoportja pompás népi estben gyönyörködtette a jelen voltakat, akiknek sorában ott láttuk egyházunk jeleseit, akik a május 9-én Balassagyarmatra hirdetett presbiteri konferenciára érkeztek. Püspök úrral együtt jött dr. Tóth Endre egyházkerületünk új főjegyzője. Itt volt már Labancz László esperes és dr. Fodor Vilmos egyházmegyei gondnok, a drégelypalánki egyházmegye elnöksége. Itt volt Sebestyén Andor bpesti-kelenföldi lelkipásztor. Itt volt Pályi Pál és Sáska Dezső egyhm. tanácsbírók. Itt voltak a drégelypalánki egyhm. lelkészei és néhány presbiter, aki már erre az estére megérkezett. Tanúi lehettek valamennyien, hogy a balassagyarmati egyház nem alszik. A balassagyarmati egyház pedig rendkívüli módon örvendett, hogy egyházi életünk jeleseit mint házigazda üdvözölhette.

Május 9-én reggel lelkészértekezlet volt, amelyen püspök urunk Csel. VI. 1-7. versei alapján bibliatanulmányt vezetett, mely után jelen sorok írója felolvasta "Kármán József nemessége" c. kis tanulmányát.

9 órakor dr. Fodor Vilmos egyhm. gondnok meleg szavakkal megnyitotta a presbiteri konferenciát. Utána püspök urunk szólt a presbiterekhez. Elmondotta, hogy általában véve a presbiterekkel baj van. A drégelypalánkiakkal azonban nincsen baj. Itt igen jó híreket hallott a presbiterek buzgóságáról. Örül, hogy a városi presbiterek jó példát mutatnak a falusiaknak. Valamikor a falu minden rosszat a várostól kapott. Illő, hogy ma a város adjon jó példát a falunak.

A konferencia főtémája: "Krisztus mindenekben" volt. Ezt a témát három részre tagoltan dr. Tóth Endre, Sebestyén Andor és Győry Elemér püspök adták elő. Dr. Tóth Endre egyher. főjegyző "A mult tanítása" címen tárgyalta. Rövidre szabott ideje alatt pompás párhuzamot vont a borúlátás és derűlátás bölcseletének szemüvegén a múlt szép és sötét oldala között. Mély értelmű gondolatait a közönség hálásan fogadta. Sebestyén Andor kelenföldi lelkipásztor "A jelen követelményei" címen szólt. Eleven és szellemes megjegyzésekkel tűzdelt előadással ecsetelte a mai egyházi élet bajait s ebben a presbiterek hibáit is. Mindvégig feszült figyelem kísérte az előadást. Az ezt követő istentiszteleten Püspök úr hirdette az igét "A jövő reménysége" címen, Tit 11. 11-14. v. alapján. Ez volt a záróaktus, amely összefogta a két előadást s amely ige a maga gazdagságával az igehirdető hitén át szinte belevéste a hallgatóság lelkébe azt a reménységet, hogy Krisztus a mi életünket is megtartja, arra gondot visel.

A konferencia után a Püspök ur látogatást tett a vármegye főispánjánál, aki az alispánnal és a polgármesterrel együtt fogadta, a katonai állomásparancsnoknál, aki a protestáns tisztek élén várta, valamint Kardos Gyula evang. püspöknél.

Meg kell említenem, hogy május 8-án Püspök urat érkezésekor a balassagyarmati elemi iskolás református gyermekek élén Mikó Mária kedves beszéddel és virágcsokorral fogadta, A Nőegylet nevében Szász Lajosné elnök üdvözölte, a 465. sz. Zeke Kálmán cserkészcsapat is kivonult és tisztelgett a Püspök úr előtt. A város nevében dr. Vannay Béla polgármester, az egyházmegye élén Labancz László esperes, a balassagyarmati egyház nevében Pályi Pál főgondnok mondott meleg üdvözlő szavakat. Püspök úr együttesen válaszolt mindkét csoport üdvözlésére. A szakadó esőben várakozó gyermekek és cserkészcsapat, valamint a Nőegylet köszöntését tanácstermünk bejáratánál köszönte meg. A tanácsteremben elhangzott beszédeket pedig magvas válaszával tette emlékezetesekké. Hálás köszönettel gondol Balassagyarmat erre a két napra. Amíg az el nem jött, nem sokat aludtunk a tervezgetések és rendezés munkái miatt. Azóta, hogy vendégeink elmentek, nem sokat alszunk azért, mert mindig arról beszélgetünk, amit láttunk és hallottunk. A gyülekezet pedig ébren van és dolgozik. Köszöni az indításokat, amelyeket ezeken a napokon kapott.

Antal Zoltán.

Megjelent:

Dunántúli Protestáns Lap, Pápa

1943. május 16. számában