Mérgezett örökségünk - avagy a szennyező nem fizet elve fotó: greenpeace.hu Balassagyarmat ismét rákerült egy országos
térképre. Ráadásul ez se nem örömteli, se nem újkeletű, hosszú évek óta ismert volt, hogy a Kőbányai
Porcelángyár Pozsonyi utcai balassagyarmati gyártelepéről szennyező anyagok
kerültek a talajba. Eddigi felmérések szerint kb 60.000 m2-en, 250.000 m3 szennyezett víz van a talajban. Elsődlegesen
érintett az egykori KŐPORC telephelye, a volt ÁFOR vasúti átfejtő telepe, a Vizy Zs. utcai sportpálya, az
előbbi területeket megosztó vasúti pályatest és környéke, de a kármentesítés elmaradása miatt elképzelhető, hogy a
szennyezés a talaj alsóbb, vízzáró rétegeibe jutva továbbterjedhetett. Magára a tényre csak 1998-ban a területen lévő
volt Áfor-telep környezetkárosításának MOL általi felmérésekor derült fény,
ekkortól lett "hivatalosan" is a hatóságok, az Önkormányzat előtt
is ismert, bár maga a szennyező a kezdetektől tudhatta, milyen technológiát
alkalmaz. A szennyező, a Kőbányai Porcelángyár
helyi gyára 1959-ben kezdte meg a termelést Balassagyarmaton, innen
kerülhetett a nagy
mennyiségű veszélyes, mérgező anyag, a perklór-etilén a földbe. A víz
fajsúlyánál nehezebb klórozott szénhidrogént évtizedeken át
használták a gyárban. A talajvízben lévő perklór-etilén mennyiségét
literenként 40 mikrogrammra kellene csökkenteni,
szemben a helyenként mért 180.000 (!) értékkel. (1999-es
felmérés szerint.) A KŐPORC
telephelyét felszámolási eljárásban 1994-ben
értékesítették, maga a felszámolás egyébként még ma is tart, így az egykori cégnek, de a város Önkormányzatának
sincs lehetősége a kb. másfél évtizede 700 milliósra becsült kármentés
megfizetésére. A
balassagyarmati mérgezés az országban nem egyedi, a Greenpeace Magyarország és az Alapvető Jogok Biztosának jelentése 15 helyszínt mutat be,
ahol sürgős intézkedésre lenne szükség. Ebből egyértelműen kiderül, hogy
Balassagyarmat esetében az 1998 óta
eltelt időszakban több hatósági kísérlet is történt a kármentesítésre,
de a tényfeltárás késlekedése és a KŐPORC folyamatosan fennálló
fizetésképtelensége miatt a mai napig nem történt érdemi előrelépés. Tehát
felmérések, tanulmányok, készültek, sőt az időmúlás miatt újabbakra is
szükség lesz, ha egyszer megvalósulna a mentesítés,
de gyakorlati előrelépés nem volt. A Greenpeace most
nyilvánosságra került anyaga, amellyel meglepő (?) módon a Magyar Idők 2016.
december 17-i száma is foglalkozott, világosan jelzi az okokat és az előttünk
álló feladatokat: - hazai jogszabályi
környezet hiányosságai - nem kérnek pénzügyi
garanciát a veszélyes anyagokkal dolgozó cégektől, üzemeltetőktől, amely
fedezni tudná a károkat és a hulladék megsemmisítését. - a hatóságoknak nincs
eszköze arra, hogy hatékonyan fellépjenek a szennyezőkkel szemben, sem a
rendőrség, sem a bíróságok nem tudják kielégítően érvényesíteni „a szennyező fizet”-elvet. - jövőben nem
szabad megengedni, hogy a károkozók eltűnjenek és kibújjanak a felelősség
alól. Biztosítani kell, hogy mindig a szennyező fizessen! Egyértelmű pénzügyi
felelősség meghatározására, biztosíték adására, sőt akár biztosítás
előírására lenne szükség minden veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenység
esetén. - több országban
is létezik ilyen jellegű jogszabály; hazánkban is haladéktalanul el kell
fogadni egy erre vonatkozó törvénymódosítást. A Greenpeace
írása azonnali cselekvést sürget, mert a régről ránk maradt szennyezéseket és az évek óta
elhagyatottan, gazdátlanul álló veszélyeshulladék-lerakókat, szennyezéseket
állami program keretében kell felszámolni. Reménytelen az eltűnt és csődbe
ment cégek cselekvésére várni. Ilyenkor bűn hagyni, hogy tovább terjedjenek a
szennyező anyagok és nőjön a környezeti kár, valamint a mentesítés
jövőbeni költsége. Tény hogy a kormány 2016 őszén 25,9
milliárd forintot fordít kármentesítésekre, de ennek többszörösére lenne szükség. A KŐPORC egykori vezetői, a hajdani
döntéshozók, városi, megyei stb. vezetők felelősségre vonására számos ok
miatt aligha van lehetőség (lásd Kolontár), de
következetes és szigorú törvényi szabályozásra viszont igen. A KŐPORC által okozott kár mentesítését
pedig valóban csak az állam tudja megoldani. Mint (majd”) mindig, amikor bajnak és egyéb
fekáliáknak nincs gazdája. Az, hogy Balassagyarmat valójában hová kerül a
mentesítendők elsőbbségi listáján, a városlakóin és
politikusain (is) múlik. 2016.
december Összeállította:
Nagy László |