|
Nógrád a GDP szerinti
bebetonozott utolsó?
Nógrád megye a múlt évezred utolsó
éveiben vált gazdasági tekintetben a leggyengébb lábakon álló hazai
térséggé. A körzet a területi rangsorban "kiküzdött" utolsó
helyezésén azóta sem volt képes változtatni. Sőt a
távolság az utolsó előtti helyen tanyázó Szabolcs-Szatmár-Bereg
és a "palóc megye" gazdasági potenciálja között szinte
folyamatosan növekszik. Az ezredforduló idején Salgótarján és vidéke az egy
főre jutó bruttó hazai termék országos átlagának még az 56,0
százalékát (1994-ben 62 százalékát) volt képes előállítani, 2015-ben viszont
már csak a 42,3 százalékát. Relatív értelemben mindkét sereghajtó
megye rontott tehát a pozícióján, ám egymáshoz viszonyítva Nógrád hátránya
az utóbbi másfél évtizedben 2,6 százalékról 11,8
százalékra ugrott az egykor Magyarország Szicíliájaként is emlegetett
legkeletibb hazai övezethez képest - derül ki a KSH adataiból. A 3,45 millió
forintos országos átlaghoz viszonyítva az egy főre jutó 1,46 millió forintos
nógrádi GDP tavalyelőtt számottevően elmaradt az 1,87 milliós szabolcsitól
is. Keleti szomszédja ugyancsak jóval
nagyobb tempót diktál, mint Salgótarján és körzete: Heves megye negyed
évszázada folyamatosan lépést tart az országos fejlődés ütemével. Északon
pedig a magyar "Palócia" a gazdasági
tekintetben több mint egy évtizede "megtáltosodott" Szlovákiával
határos, igaz, a szomszédok sokszor látványos növekedése nem éppen a
Nógrádhoz közvetlenül kapcsolódó térségek gyors gyarapodásának köszönhető. A valaha számos bányával és jelentős
nehéziparral rendelkező megye, ahol sokáig komoly munkáltatónak számított a
néphadsereg is, nem nevezhető manapság különösebben vállalkozó kedvű
térségnek. A regisztrált cégek száma az egész országban itt a legalacsonyabb,
ezer főre összesen 120 jut, miközben az ugyancsak depressziós körzetnek
számító Békésben például 188, Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyében pedig 203. Az oktatási szektor pozíciója
ugyancsak feltűnően gyenge. A gimnazisták száma például (ezer főre vetítve)
Nógrádban a legalacsonyabb. A 19 megye közül pedig
ez a térség az egyetlen, ahol semmilyen felsőfokú tanintézmény nem működik. A havi nettó 122 ezer forintos
átlagkereset Nógrádban az évtized közepén 12 százalékkal maradt el a megyék
átlagától, s mintegy 25 százalékkal az országostól. A vidék folyamatos marginalizálódását
jelzi, hogy e térségben épül a legkevesebb lakás egész Magyarországon:
tavalyelőtt tízezer főre összesen 1,5 új ingatlan
jutott. E szám harmada az ugyancsak nem különösebben prosperáló Jász-Nagykun-Szolnok megye lakásépítési rátájának, s nem
egészen a fele a Heves megyeinek. Forrás:
HVG 2017. április 20. |
