Parlamenti fórum - Balassagyarmat is lobbizott vasútjáért

2012. szeptember 26.

A Magyar Közlekedési Klub, az Utasfórumokkal egy jobb vasútért! c. projekt keretében szervezett ülésein, egy közös asztalhoz kívánja ültetni a döntéshozókat, a működtetőket, az önkormányzatokat és a civil szervezeteket, hogy kölcsönösen megértsék és megismerjék a magyar vasút gondjait.

Bár ez a fórum nem döntéshozó, hanem csak lobbiértékkel bír, de 2012. szeptember 26-án a Parlamentben megtartott rendezvényen elhangzottak is azt bizonyították, szükség lenne arra, hogy a felek kölcsönösen megismerjék egymás álláspontját, hiszen az önkormányzatok, civilek éppen arról panaszkodtak, alig kíváncsi a szakma a véleményükre.

Mivel az aktuális ülés éppen a térségi, helyközi közösségi közlekedés problémáival foglalkozott kiemelten, így nem meglepő, hogy éppen Medvácz Lajos polgármester volt, aki az első előadást tartotta. A városvezető a nyugat-nógrádi térség helyzetéről beszélt a Szili Katalin, országgyűlési képviselő által védnökölt rendezvényen.

Egy rövid vasút-történeti visszapillantás után, a polgármester kemény kritikával illette az elmúlt évtizedek során a térséget érintő vasúti döntéseket vagy éppen azok elmaradását.

1995-től indult el a térségi vasút kialakítása, amely éppúgy feledésbe merült, mint például az Ipoly völgyi vasút terve, amelyhez látványos EU projekt-tervek készültek (arról, hogy a térségi vasút tapasztalatainak összegzése elmaradt, Vésztő polgármestere is szólt, hiszen e két térség alkotott próba-területet).

2002-őt követően még rosszabbul alakult a helyzet, átláthatatlan átszervezések indultak be a MÁV-nál, felmondták az önkormányzatokkal kötött szerződéseket, a megkeresésekre nem reagáltak vagy éppen semmitmondó válaszokkal az időt húzták. A közelmúlt menetrendi változásait, a járatszám csökkentéseket döbbenettel fogadta az önkormányzat is, azt is, hogy megszüntették a MÁV által is sikeresnek értékelt Budapest-Balassagyarmat közvetlen vonatjáratot.

Pulay László önkormányzati képviselő is felvetette ennek a járatnak a visszaállítási igényét, továbbá a Drégelypalánk-Ipolyság közötti 6 km-es pályaszakasz újbóli megnyitását indítványozta. (amely a rendszerváltozástól annyi (hiábavaló) energiát, szervezkedést kötött le és táplált – szerk.) Kifogásolta a vasúti döntéshozatal hiányát, azokra az igényeikre, hogy az ipari üzemek, iskolák, új városrészek közelében új megállókat alakítson ki a MÁV, még csak nem is reagáltak (ebben kitartóbb lobbizás nem lett volna hátrányos – szerk.).

Lőrincz Mária, az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás képviseletében elmondta, hogy a közelmúltban átadott két Ipoly híd közúti csatlakozásai pályázati forrásokból kialakításra kerülnek, éppúgy a magyar, mint a szlovák oldalon. A szervezetnek hosszabb távú terve, hogy az Ipoly völgyi vasút reménybeli kialakításával Kassa, Pozsony felé is vasúti összeköttetés váljon lehetővé, éppen azokban a régiókban, amelyek a határ mindkét oldalán országaik legelmaradottabbjai közé tartoznak.

Nógrádot részben érintően, Szórád Róbert, a MÁV Start képviselője jelezte, hogy 2013-ban két, Balassagyarmat közeli vasúti híd kerül felújításra, így rövidülhet a menetidő, 2014-re pedig Vác vasútállomás teljes felújítására kerül sor.

Fónagy János államtitkár elmondta, az új közösségi közlekedési törvény a kötöttpályás közlekedés elsőbbségét deklarálja, ez paradigma váltás a korábbi időszakokhoz képest. Azonban a globális számadatok alapján érzékeltette, az állam évi 550 Mrd Ft-ot költ a közösségi közlekedésre, ebből 330 Mrd-ot a MÁV-ra, amelynél 2012-ben 38.000 fő dolgozik. Úgy tűnt, egyeseknél meglepetést okozott azzal a számadattal, hogy az utazóközönség 4/5-ét a Volán, 1/5-ét a vasút szállítja, amely kb. 900 településre jár be, amíg a Volán, pár kivételével, mind a 3200 településre.

A kormány 2010-ben, a korábban megszüntetett vasúti vonalak harmadát állította vissza, sőt az államtitkári hozzászólásból úgy tűnt, ma már a (szak)politikusok álláspontja is finomodott a menetrendi szűkítések hasznának és értelmének szükségességéről.

A Nógrádot érintő felvetésekre egyértelmű választ az államtitkár nem adott, a Drégelypalánk-Ipolyság vonal kérdésére egyszerűen nem reagált, viszont a közvetlen Bp-Bgy vonat visszaállítására állítólag ígéretet kapott (kollégáitól?) és elismerte, voltak magyarázható, de nehezen elfogadható döntéseik.

Az ülésen még számos észrevétel, kritika, javaslat hangzott el, de egyben mindenki egyetértett, a vidék leépülésének megakadályozására, a helyi gazdaság működéséhez, egy élhető országhoz, a vasút léte nélkülözhetetlen.

A semleges szemlélő pedig azt is újból megtapasztalhatta, ahhoz hogy a politikusi ígéretek halmazából valamelyik is megvalósuljon vagy éppen egy döntés elodázható legyen, erős és folyamatos lobbitevékenységre van szükség.

Napjaink politikáját, döntéshozatalát számos esetben a lakosság hangja és média visszhangja alakítja, módosítja, így mindenkinek a maga (folyamatos) szabadságharcát kell megvívnia.

2012. szeptember

Összeállította, fotók: Nagy László