|
Félre tehát a
közönnyel. Állítsunk egy helyi múzeumot! 125 éves a palócok múzeumának ügye 2016. március 18. 1890-ban
Horpácson tette közzé múzeumalapítási terveit Nagy
Iván (1824-1898) akadémikus történész, genealógus, majd 1891-ben ezt tettek
követték, létrejött a Nógrádvármegyei Múzeum-Társulat, majd a XX. században megnyílhatott a ma
Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeumának nevezett múzeumi épület. Az
eltelt 125 évre, a hányatott sorsú múzeumra és történetére
köszöntőkkel, előadásokkal, kiállítással emlékezett a 2016. március 18-i
emlékülés közönsége a múzeum dísztermében. * Dr.
Lengyel Ágnes igazgató
üdvözlő szavai után először a múzeum új "tulajdonosai"
a Magyar Nemzeti Múzeum vezetői köszöntötték a résztvevőket. Dr.
Varga Benedeket, aki
2016 nyarán veszi át a főigazgatói posztot a távozó Csorba Lászlótól, már
gyakorlati kérdések is foglalkoztatták, hogyan lehetne az ifjúságot az
átalakuló világunkban a múzeumok ügyének megnyerni, oda bevonzani. Dr.
Császtvay Tünde a MNM főigazgató-helyettese a város, a
múzeum és az MNM közötti jó kapcsolatokat ecsetelte, konkrétum nélkül
utalva rá, a közeljövőben ennek eredménye lehet egy városi épület múzeumi
célokra való felújítása, használata.
Dr. Lengyel Ágnes Dr. Varga Benedek
Dr. Császtvay Tünde
Medvácz
Lajos Medvácz
Lajos polgármester
megköszönte az MNM-nak a Palóc Múzeum "befogadását",
akkor, amikor kénytelenek voltak belátni, annak fenntartását nem tudnák
ellátni. Elmondta, a Palóc Múzeum a város identitásának fontos része,
amelynek célja éppúgy a múlt emlékeinek megőrzése, mint magának a városnak a saját
múltjának ápolása. Ő
immár konkrétabban szólt a közeljövő tervéről, az Áninger-ház
felújításáról, e szerint a közös szándék az MNM-PM és a város között már
megvan, jelenleg a pályázatok kiírására várnak. (az épület kiállításra, a Madách-Mikszáth gyűjtemény bemutatására való
hasznosítása már évek óta a városi tervek része, a jelenlegi szándék a
korábbi, megvalósulatlan cél "újragondolása". Az emlékülés során
több előadó utalt a múzeum egykori anyagainak más
múzeumokhoz történt szétosztására, vagyis egyfajta einstandolására.
Az egykor szebb napokat látott, ma áldatlan állapotban lévő Bajcsy úti Áninger-ház felújítása egyébként is kívánatos lenne,
optimális helyzetet teremtene a "kettős haszon" - szerk. megj.) A Palóc Múzeumbarátok Egyesülete
részéről Dr. Fényes-Bók Szilvia távollétében
tagjuk, Tóthné Kócsák Edit
ismertette az Egyesület és a PM közötti együttműködést, azt, milyen programokkal
segítik a múzeumi célokat.
Tóthné Kócsák Edit Dr. Cseri Miklós Az előadások keretében először Dr. Cseri Miklós a szentendrei
Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója a Palóc
Múzeum a magyar múzeumi palettán címmel összegezte, mit jelentett PM a magyar múzeumügy számára. Joggal
nevezte hányatott sorsúnak a múzeumot, amely számos
név,- és fenntartói váltáson esett át, anyagát hol a háborúk, hol a
profiltisztítás tizedelték, de utalt rá, napjainkra az is meggondolandó, az
állandó kiállításoknak nem kellene, nem lehetne-e megújulniuk. Dr. Szende László a Magyar Nemzeti Múzeum történésze nagyívű előadásában a múzeumalapító
Nagy Iván munkásságát, szerepét taglalta, aki olyan korszakban vált a
múzeumügy harcosává, amikor a nemzeti hevület és a hazafiság ilyen jelentős
eredmények elérését tette lehetővé. Végül
Dr. Paládi-Kovács
Attila, az MTA néprajzkutatója szólt a palócok eredetéről, az eredet
kutatásáról. Az eredetről, amelyre ma sincs végleges válasz, hiszen jeles
tudósaink biztos források híján gyakran egymásnak ellentmondó válaszokat adhattak
csak erre. Kezdve Szeder Fábiántól, aki Árpád népe részeként tekintette, Jerney Jánoson át, aki a kunokhoz sorolta, Auer Gyuláig, aki a palócok őseinek a kabarokat gondolta,
de Reguly Antal, Ipolyi Arnold sem maradtak ki a
teóriakészítők sorából. A palócok területi "elhelyezkedése" sem
határolható be pontosan, de a déli, Temerinig
terjedő "kirajzás" legalább tudható.
Dr. Szende László
Dr. Paládi-Kovács Attila A
125. évfordulóra alkalmi kiállítással emlékezett a Palóc Múzeum. A szomszédos
kiállítói teremben a saját anyagon túl, számos, egykoron a múzeum
tulajdonában álló tárgyat, festményt, népi emléket, dokumentumot láthattunk,
amelyeket időlegesen a PM visszakapott. (a
kiállítás még kb. két hónapig látogatható lesz).
Szinyei Merse Pál: Virágzó almafák (a
festményt Mikszáth vásárolta meg Szinyeitől horpácsi kúriájába) Dr. Limbacher
Gábor a szécsényi Kubinyi Múzeum
igazgatója a kiállítás megnyitójában Nagy Iván és felesége önzetlenségére is utalt,
amikor három gyermekük elveszítése után, örökösük nem lévén, vagyonukat a múzeum alapítására fordították. Beszélt arról is, Nagy
Iván demokrácia-szemlélete azt jelentette, ő nem a nemességet kívánta a
köznép szintjére vinni, hanem őket éppen a nemesség színvonalára felemelni.
Dr. Limbacher Gábor * Az
emléknap során közreműködött Vojnits Kincső
népdalénekes, a Balassi Bálint
Gimnázium két diákja, valamint a nap zárásaként a Balassagyarmati Kamaraegyüttes adott koncertet a vendégek
tiszteletére. 2016. március Összeállította, fotók:
Nagy László |
