EGYETEMES IMAHÉT
2011-ben január 16. és 23. között tartják világszerte, így Magyarországon is az egyetemes imahetet a Krisztus-hívők egységéért. "Legyetek mindnyájan egy!" (Jn 17,21) 1908-ban az anglikán és a katolikus közösségek együttes programokat szerveztek az Amerikai Egyesült Államok-beli Graymoorban. Hivatalosan, száz évvel ezelőtt, az 1910-es az edinburghi missziós konferenciával kezdődött az ökumenikus mozgalom, majd az egész világon elterjedt. A római katolikus egyház ötven év múlva csatlakozott a mozgalomhoz, amikor Boldog XIII. János pápa megalakította a Keresztény Egységtitkárságot. XVI. Benedek pápa az ötven éves jubileum alkalmából nagyon értékesnek minősítette azt a munkát, amit az egyházak az egység felé haladó úton végeztek. Fontosnak tartja töretlen elszántsággal folytatni az őszinte párbeszédet és az ökomenikus találkozásokat más egyházakkal. Kikerülhetetlen az ifjúság ökumenikus nevelése, mert az egység csak így valósítható meg. Az 1948-ban alakult Egyházak Világtanácsához 349 protestáns és ortodox egyház tartozik, 560 millió hívővel. A katolikus egyház nem tagja ennek az egyházi közösségnek, de együtt dolgoznak az imahét előkészítésén. 1968 óta az Egyházak Világtanácsa Hit és Egyházszervezet Bizottsága és a Keresztények Egységét Előmozdító Pápai Tanács minden évben közösen kijelöl egy nemzeti egyházat, amelyik alapigét választ és egységes imafüzetet szerkeszt az ökumenikus imahétre. Az imafüzetet a világ minden tájára elküldik, ahol a helyi nyelvekre lefordítják. EZÜST CSILLAG JELÖLI A JERUZSÁLEMTŐL NYOLC KILOMÉTERRE LÉVŐ BETLEHEMI ALTEMPLOM PADLÓJÁBAN JÉZUS SZÜLETÉSÉNEK HELYÉT Ebben az évben a világ minden egyházába Jeruzsálemből, az anyaegyházból érkezett az egységre szóló felhívás: arra hívtak minden keresztényt, hogy újra fedezzék fel azokat az értékeket, amelyek közösséggé formálták az első keresztényeket Jeruzsálemben, amikor az egyház még valóban egységes volt. Az az egység, amelyet korunkban keresünk, nem csak egy elvont idea.
"...Jeruzsálemből Jézus kiküldte tanítványait, hogy tanúi legyenek a 'föld végső határáig' (ApCsel 1,8) Küldetésük során sokféle nyelvvel és gazdag civilizációval találkoztak és ezeken a nyelveken kezdték hirdetni az evangéliumot, ünnepelni az eucharisztiát, az úrvacsorát. Ennek következményeként a keresztyén élet és a liturgia sokféle arcra és kifejezésre tett szert, amelyek gazdagítják és kiegészítik egymást. Ezek a keresztény hagyományok és gyülekezetek a kezdetektől fogva együtt kívántak élni Jeruzsálemben a helyi egyházzal, az ősgyülekezet jeruzsálemi utódaival. Érezték annak szükségességét, hogy abban az országban, ahol a megváltás története, Jézus szenvedése, halála és feltámadása kibontakozott, legyen egy imádkozó és szolgáló közösség. Ily módon a jeruzsálemi egyház a sokféle keleti és nyugati keresztyén hagyomány gazdagságának jelképévé lett. Minden látogatót, zarándokot, aki Jeruzsálembe érkezik, elsősorban arra bátorítanak, hogy fedezze fel e különböző, gazdag hagyományokat. Sajnos a történelem folyamán ez a gyönyörű sokféleség a megosztottság forrásává is vált. Ez a nyilvánvaló megosztottság Jeruzsálemben még fájdalmasabb, mint máshol, hiszen ez az a hely, ahol Jézus azért imádkozott, hogy a tanítványok 'egy legyenek‛. ( Jn17,21). Ez az a hely, ahol azért halt meg, hogy egybegyűjtse Isten gyermekeit, akik 'szétszórattak‛ (Jn11, 52), és ahol az első Pünkösd megtörtént. Ugyanakkor el kell mondanunk, hogy az egyház szakadása nem Jeruzsálemben történt. A megosztott egyház felekezetei telepedtek le Jeruzsálemben. Ennek az a következménye, hogy minden egyház - a világ bármely pontján éljen is - valamilyen részben felelős a jeruzsálemi egyház megosztottságáért és ezért arra is hívatott, hogy a helyi egyházzal együtt munkálkodjon annak egységén. Jeruzsálemben ma 13 püspöki egyház szolgál. A Görög Ortodox Egyház, a Római Katolikus Egyház, az Örmény Apostoli Egyház, a Szír Ortodox Egyház, a Kopt Ortodox Egyház, az Etióp Ortodox Egyház, a Görög Katolikus Egyház, a Maronite Katolikus Egyház, a Szír Katolikus Egyház, az Örmény Katolikus Egyház, a Káld Katolikus Egyház, az Püspöki Evangéliumi Egyház és az Evangélikus Egyház. Ezek mellett jelentős számú egyéb egyház és keresztény közösség van jelen Jeruzsálemben és a Szentföldön, mint például a presbiteriánus, a református, a baptista, az evangéliumi és a pünkösdi. Palesztinában és Izraelben a keresztények száma 150-200 ezer között van, ami a teljes népesség mindössze 1-2 százaléka. Ezen keresztények nagy többsége arab anyanyelvű palesztin, de néhány gyülekezetben léteznek héberül beszélő hívő csoportok is, akik a kereszténység jelenlétét kívánják tanúsítani az izraeli társadalomban. Ezek mellett léteznek az úgynevezett Messiási gyülekezetek, amelyek 4-5 ezer embert jelentenek. Őket azonban általában nem számolják a keresztények közé..." (IMAHÉT - A Krisztus-hívők egységéért 2011. Részlet)
A Szentföldön élő keresztények az Apostolok Cselekedetei közül választottak témát: "Ezek pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban." (ApCsel 2,42). A hit négy alapelemének előtérbe állítása a megújulás szükségességére hív fel. Az imahét ráirányítja a figyelmet a palesztin területeken és Izraelben élők kétségbeesett helyzetére, a reménybeli szentföldi béke és igazságosság mielőbbi eljövetelére.
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa tíz tagegyház és további tizennyolc együttműködő egyház és egyházakhoz kötődő társadalmi szervezet által alkotott közösség. A 2010. decemberi közgyűlésen foglalkoztak az európai integrációval, a magyar európai uniós elnökséggel kapcsolatos egyházi, ökumenikus kihívásokkal, lehetőségekkel és teendőkkel. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa elkötelezte magát arra, hogy a 2011-es ökumenikus imahét megnyitó istentiszteletét a soros európai uniós elnökség egyházi megnyitójaként ünnepli.
A VÁCI PÜSPÖKSÉG, A MAGYAR KATOLIKUS PÜSPÖKI KONFERENCIA, A REFORMÁTUS EGYHÁZ, A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ EMBLÉMÁI ÉS A LUTHER RÓZSA
"...A keresztények felelőssége és az európai Unió Mivel 2011 első felében Magyarország tölti be a soros európai uniós elnöki tisztséget, ezért a keresztény egységről és Krisztus evangéliumáról a magyarországi egyházak különleges módon tehetnek tanúságot. Egész Európa és talán a világ is ránk figyel most, így kiemelkedő jelentősége van a közös keresztény jelenlétnek az egyesülő Európában. Magyarország keresztény összetétele erre lehetőséget is ad, ezért most még határozottabban kell felmutatni Európa keresztény gyökereit és annak képviseletét. Az oktatás, a nevelés, a család a munka, a környezetvédelem, a társadalmi szolidaritás mind olyan fogalmak, amelyek katolikus, ortodox és protestáns oldalról és együtt is képviselhetők. Tanúságtételükkel a keresztények hatékonyan szeretnének hozzájárulni a saját hazájuk és földrészük, Európa kulturális, társadalmi és hitbeli növekedéséhez." (Kránitz Mihály: A katolikus egyház az egységért. In: Esztergom-Budapest 2010/5. Részlet)
2011. január 16-án 18 óra: az ökumenikus imahét ünnepélyes megnyitása Helyszín: a Fasori református templom, Budapest. Ez az istentisztelet egyben Magyarország európai uniós elnökségének egyházi/ökumenikus megnyitó ünnepsége is volt. A magyar elnökség időszaka erősítse Európa népeinek közösségét, járuljon hozzá az alapvető emberi értékek, az élet, a család, az emberi méltóság szolgálatához, a kisebbségek, a különböző nyelvi, etnikai, vallási csoportok megbecsüléséhez és elfogadásához - mondta Erdő Péter bíboros, prímás, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke az ökumenikus imahét nyitó ünnepségén. "...A szertartás liturgiájában a MEÖT tagegyházainak püspökei, vezető lelkipásztorai, valamint Rüdiger Noll református lelkész, az Európai Egyházak Konferenciája egyház és társadalom bizottságának igazgatója, Piotr Mazurkiewicz, a CCEE brüsszeli bizottságának főtitkára, Fazekas László református püspök, a Szlovákiai Egyházak Ökumenikus Tanácsának alelnöke, illetve Milos Klátik, a Szlovákiai Evangélikus Egyház elnök-püspöke vettek részt. Az eseményen jelen volt, mások mellett, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, Szászfalvi László egyházügyi államtitkár és Balog Zoltán felzárkózásért felelős államtitkár. Erdő Péter a szentbeszédében hangsúlyozta: a kis népek, a kisebbségek, a sajátos nyelvű, kultúrájú, történelmű közösségek nem csak értékeket hordoznak, de arra is hivatottak, hogy részt vegyenek a nagy közösség egészét érintő ügyek intézésében. Ennek szimbóluma az, hogy az EU elnöki tisztségét más és más ország tölti be, méretétől, lakóinak számától, uniós tagságának régiségétől függetlenül. A bíboros rámutatott: 'akinek a szívét tehát a keresztény hit megragadta, annak megnyílik a szeme a többi emberek nyomorúsága iránt'. Észreveszi, hogy ki az, aki a környezetében szükséget szenved, és 'nem nézi tétlenül a más baját, hanem kész radikális, személyes kényelmét, jólétét is érintő lépésekre'. Mint mondta, 'ilyen emberi magatartásra van szükség napjainkban, akár elöregedő és gazdasági gondokkal küzdő hazánkban, akár a bonyolult Európában, amelynek népei között is igen nagy szükség van a közösség érzésére és cselekvő megnyilvánulására'. A szolidaritást az Európai Unió alapvető értékei között szokás emlegetni. Az erősebbnek segítenie kell a gyengébbet, de főleg közösen kell szembenéznünk a világ és a történelem alakulásából fakadó kihívásokkal. Tehát komoly gyakorlati döntések hozatalában is a közösségi jelleg, a népek közötti szolidaritás nélkülözhetetlen vezérelv - tette hozzá. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke köszöntő beszédében kiemelte: 'nem evidencia, hogy az EU-hoz tartozunk; a magyar soros elnökség nem tehet önhitté minket, sokat kell tanulnunk és bizonyítanunk. Nem evidencia, hogy mi magyarok demokráciában élünk; fiatal, törékeny jogállam a miénk; a demokratikus értékek, intézmények védelme mindennapos kihívás. Ez a hatalom akkor lesz erősebb, akkor nézhet szélesebb horizontok elé, ha az ember céljait helyezi a maga céljai fölé. A cél, a feladat nem lehet más, mint az emberséges mérték megtalálása, megtartása és megtartatása'. A református püspök szerint az egyházak helyzete és szerepe sem evidens. A kereszténységnek dialógusban kell állnia az állammal, a társadalom más szellemi irányzataival, az egyházak családján belül pedig őszinte, ökumenikus párbeszédre van szükség - fűzte hozzá. Mint mondta, a társadalmi szolidaritás és az erkölcs sem magától értetődő. 'Csak az a közösség mondhatja el magáról a fentieket, amelynek tagjai képesek felmutatni az egymásért cselekvés önkéntes és önzetlen alapon működő formáját. Csak az a közösség képes önkéntesen szolgálni, amelyik szabad, amelyik pedig valóban szabad, felismeri a szabadságban rejlő lehetőséget' - hangoztatta Bölcskei Gusztáv. Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke prédikációjában kiemelte: 'az ige fényében magunkra és egymásra találhatunk'. Meglátása szerint az ökumenikus imahét 'kommunikációs gyakorlat, három dimenzióban'. Álljunk meg néhány percre, hogy újra beszélő viszonyba kerüljünk önmagunkkal, egymással és Istennel - hívta fel a figyelmet. Van mit rendeznünk ezen az ökumenikus imahéten, és bőven akad rendeznivalónk a következő félévben, amikor e nagy család, az Európai Unió közös dolgait fölvállalhatjuk. Éljünk a kapott kegyelmi idővel, a bevallható múlt, a békés jelen és a szelíd jövő reménységében - fogalmazott az evangélikus püspök..." - áll az MTI jelentésében (2011. 01 .16.)
Az Imahétre megjelent a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának kiadásában IMAHÉT - A Krisztus-hívők egységéért 2011. január 16-23. című kiadvány.
ÖKUMENIKUS IMAHÉT BALASSAGYARMATON LUTHER HÁZ 2007 Tarjányi Ferenc SDB Bartha István evangélikus lelkész, Molnár Zsigmond református lelkész	Erdő Péter bíboros, prímás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és D. Szebik Imre ny. püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke így fogalmaznak köszöntőjükben: "Kedves Testvérek! Minden fontos emberi közösségnek vannak alapelvei és tudatában van a saját történetének. A Krisztus-hívők közösségének, Krisztus Egyetemes Egyházának az első nyilvános megjelenése a pünkösdkor Jeruzsálemben létrejött ősgyülekezet. Azok alkották e gyülekezet magját, akik elfogadták Péter apostolnak a Szentlélektől sugallt tanúságtételét arról, 'hogy Úrrá és Krisztussá tette őt az Isten: azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek.' (ApCsel. 2,36/b) Akik ennek a beszédnek a hatására megtértek és megkeresztelkedtek azok alkották az első népes gyülekezetet, az ősegyházat.
RK. NAGYTEMPLOM 2007 Stella Leontin kanonok plébános, Bartha István evangélikus lelkész, Tarjányi Ferenc SDB Nagy Richárd káplán	Az ősegyház kifejezés nem csak a közösség korára, hanem arra a tekintélyére is utal, amely ma is érvényes a következők szerint. 'Ezek pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban'. (ApCsel. 2,42) Ez az egyszerű leírás Krisztus híveinek, tanítványainak a minősített összetartozását hangsúlyozza egy minősített részvétel által. Ez a különleges részvétel azt jelenti, hogy akik Krisztushoz tartoznak, azok egymáshoz is tartoznak. Az összetartozásnak alapja, eszköze és célja a Krisztus ajándékaiban való részesedés... ...Hisszük, hogy Krisztusban való egységünk megélése jótékony hatással lesz magunkra, egyházunkra és nemzetünkre egyaránt s kihat arra az európai népek közösségére is, amelynek elnökségét éppen az Imahetünk napjaiban veszik át országunk vezetői. "
RK. SZALÉZI TEMPLOM 2007 Hartai Gábor SDB Stella Leontin kanonok plébános, Molnár Zsigmond református lelkész, Molnárné Tóth Erzsébet református lelkész, Kulcsár Zsuzsanna evangélikus lelkész	TARTALOM Előszó, köszöntő a magyar kiadáshoz Útmutató az Imahét szervezői számára Az Imahét alapigéje (ApCsel 2,42-47) Bevezetés az Imahét gondolatkörébe A 2011-es Imahét anyagának előkészítése Bevezetés az ökumenikus istentisztelethez Az ökumenikus istentisztelet rendje Bibliai gondolatok és imádságok az Imahét napjaira A jeruzsálemi egyházi vezetők imája Az ökumenikus élet Jeruzsálemben A Krisztus-hívők egységéért megtartott Imahetek témái 1968-2011 Néhány jelentős adat az Imahetek történetéből
2011. január 16. vasárnap Megkezdődött Balassagyarmaton is az egyetemes imahét Helyszín: Római katolikus Szentháromság főplébániatemplom Szolgálattevő: Molnár Ambrus, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem II. éves teológiai hallgatója 2011. január 17. hétfő Helyszín: Zeke Kálmán Református Gyülekezeti terem Szolgálattevő: Stella Leontin c. prépost, kanonok plébános 2011. január 18. kedd Helyszín: Evangélikus templom Szolgálattevő: Baji János SDB szalézi igazgató, plébános 2011. január 19. szerda Helyszín: Bosco Szent János szalézi plébániatemplom Szolgálattevő: Bartha István evangélikus lelkész Közreadta: Nagy Angela 2011. január