A festő, aki ismeri a mikszáthi titkot
2010.
május 5.
Mikszáth Kálmán halálának századik
évfordulójára a balassagyarmati festőművész, Réti Zoltán akvarelljeivel emlékezett a budapesti Evangélikus Országos Múzeum.
A rangos
kiállításon a József Attila- díjas költő, Zalán
Tibor mondott megnyitó beszédet.- Mikszáth nevéhez az én szótáramban a
"huncut" jelző kapcsolódik. Mintha elbújna gomolygó pipafüstje mögé
és onnan néha-néha előbazsalyogna. Ezt a Mikszáthot láthatjuk a falon, amikor
belépünk, jellegzetes és jól ismert pipája fölött ücsörögve, kékekbe és finom
pasztellekbe burkolózva- fogalmazott a költő, aki a mikszáthi figurákról szólva
elmondta: azok szeretettel, megértéssel, pasztel- színekkel vannak ábrázolva, s
ha Móricz a naturalizmus, akkor Mikszáth a realizmusba rejtett
impresszionizmus. - A nagyoroszi születésű Réti
Zoltánt minden a palóc vidékhez köti, sokirányú és gazdag érdeklődése
egyik fontos szelete Mikszáth. Munkái nem illusztrálják, hanem
továbbgondolják, tovább értelmezik a szklabonyai nagy öreget. Ő is szeretettel
és megértéssel és pasztel-színekkel fordul ehhez a világhoz, az egyik
legnehezebb festészeti formát használva, az akvarellt. A mester akkora egeket,
olyan gomolygó, nyugtalan , vagy éppen gomolygásában megnyugtató színes egeket
tud festeni, amilyeneket csak az tud, aki élt a pusztán vagy akit éltet a
puszta- méltatta a Réti-képeket Zalán Tibor, azt is hozzátéve: a festő alakjai
hol démonikussá, hol békét sugárzóvá, hol bájos szomorúságot árasztóvá válnak.
- Rá kell jönnünk: Réti Zoltán
nagyon ismeri a mikszáthi titkot. Valami belső derű jellemzi ezeket a képeket,
az a derű, amivel Mikszáth megírta, láttatni akarta hőseit. Réti Zoltán színei helyenként
megragadhatatlanul szépek és egyéniek, annyi bizonyos, az is adománnyal teli
szívvel megy haza innen, aki még egyetlen Mikszáth-művet nem olvasott-
összegezte az akvarellek nyomán támadt gondolatait a költő.
A tárlat
megnyitóján budapestiek, s a szűkebb pátriából elszármazottak sokasága töltötte
meg az Evangélikus Országos Múzeumot.
(Szabó
Andrea írása a Nógrád Megyei Hírlapban)
(A megnyitón készült képeket
tekinthetnek meg a Fényképalbumokban)