Mérgezett örökségünk - avagy a szennyező nem fizet elve

 

fotó: greenpeace.hu

Balassagyarmat ismét rákerült egy országos térképre.

Ráadásul ez se nem örömteli, se nem újkeletű, hosszú évek óta ismert volt, hogy a Kőbányai Porcelángyár Pozsonyi utcai balassagyarmati gyártelepéről szennyező anyagok kerültek a talajba. Eddigi felmérések szerint kb 60.000 m2-en, 250.000 m3 szennyezett víz van a talajban. Elsődlegesen érintett az egykori KŐPORC telephelye, a volt ÁFOR vasúti átfejtő telepe, a Vizy Zs. utcai sportpálya, az előbbi  területeket megosztó vasúti pályatest és környéke, de a kármentesítés elmaradása miatt elképzelhető, hogy a szennyezés a talaj alsóbb, vízzáró rétegeibe jutva továbbterjedhetett.

Magára a tényre csak 1998-ban a területen lévő volt Áfor-telep környezetkárosításának MOL általi felmérésekor derült fény, ekkortól lett "hivatalosan" is a hatóságok, az Önkormányzat előtt is ismert, bár maga a szennyező a kezdetektől tudhatta, milyen technológiát alkalmaz.

A szennyező, a Kőbányai Porcelángyár helyi gyára 1959-ben kezdte meg a termelést Balassagyarmaton, innen kerülhetett a nagy mennyiségű veszélyes, mérgező anyag, a perklór-etilén a földbe. A víz fajsúlyánál nehezebb klórozott szénhidrogént évtizedeken át használták a gyárban. A talajvízben lévő perklór-etilén mennyiségét literenként 40 mikrogrammra kellene csökkenteni, szemben a helyenként mért 180.000 (!) értékkel. (1999-es felmérés szerint.)

A KŐPORC telephelyét felszámolási eljárásban 1994-ben értékesítették, maga a felszámolás egyébként még ma is tart,  így az egykori cégnek, de a város Önkormányzatának sincs lehetősége a kb. másfél évtizede 700 milliósra becsült kármentés megfizetésére.

 

A balassagyarmati mérgezés az országban nem egyedi, a Greenpeace Magyarország és az Alapvető Jogok Biztosának jelentése 15 helyszínt mutat be, ahol sürgős intézkedésre lenne szükség.

 

Ebből egyértelműen kiderül, hogy Balassagyarmat esetében az 1998 óta eltelt időszakban több hatósági kísérlet is történt a kármentesítésre, de a tényfeltárás késlekedése és a KŐPORC folyamatosan fennálló fizetésképtelensége miatt a mai napig nem történt érdemi előrelépés. Tehát felmérések, tanulmányok, készültek, sőt az időmúlás miatt újabbakra is szükség lesz, ha egyszer megvalósulna a mentesítés, de gyakorlati előrelépés nem volt.

A Greenpeace most nyilvánosságra került anyaga, amellyel meglepő (?) módon a Magyar Idők 2016. december 17-i száma is foglalkozott, világosan jelzi az okokat és az előttünk álló feladatokat:

-    hazai jogszabályi környezet hiányosságai

-    nem kérnek pénzügyi garanciát a veszélyes anyagokkal dolgozó cégektől, üzemeltetőktől, amely fedezni tudná a károkat és a hulladék megsemmisítését.

-    a hatóságoknak nincs eszköze arra, hogy hatékonyan fellépjenek a szennyezőkkel szemben, sem a rendőrség, sem a bíróságok nem tudják kielégítően érvényesíteni „a szennyező fizet”-elvet.

-    jövőben nem szabad megengedni, hogy a károkozók eltűnjenek és kibújjanak a felelősség alól. Biztosítani kell, hogy mindig a szennyező fizessen! Egyértelmű pénzügyi felelősség meghatározására, biztosíték adására, sőt akár biztosítás előírására lenne szükség minden veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenység esetén.

-    több országban is létezik ilyen jellegű jogszabály; hazánkban is haladéktalanul el kell fogadni egy erre vonatkozó törvénymódosítást.

A Greenpeace írása azonnali cselekvést sürget, mert a régről ránk maradt szennyezéseket és az évek óta elhagyatottan, gazdátlanul álló veszélyeshulladék-lerakókat, szennyezéseket állami program keretében kell felszámolni. Reménytelen az eltűnt és csődbe ment cégek cselekvésére várni. Ilyenkor bűn hagyni, hogy tovább terjedjenek a szennyező anyagok és nőjön a környezeti kár, valamint a mentesítés jövőbeni költsége.

Tény hogy a kormány 2016 őszén 25,9 milliárd forintot fordít kármentesítésekre, de ennek többszörösére lenne szükség.

A KŐPORC egykori vezetői, a hajdani döntéshozók, városi, megyei stb. vezetők felelősségre vonására számos ok miatt aligha van lehetőség (lásd Kolontár), de következetes és szigorú törvényi szabályozásra viszont igen.

A KŐPORC által okozott kár mentesítését pedig valóban csak az állam tudja megoldani.

Mint (majd”) mindig, amikor bajnak és egyéb fekáliáknak nincs gazdája.

Az, hogy Balassagyarmat valójában hová kerül a mentesítendők elsőbbségi listáján, a városlakóin és politikusain (is) múlik.

 

2016. december

Összeállította: Nagy László