Márton Áronról készítette legújabb szobrát Párkányi Raab Péter A művész fotózza alkotását. forrás: facebook.com/Párkányi 2020.
augusztus végén avatták fel Párkányi Raab Péter Corpus
szobrát a budapesti Szent Ferenc Kórház kertjében, október 3-án immár
arról érkezett hír, Kaposváron, a Kossuth téren leleplezték Márton Áron erdélyi püspökről
készített egészalakos alkotását. A
püspök bronzszobrát, amely egy faragott mészkőkereszt mellett áll, Márton
Áron halálának évfordulójához igazítva 2020. október 3-án leplezték le. A
mészkőkeresztre vésett felirat szövege: „Nem
futamodom meg a munkától, a bajtól, a szenvedéstől.” Ezzel
Kaposvár is bekerült azon települések – Gyulafehérvár, Kolozsvár,
Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Csíkszereda, Szászrégen – közé, amelyek
egészalakos szoborral állítanak emléket Erdély vértanú püspökének, Márton
Áronnak. A
szobor állításának ötletgazdája a kaposváriak Csíksomlyóra látogató lelkes
búcsújáró csapata, ezzel szerettek volna tisztelegni a meghurcolt és börtönbe
zárt, szent életű főpap emléke előtt. Az
avatáskor az ünnepi beszédet Kövér
László, az Országgyűlés elnöke tartotta, aki elmondta, Márton Áron egy
csíkszentdomokosi székely földműves család harmadik gyermekeként 1896-ban
született. Az első világháborúban háromszor is megsebesült, 1919 nyarán két
hónapig román katonai fogságba került, majd hazatérve döntött úgy, hogy
szülőföldjét és népét a lélek erejével fogja tovább szolgálni. Márton
Áron 1920 októberében jelentkezett a gyulafehérvári papneveldébe, XI. Pius
pápa 1938 karácsonyán nevezte ki gyulafehérvári püspöknek. 1944-ben magyar
hatóságoknál kelt az észak-erdélyi zsidóság védelmére, 1945 után a román
hatóságoknál a romániai görögkatolikusokat vette védelmébe mindenféle
diplomáciai vagy politikai támasz nélkül. A püspök 1948-1980 között a
kommunista román biztonsági szervek leginkább megfigyelt célszemélye volt,
1949-ben letartóztatták, életfogytiglani kényszermunkára ítélték, hat évig
börtönben tartották, évekig kényszerlakhelyen próbálták elzárni a külvilágtól. Kövér
beszédében felidézte Márton püspök 1947-ben mondott gondolatait is: „A mai, Istentől és az ő törvényeitől
elfordult ember tragédiája, hogy tompult a lelkiismerete, nem tud különbséget
tenni a jó és a rossz, az igaz és a hamis, a megengedett és a meg nem
engedett, a tisztességes és a tisztességtelen, a becsületes és a becstelen
cselekedetek, az erény és a bűn között.” Napjainkra utalva az Országgyűlés elnöke
elmondta: „A XXI. században épülőfélben
lévő totalitárius liberalizmus már túl van az Isten, haza, család fogalmának
tagadásán és egy lépésre van az ezek által meghatározott közösségek
betiltásától. Már nem kevesebbel próbálkozik, mint az ember teremtés általi,
vagy biológiai meghatározottságának kétségbe vonásával, azt ígéri, hogy
megvalósítja a tökéletes, korlátlan szabadságot, valójában a lelkünk
amputálására készíti elő a műtőt.” * Párkányi a műhelyében a szobor gipsz alakjával Forrás: magyarkurir.hu A
szobor megalkotására pályázatot írtak ki öt szobrászművész meghívásával. A
zsűri Párkányi Raab Péter Munkácsy-díjas
szobrászművész tervét ítélte a legkiválóbbnak. Azét a művészét, aki korábban
már bemutatkozott Kaposváron: a Berzsenyi parkban álló Trianon-emlékmű is az
ő keze munkája. 2020. október Összeállította: Nagy László Forrás: kronikaonline.ro Magyarkurir.hu Facebook.com/parkanyi |