Márton Áronról készítette legújabb szobrát

Párkányi Raab Péter

 

A művész fotózza alkotását.

forrás: facebook.com/Párkányi

 

 

2020. augusztus végén avatták fel Párkányi Raab Péter Corpus szobrát a budapesti Szent Ferenc Kórház kertjében, október 3-án immár arról érkezett hír, Kaposváron, a Kossuth téren leleplezték Márton Áron erdélyi püspökről készített egészalakos alkotását.

 

A püspök bronzszobrát, amely egy faragott mészkőkereszt mellett áll, Márton Áron halálának évfordulójához igazítva 2020. október 3-án leplezték le. A mészkőkeresztre vésett felirat szövege: „Nem futamodom meg a munkától, a bajtól, a szenvedéstől.”

 

Ezzel Kaposvár is bekerült azon települések – Gyulafehérvár, Kolozsvár, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Csíkszereda, Szászrégen – közé, amelyek egészalakos szoborral állítanak emléket Erdély vértanú püspökének, Márton Áronnak.

 

A szobor állításának ötletgazdája a kaposváriak Csíksomlyóra látogató lelkes búcsújáró csapata, ezzel szerettek volna tisztelegni a meghurcolt és börtönbe zárt, szent életű főpap emléke előtt.

 

Az avatáskor az ünnepi beszédet Kövér László, az Országgyűlés elnöke tartotta, aki elmondta, Márton Áron egy csíkszentdomokosi székely földműves család harmadik gyermekeként 1896-ban született. Az első világháborúban háromszor is megsebesült, 1919 nyarán két hónapig román katonai fogságba került, majd hazatérve döntött úgy, hogy szülőföldjét és népét a lélek erejével fogja tovább szolgálni.

 

Márton Áron 1920 októberében jelentkezett a gyulafehérvári papneveldébe, XI. Pius pápa 1938 karácsonyán nevezte ki gyulafehérvári püspöknek. 1944-ben magyar hatóságoknál kelt az észak-erdélyi zsidóság védelmére, 1945 után a román hatóságoknál a romániai görögkatolikusokat vette védelmébe mindenféle diplomáciai vagy politikai támasz nélkül. A püspök 1948-1980 között a kommunista román biztonsági szervek leginkább megfigyelt célszemélye volt, 1949-ben letartóztatták, életfogytiglani kényszermunkára ítélték, hat évig börtönben tartották, évekig kényszerlakhelyen próbálták elzárni a külvilágtól.

 

Kövér beszédében felidézte Márton püspök 1947-ben mondott gondolatait is: „A mai, Istentől és az ő törvényeitől elfordult ember tragédiája, hogy tompult a lelkiismerete, nem tud különbséget tenni a jó és a rossz, az igaz és a hamis, a megengedett és a meg nem engedett, a tisztességes és a tisztességtelen, a becsületes és a becstelen cselekedetek, az erény és a bűn között.”

 

Napjainkra utalva az Országgyűlés elnöke elmondta: „A XXI. században épülőfélben lévő totalitárius liberalizmus már túl van az Isten, haza, család fogalmának tagadásán és egy lépésre van az ezek által meghatározott közösségek betiltásától. Már nem kevesebbel próbálkozik, mint az ember teremtés általi, vagy biológiai meghatározottságának kétségbe vonásával, azt ígéri, hogy megvalósítja a tökéletes, korlátlan szabadságot, valójában a lelkünk amputálására készíti elő a műtőt.”

 

*

 

Párkányi a műhelyében a szobor gipsz alakjával

Forrás: magyarkurir.hu

 

A szobor megalkotására pályázatot írtak ki öt szobrászművész meghívásával.

A zsűri Párkányi Raab Péter Munkácsy-díjas szobrászművész tervét ítélte a legkiválóbbnak. Azét a művészét, aki korábban már bemutatkozott Kaposváron: a Berzsenyi parkban álló Trianon-emlékmű is az ő keze munkája.

 

 

 

 

2020. október

Összeállította: Nagy László

Forrás: kronikaonline.ro

Magyarkurir.hu

Facebook.com/parkanyi