Újra Balassagyarmaton a megyei közgyűlés!
Az első történelmi lépés?

 

2014. október 22.

 

 

    

 forrás: mandiner.hu                                               forrás: vkbalassa.hu

 

 

Stílszerűen az 1956. október 23-i forradalom és szabadságharc előnapján, október 22-én, ha nem is forradalmi, de megyetörténelmi esemény történt Salgótarjánban. Az önkormányzati választások utáni első, megyei alakuló közgyűlésen a testület úgy döntött, hogy Nógrád megye önkormányzatának székhelye 1950 után ismét Balassagyarmat lesz.

 

Mikszáth Kálmán tollára való módon zajlott az új testület ülése, ilyen történelmi időkben sajnálhatjuk igazán, mennyire híján vagyunk a "függetlenül önjáró" sajtómunkásoknak, viszont bővében a megyei sajtógondoknak.

 

Az új testület szervezeti és működési szabályzatának tárgyalásakor a szügyi származású és a nyugat-nógrádi térséghez kötődő Barna János (Fidesz-KDNP) alelnök osztotta szét azt a javaslatot, amely a közgyűlés székhelyének áthelyezését indokolta. Becsó Zsolt posztjára, Kelet-Nógrádból bekerült elnök Skuczi Nándor (Fidesz-KDNP) viszont ellenezte a székhelyáthelyezést.

 

Az első szavazást - a sajtóhírek szerint - a Balassagyarmat pártiak dörgő tapsa és ünneplése kísérte, a másik oldalról viszont döbbenet fogadta, hiszen a képviselők, nyolc igen, egy nem szavazattal, öt tartózkodás mellett az áthelyezésre szavaztak

 

Barna indokai között szerepelt, hogy a választási eredmény alapján legitimitásukat hatvan százalékban Nyugat-Nógrád polgárainak köszönhetik, és ez 1994 óta így van, hiszen a megyeszékhely városok nem is szavaznak a megyei közgyűlés összetételére.

 

Elmondta, hogy Balassagyarmat 1785 és 1949 között Nógrád megye székhelye volt, és ettől egy politikai döntés fosztotta meg. A történelemben ritkán adódik olyan pillanat, amikor vér és veszteség nélkül lehet igazságot szolgáltatni. Hölgyeim és uraim, ez a pillanat most eljött. ( ...) Engedjenek a történelmi pillanatnak, pártokon és ideológián felül egyesítsük újra Nógrád megyét (...), írjanak közösen történelmet! - szólította fel támogatására a képviselőket, és hozzátette, egyhavi javadalmazását felajánlja a költözés és egyéb feladatok finanszírozására.

 

Boldvai László (MSZP) időszerűtlennek és megalapozatlannak nevezte a javaslatot, és tiltakozásul elhagyta a termet.

Csach Gábor, Balassagyarmat Fideszes alpolgármestere bejelentette, hogy a város a vármegyeházán ingyenesen ad helyet a megyei közgyűlésnek és az önkormányzat irodáinak.

 

Skuczi Nándor elnök hosszan érvelt az "előkészítetlen, átgondolatlan" javaslat ellen. Törvényességi szempontból aggályosnak nevezte, az előzetes hatásvizsgálatot pedig hiányosnak tartotta. Hiányolta a széleskörű vitát és az előzetes egyeztetéseket, valamint azt, hogy ez a megye lakosaira, intézményhálózatára, közigazgatási, közlekedési struktúrájára is hatással lehet, és ezeket sem mérték fel.

 

Skuczi elnök tárgyalási szünetet is kért, bizonyára remélve a személyes meggyőzést, majd kétszer is szavazásra tette fel a kérdést: először kilencen, másodszor nyolcan szavaztak igennel. Az MTI anyagából nem derült ki, személy szerint hogyan oszlottak meg a voksok,

csak az, hogy a képviselők nem politikai, hanem területi alapon voksoltak: öt Fidesz-KDNP-s mellett egy MSZP-s és két jobbikos politikus támogatta a balassagyarmati székhelyet.

A megyei közgyűlés új összetétele az alábbi, amelyből részben „behatárolható” a szavazati arány.

 

Barna János Béla

FIDESZ-KDNP

Bognár Ferenc

FIDESZ-KDNP

Boldvai László Róbert

MSZP

Borenszki Ervin

MSZP

Cseresznyés István

JOBBIK

Czagáné Tamás Tünde Éva

FIDESZ-KDNP

Dudás Vilmos

FIDESZ-KDNP

Gácsi Péter

JOBBIK

Gagyi Roland

FIDESZ-KDNP

Meló Ferenc

FIDESZ-KDNP

Palotai Szilárd

JOBBIK

Percsina Norbert

FIDESZ-KDNP

Skuczi Nándor Tibor

FIDESZ-KDNP

Szedlák Sándor

DK

Varga Béla Csaba

FIDESZ-KDNP

 

 

Az MTI által megkérdezett politikusok mindegyike cáfolta, hogy az áthelyezési javaslat hátterében az állna, hogy Salgótarjánban baloldali többségű önkormányzat nyert, valamennyien azt mondták, az ülésen elhangzott érvek miatt szavaztak így.

 

Mint ismeretes Salgótarján polgármesteri helyét minimális, 50 szavazatnyi különbséggel (0.40 %) Dóra Ottó a baloldal jelöltje nyerte el az addigi polgármester, Székyné Dr. Sztrémi Melinda előtt. Az eredményt Székyné megóvta, bár a választási bizottság elutasította, azt követően bírósági fellebbezéssel élt. Kétséges, hogy Székyné javára szól-e majd a bíróság döntése, de ha igen, a salgótarjáni városvezetés akkor is baloldali többségű marad.

 

Az sohasem tudható meg, mi lett volna, ha Salgótarján ismét a jobboldalra szavaz, mindenesetre az adott történelmi pillanatot nagyszerűen használták ki Nyugat-Nógrád képviselői. Balassagyarmat pedig, ha sorsa még jobbra fordul, bizonyára sokat köszönhet a tarjáni választóknak, no és persze a változásokért eredményesen munkálkodó politikusainak, támogatóinak.

 

A közgyűlés székhelyének áthelyezése azonban nem jelenti még a megyeszékhely Balassagyarmatra kerülését és a megyei jogú város státusának birtoklását, arról az Országgyűlésnek kell dönteni.

 

De nem lehet kétséges, az első lépést továbbiaknak kell követni, ezt nemcsak a történelmi igazságszolgáltatás, hanem az átalakuló gazdasági körülmények is indokolják.

 

Sokak véleménye szerint a megyeszékhely és a megyei jogú város státusának kérdése immár kisebb jelentőséggel bír, azonban ez sok tekintetben nem így van.

A politikai jelentőségén túl, inkább gazdaságélénkítő szerepe lehet a város számára. Gondoljunk arra, hogy a kormány 2014 nyarán közzétett szándékai szerint a megyeszékhelyek felé autópályák fognak vezetni, másrészt az EU programok keretében az M2-t autópályává (autóúttá?) alakítják, amely Parassapuszta felöl kapcsolódik a szlovák hálózathoz.

 

 

Ami a megyeszékhely kérdésének II. világháború utáni történetét illeti, már 1945 szeptemberében megjelent egy cikk a Munkás c. lapban, Tekintetes vármegye címmel, amely követeli az új idők szellemének megfelelően, hogy a megyeszékhelyet uraló  méltóztassék, kérlekalásan, urambátyám világa szűnjön meg és a reakció sötét fészke helyett Salgótarján legyen az új megyeszékhely. 1946. szeptember 23-án a Nemzeti Tanács megyei elnöke a belügyminisztertől írásban kérte, hogy a vármegye legdemokratikusabb városa Salgótarján legyen az új székhely. 1949-ben jelent meg a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 4343/1949. MT. sz. rendelete, melyben az 1945-ben már elfogadott területrendezési előírások végrehajtását, Nógrád-Hont vármegye nevének megváltoztatását Nógrád megyére, valamint a vármegye székhelyének Balassagyarmatról Salgótarjánba való áthelyezését rendelte el. A végrehajtás időpontja 1950. január 1.

 

A rendszerváltozás után rendszeres pro és kontra viták folytak a megyeszékhely visszahelyezése ügyében, nemcsak sajtópolémia és tanulmányok formájában, hanem Balassagyarmat Város Képviselőtestülete 150/1991 sz. határozatában kezdeményezte Nógrád megye székhelyének Balassagyarmatra való visszahelyezését. Sőt, a vita az akkori polgármester dr. Németh György és Korill Ferenc megyei elnök között bíróság elé is került.

 

A megyeszékhely történetének ügyéről rövidesen hosszabb anyag jelenik meg honlapunkon.

 

 

Összeállította: Nagy László

2014. október 23.

 

Forrás:

Tyekvicska Árpád: Civitas Fortissima

www.index.hu

www.valasztas.hu

www.kti.hu