Történelmi idők, történelmi embere

Mikó Zoltán emlékezete és a kiugrási kísérlet

105 éve, 1910. október 14-én Balassagyarmaton született, 70 éve, 1945. augusztus 19-én Odesszában halt meg Mikó Zoltán vezérkari százados, ifj. Horthy Miklós körül szerveződött Kiugrási Iroda katonai szárnyának tagja, az ellenállási mozgalom egyik jelentős mozgatója, Raoul Wallenberg közeli munkatársa.

Mikó Zoltán személyéről, a II. világháború végi magyar katonai helyzetről, a háborúból való kiugrás lehetőségéről szólt a Dobó-Mikó-Szász családok által kezdeményezett megemlékezés, amelyre 2015. október 9-én került sor Balassagyarmaton.

A megemlékezők először Mikó Zoltán Ady Endre úti (egykori Andrássy u.) szülőházánál gyülekeztek, ahol emléktábla viseli nevét.

Medvácz Lajos polgármester megemlékezésében Mikó Zoltánnak a történelmi időkben tett helytállásáról, magyar érzületéről szólt, egy olyan időszakban, amikor a bátor cselekvés nagy kockázatot jelentett. Mikó ebben nem mérlegelt, áldozata köthető a magyarság tragédiájához is - mondta a polgármester.

A megemlékezés végén a család és az Önkormányzat nevében helyezték el a megemlékezés koszorúit, a díszőrséget a 16-os Honvéd Hagyományőrzők biztosították.

A koszorúzás után a Helytörténeti Gyűjtemény épületében folytatódott a rendezvény.

A család képviseletében Szász Csaba köszöntötte az érdeklődőket, majd Sári Katalin - Mikó Zoltán emlékezete című, a Püski kiadónál megjelent könyvéből - olvasta fel Mikó 1944-ben a családjának küldött levelét, személyes hitvallását.

Sári Katalin

Ezt követően Szabó Péter hadtörténész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos főmunkatársa tartott előadást Katonapolitika 1943-44-ben címmel.

Szabó Péter

Az előadás révén képet kaphattunk a nemzetközi geopolitikai helyzetről, a magyar politika és a hadvezetés előtt álló dilemmákról, megvédhetjük-e magunkat és ha igen, hogyan, attól, hogy hazánk ne váljon háborús hadszíntérré, volt-e reális esélye a szovjetekkel való béketárgyalások sikerének. Szabó szerint máig kétséges, hogy a kormányzó és a hadvezetés a németekkel való szembeforduláskor miben reménykedett, ahogy illuzórikusnak bizonyult az ún. finn megoldás is, hiszen ennek hazánk esetében nem volt realitása, vagyis hogy a német csapatok elhagyják az ország területét és a Vörös Hadsereg is csak jelképes ideig maradjon hazánkban.

Az 1944. októberi 15-i kormányzói proklamációval kapcsolatos történéseket jelenítette meg az 1979-ben, Kovács András rendezte Októberi vasárnap c. film, amelyből részleteket láthatott a hallgatóság. Ennek kapcsán mondta el jelen sorok írója, hogy felvette a kapcsolatot Kovács Gellérttel, Svédországban élő történésszel, akinek a közelmúltban megjelent könyve - Alkonyat Budapest felett - kiemelten foglalkozik Wallenberg és Mikó kapcsolatával, az eddigi magyar történészi álláspontokhoz képest jóval nagyobb hangsúlyt helyezve Mikó tevékenységére. Kovács Gellért elfogadta a balassagyarmati előadásra szóló invitálást, amelyre várhatóan 2016 tavaszán kerül majd sor.

A játékfilmet követően Majdán Miklós, a pécsi Tudományegyetem végzős hallgatója, aki a hadtörténelemmel kiemelten foglalkozik, tartotta meg Magyarország kiugrási kísérlete 1944 októberében c. előadását.

Szabó Péter előadásához kapcsolódva elmondta, hogy a finnek és a románok kilépése után Magyarország maradt a németek egyetlen szövetségese, ez helyzetünket tovább rontotta, Horthy kiugrási lehetőségeit minimalizálta. A mozgásteret tovább szűkítette az ellenállási mozgalom felfegyverzésétől való félelem, a társadalom németek általi általános ellenőrzése, a németbarát felsővezetés befolyása, a megbízható magyar érzületű személyek szűkös száma. A kiugrási kísérlet a széleskörű nemzeti összefogás hiánya miatt is csak sikertelen lehetett, ahogyan az október 15-e utáni ellenállás mozgalmak akciói sem jelenthettek kiutat, bármennyire is eredményesek voltak egyes próbálkozásai. Ezek közé tartozott Mikó Zoltán szervezte Görgey zászlóalj, a KISKA alakulatok, de társadalmi támogatottság és összehangoltság hiányában ezek csak elvetélt kísérletek lehettek.

Majdán Miklós

Az előadásokat hozzászólások követték, Majdán Béla várostörténészként Baráti Huszár Aladár egykori nógrádi főispán, majd főpolgármester és Mikó Zoltán életútja, történelmi szerepük kapcsolódásairól szólt, amely további kutatást igényelne.

Szász Lajos Mikó erkölcsi tartásáról és bátor hazaszeretetéről beszélt.

Szász Lajos Dobó István

Sári Katalin a könyvéből részletesen felidézte Mikó életútját, Dobó István pedig Mikó tragédiájának egyértelmű okaként a katyn-i iratok ismeretét, Wallenberggel való szoros kapcsolatát nevezte meg.

2015. október

Összeállította és fotók: Nagy László

Mikó Zoltán arcképe: Zonda Tamás: Balassagyarmat jeles polgárai