Nógrád - mindig az örök vesztes marad?

Nógrád vármegye 1910-ben

A közelmúltban meglepetéssel értesülhetett a közvélemény, (erre fogékony része) hogy a Pest Megyei Közgyűlés 2017. április 28-i ülésének egyik napirendi pontja Pest megye nevének Pest-Pilis megyenévre történő módosítása volt, amelyet ráadásul a Lázár János vezette Miniszterelnökség kezdeményezett.

A javaslat, vélelmezhetően az előkészítetlenség okán is, nem kapott egyöntetű támogatást, a döntést elnapolták, annak érdekében, hogy a képviselők "a várható következményeket" megismerhessék.

Eddig még a sajtóban sem esett szó arról, hogy pozitív döntés esetén a megye szimpla átnevezéséről lenne csak szó, vagy esetleg az egykor hatalmas területű megye egyes részeit visszacsatolnák a mai Pest (Pilis) megyéhez.

1950-ig a megye Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye nevet viselte, de ezt megelőzően is több név és területváltoztatáson esett át. A most javasolt módosítás oka az előterjesztés szerint, "a megyék neve kifejezője e történelmi folytonosságnak, összetevője a helyi közösség identitásának".

A változtatás joggal indíthatna el egy közigazgatási lavinát, hiszen a XX. századi történelmünkben a vármegyék, megyék, Trianont követően a közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegyék átnevezései és területhatárai megannyi módosulást hoztak magukkal, így a zéró ponthoz való visszatalálás eleve reménytelen, illetve azt maga az „utolsó”, 1950-es állapot jelentheti.

De a fenti hír mentén érdemes áttekinteni, milyen változást hozhatna mindez Nógrád megye számára, mit nyerhetne, veszíthetne a megye, ha nemcsak az 1950-es állapot szerinti nevét - Nógrád-Hont - hanem területét is visszakaphatná. (hangsúlyozottan nem beszélhetünk a trianoni békeszerződés illetve az 1945 utáni fegyverszüneti egyezmény következtében elcsatolt egykori megyei területekről, csak a mai határokon belüli részekről)

*

1871-ig, a települések első közigazgatási reformjáig, Nógrádot kevés érdemi területi változtatás érintette (Kisoroszit kivéve, amely Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm-hez került 1881-ben).

Közismert, hogy Trianont követően milyen területi veszteségeket szenvedett el Nógrád megye, a megcsonkított országrészek új közigazgatására született ezt követően az 1923. XXXV. Törvény, amely Nógrád és Hont k.e.e. vármegyék létrehozásáról is döntött.

1938, a Felvidék visszatérte újabb változást hozott, Nógrádról levált Hont, ezzel létrejött Bars és Hont k.e.e. vármegye, ebbe kerültek be azok a települések, amelyek éppen 1923-ban váltak Nógrád-Hont részeivé (természetesen 1938-ban került Nógrádhoz számos Ipolyon túli település Csehszlovákiától).

1945-ben kötött fegyverszüneti egyezmény, majd ezt kihirdető M.E. rendelet ismét vármegyei névváltozást hozott, újból egyesítették Nógrád és Hont vármegyéket, számos Börzsöny menti település ide került vissza, illetve az Ipolyon túli területeket Csehszlovákiához csatolták.

1946-ban Nógrád-Hont elveszítette Kosd, Penc, Rád településeket, amelyek Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez kerültek.

1950-ben történt az utolsó jelentős átrendeződés, megszűnt Nógrád-Hont vármegye, immár Nógrád megye neve maradt meg, Hont, mint megye kitörlődött a közigazgatásból.

1950-től nemcsak a megyeszékhely került Balassagyarmatról Salgótarjánba, hanem jelentős települési átrendeződések is történtek az egyes megyék között.

Heves megyétől Nógrádhoz került: Dorogháza, Hasznos, Maconka, Mátramindszent, Nádújfalu, Nagybátony, Pásztó, Szuha, Szurdokpüspöki, Tar.

Viszont Nógrádtól Heveshez csatolták Heréd, Lőrinci, Nagykökényes, Zagyvaszántó településeket.

A legnagyobb veszteséget viszont Nógrád szempontjából a Pest megyéhez csatolt következő települései képezték:

Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Nagymaros, Nógrádverőce, Perőcsény, Szob, Szokolya, Tésa, Vámosmikola, Zebegény.

Ha tehát az 1950 előtti állapot kerülne visszaállításra, Nógrád úgy területben, mint lakosságszámban, gazdasági erőben jelentős forrásokhoz juthatna.

Természetesen mindez hipotézis.

Viszont Pest megye névváltoztatási szándékát joggal nevezhetjük nemcsak meglepőnek, hanem reménykeltőnek is, különösen azután, hogy a Nógrád megyei közgyűlés székhelyét 2014-ben nem sikerült Salgótarjánból Balassagyarmatra áthelyeztetni. Amely után azt hihettük, a status quo hívei végleges győzelmet arattak, egyhamar senki sem kíván holmi közigazgatási változást kezdeményezni a politikában.

Így most kíváncsian várhatjuk, a Pest megyei közgyűlés döntése teremthet-e bármiféle jogalapot Nógrád számára egy későbbi előnyös változtatáshoz.

2017. május

Összeállította: Nagy László