NÉPRAJZI KUTATÁSI EREDMÉNYEK NÓGRÁD MEGYÉBEN TUDOMÁNYOS KONFERENCIA 2010. november 17.
A Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottsága Néprajzi Munkabizottsága Balassagyarmatra, a Palóc Múzeumba várta az érdeklődőket a magyar tudomány ünnepe alkalmából. Medvácz Lajos polgármester köszöntötte a konferencia résztvevőit. Kiemelte a Palóc Múzeum jelentőségét a tudományos kutatásban, a hagyományok ápolásában és a város kulturális életének alakításában. Petercsák Tivadar munkabizottsági elnök megnyitó beszédében hangsúlyozta: a MTA Néprajzi Munkabizottságának jó kezdeményezése az, hogy a tudomány ünnepéhez kapcsolódva egymás megyéiben adnak helyet a szakmai összejöveteleknek, megismerve a különböző régiók intézményeit, tudományos kutatásait. Nógrád megye erőssége a népművészet kutatása. A Palóc Múzeum munkatársainak a szakrális népművészet kutatása terén elért eredményei kiemelkedőek. A mai konferencián ezekkel is megismerkedhetünk. Elsőnek Kapros Márta főmuzeológus előadása A népviselet fenntartását szorgalmazó külső törekvések hatása Nógrádban a két világháború között címmel hangzott el. Felvázolta a két világháború közötti Gyöngyösbokréta mozgalom, az iskolai ünnepélyek, nemzeti ünnepek, az idegenforgalom és az amatőr fotózás következtében kialakult hagyományőrző törekvéseket. Felelevenítette a rimóci Piros csizma ünnepélyt is, amely 1934-ben a hagyományos piros csizma viselését kívánta népszerűsíteni a terjedő városias viselet helyett. Az eseményhez akkor egy balassagyarmati népviseleti bemutató is csatlakozott. Hiábavalók voltak a külső erőfeszítések, mozgalmak, akciók, a hagyományos viseletet nem tudták megmenteni. Lengyel Ágnes, a Palóc Múzeum igazgatója Ünnepi palóc öltözetek megújulásának motívumai címmel tartott előadást. A viselet napjainkban egyszerűsödött. Anyagban, kialakításban a gyakorlati szempontok dominálnak. A megújulást motiválja a régi, a hagyományos öltözet vonzereje, az önazonosság keresése, a turisták igényeinek kiszolgálása és a folklórprogramokon való részvétel. Ma a viselet legutolsó korszakát élesztik újjá, de a viseleti jellemzők inkább stilizáltan jelennek meg. Már a középkorban is ismert volt a Madonna-szobrok felöltöztetése. Az előkelő családok drága, díszes ruhákat ajándékoztak a szobrok öltöztetéséhez. A társadalmi változások következményeként a szakrális szoboröltöztetés egyre inkább a vidéki nép szokásává vált. Az öltöztetett szobrok gondozása az imádság sajátos formája lett. A magyar népnek, köztük a palócoknak a Boldogasszony iránti tiszteletét-szeretetét jelzi, hogy ma is készítenek új ruhákat. A néző számára úgy tűnhet, nem tetszetős némelyik alkotás, de paraszti szemmel csak gyönyörű lehet, hiszen az a "Máriácska", a Szűz Mária. Limbacher Gábor, a Laczkó Dezső Múzeum igazgatója Egy archaikus "tárgytípus" - öltöztetett Mária-szobrok megjelenése a Palóc Múzeum gyűjteményében és kiállításaiban címmel adott részletes tájékoztatást a szakrális néprajzi kutatás e különleges területéről.
ÖLTÖZTETETT MÁRIA-SZOBROK A PALÓC MÚZEUMBAN
DOROGHÁZA		MÁTRADERECSKE	KARANCSKESZI	TERESKE	MÁTRADERECSKE
A Palóc Múzeum 2009-ben rendezte meg a Boldogasszony fehér fátyolával. Öltöztetős ábrázolások és szakrális textilek Közép-Európában I. Palócföld címmel nagyszabású kiállítását. A történelmi Magyarországon e tárgykörben végzett kutatások eredményeként létrejött kiállítást HUNGARIA SACRA. Öltöztetős ábrázolások, szakrális textilek Magyarországon címmel 2010 júniusában nyitották meg. A konferencia záróeseménye volt e kiállítás szakmai bemutatója. A témához kapcsolódva az alábbiakban saját archívumunkból közlünk néhány példát napjaink ünnepi palóc viseleteiről. A BALASSAGYARMATI SZENT ANNA NAPI PALÓC BÚCSÚ ÜNNEPLŐBE ÖLTÖZÖTT RÉSZTVEVŐI Fotó: Resszer Péter 2009 Közreadta: Nagy Angela