Újra Balassagyarmaton a megyei közgyűlés!
Az első történelmi lépés?
2014.
október 22.
forrás:
mandiner.hu forrás: vkbalassa.hu
Stílszerűen
az 1956. október 23-i forradalom és szabadságharc előnapján,
október 22-én, ha nem is forradalmi, de megyetörténelmi esemény történt Salgótarjánban.
Az önkormányzati választások utáni első, megyei alakuló közgyűlésen a testület
úgy döntött, hogy Nógrád megye önkormányzatának székhelye 1950 után ismét
Balassagyarmat lesz.
Mikszáth
Kálmán tollára való módon zajlott az új testület ülése, ilyen történelmi
időkben sajnálhatjuk igazán, mennyire híján vagyunk a "függetlenül önjáró"
sajtómunkásoknak, viszont bővében a megyei sajtógondoknak.
Az új testület
szervezeti és működési szabályzatának tárgyalásakor a szügyi származású és a
nyugat-nógrádi térséghez kötődő Barna
János (Fidesz-KDNP) alelnök osztotta szét azt a javaslatot, amely a
közgyűlés székhelyének áthelyezését indokolta. Becsó
Zsolt posztjára, Kelet-Nógrádból bekerült elnök Skuczi Nándor (Fidesz-KDNP) viszont ellenezte a székhelyáthelyezést.
Az első szavazást - a sajtóhírek
szerint - a Balassagyarmat pártiak dörgő tapsa és ünneplése kísérte, a másik
oldalról viszont döbbenet fogadta, hiszen a képviselők, nyolc igen, egy nem
szavazattal, öt tartózkodás mellett az áthelyezésre szavaztak
Barna indokai között szerepelt,
hogy a választási eredmény alapján legitimitásukat hatvan százalékban
Nyugat-Nógrád polgárainak köszönhetik, és ez 1994 óta így van, hiszen a megyeszékhely
városok nem is szavaznak a megyei közgyűlés összetételére.
Elmondta, hogy Balassagyarmat 1785
és 1949 között Nógrád megye székhelye volt, és ettől egy politikai döntés
fosztotta meg. A történelemben ritkán
adódik olyan pillanat, amikor vér és veszteség nélkül lehet igazságot
szolgáltatni. Hölgyeim és uraim, ez a pillanat most eljött. (
...) Engedjenek a történelmi pillanatnak, pártokon és ideológián felül
egyesítsük újra Nógrád megyét (...), írjanak közösen történelmet! -
szólította fel támogatására a képviselőket, és hozzátette, egyhavi
javadalmazását felajánlja a költözés és egyéb feladatok finanszírozására.
Boldvai
László (MSZP) időszerűtlennek és megalapozatlannak nevezte a javaslatot,
és tiltakozásul elhagyta a termet.
Csach
Gábor, Balassagyarmat Fideszes alpolgármestere bejelentette, hogy a
város a vármegyeházán ingyenesen ad helyet a megyei közgyűlésnek és az
önkormányzat irodáinak.
Skuczi Nándor
elnök hosszan érvelt az "előkészítetlen, átgondolatlan" javaslat
ellen. Törvényességi szempontból aggályosnak nevezte, az előzetes hatásvizsgálatot pedig hiányosnak tartotta. Hiányolta a
széleskörű vitát és az előzetes egyeztetéseket, valamint azt, hogy ez a megye
lakosaira, intézményhálózatára, közigazgatási, közlekedési struktúrájára is
hatással lehet, és ezeket sem mérték fel.
Skuczi elnök tárgyalási szünetet is kért, bizonyára remélve a
személyes meggyőzést, majd kétszer is szavazásra tette fel a kérdést: először
kilencen, másodszor nyolcan szavaztak igennel. Az MTI
anyagából nem derült ki, személy szerint hogyan oszlottak meg a voksok,
csak az, hogy
a képviselők nem politikai, hanem területi alapon voksoltak: öt Fidesz-KDNP-s
mellett egy MSZP-s és két jobbikos politikus
támogatta a balassagyarmati székhelyet.
A megyei közgyűlés új összetétele
az alábbi, amelyből részben „behatárolható” a szavazati arány.
Barna
János Béla |
FIDESZ-KDNP |
Bognár
Ferenc |
FIDESZ-KDNP |
Boldvai László
Róbert |
MSZP |
Borenszki Ervin |
MSZP |
Cseresznyés
István |
JOBBIK |
Czagáné Tamás
Tünde Éva |
FIDESZ-KDNP |
Dudás
Vilmos |
FIDESZ-KDNP |
Gácsi Péter |
JOBBIK |
Gagyi Roland |
FIDESZ-KDNP |
Meló
Ferenc |
FIDESZ-KDNP |
Palotai
Szilárd |
JOBBIK |
Percsina Norbert |
FIDESZ-KDNP |
Skuczi Nándor
Tibor |
FIDESZ-KDNP |
Szedlák Sándor |
DK |
Varga
Béla Csaba |
FIDESZ-KDNP |
Az MTI által megkérdezett
politikusok mindegyike cáfolta, hogy az áthelyezési javaslat hátterében az
állna, hogy Salgótarjánban baloldali többségű önkormányzat nyert, valamennyien
azt mondták, az ülésen elhangzott érvek miatt szavaztak így.
Mint ismeretes Salgótarján
polgármesteri helyét minimális, 50 szavazatnyi különbséggel (0.40 %) Dóra Ottó a baloldal jelöltje nyerte el az
addigi polgármester, Székyné Dr. Sztrémi
Melinda előtt. Az eredményt Székyné megóvta, bár a
választási bizottság elutasította, azt követően bírósági fellebbezéssel élt.
Kétséges, hogy Székyné javára szól-e majd a bíróság
döntése, de ha igen, a salgótarjáni városvezetés akkor is baloldali többségű
marad.
Az sohasem tudható meg, mi lett
volna, ha Salgótarján ismét a jobboldalra szavaz, mindenesetre az adott
történelmi pillanatot nagyszerűen használták ki Nyugat-Nógrád képviselői.
Balassagyarmat pedig, ha sorsa még jobbra fordul, bizonyára sokat köszönhet a tarjáni választóknak, no és persze a változásokért
eredményesen munkálkodó politikusainak, támogatóinak.
A közgyűlés székhelyének
áthelyezése azonban nem jelenti még a megyeszékhely Balassagyarmatra kerülését
és a megyei jogú város státusának birtoklását, arról az Országgyűlésnek kell
dönteni.
De nem lehet kétséges, az első
lépést továbbiaknak kell követni, ezt nemcsak a történelmi igazságszolgáltatás,
hanem az átalakuló gazdasági körülmények is indokolják.
Sokak véleménye szerint a
megyeszékhely és a megyei jogú város státusának kérdése immár kisebb
jelentőséggel bír, azonban ez sok tekintetben nem így van.
A politikai jelentőségén túl,
inkább gazdaságélénkítő szerepe lehet a város számára. Gondoljunk arra, hogy a
kormány 2014 nyarán közzétett szándékai szerint a megyeszékhelyek felé
autópályák fognak vezetni, másrészt az EU programok keretében az M2-t
autópályává (autóúttá?) alakítják, amely Parassapuszta
felöl kapcsolódik a szlovák hálózathoz.
Ami a megyeszékhely kérdésének
II. világháború utáni történetét illeti, már 1945 szeptemberében megjelent egy
cikk a Munkás c. lapban, Tekintetes
vármegye címmel, amely követeli az új idők szellemének megfelelően, hogy a
megyeszékhelyet uraló méltóztassék, kérlekalásan,
urambátyám világa szűnjön meg és a reakció
sötét fészke helyett Salgótarján legyen az új
megyeszékhely. 1946. szeptember 23-án a Nemzeti Tanács megyei elnöke a
belügyminisztertől írásban kérte, hogy a vármegye legdemokratikusabb városa Salgótarján legyen az új székhely. 1949-ben jelent meg a Magyar Népköztársaság
Minisztertanácsának 4343/1949. MT. sz. rendelete, melyben
az 1945-ben már elfogadott területrendezési előírások végrehajtását, Nógrád-Hont vármegye nevének megváltoztatását Nógrád
megyére, valamint a vármegye székhelyének Balassagyarmatról Salgótarjánba való
áthelyezését rendelte el. A végrehajtás időpontja 1950. január 1.
A rendszerváltozás után rendszeres pro és kontra
viták folytak a megyeszékhely visszahelyezése ügyében, nemcsak sajtópolémia és
tanulmányok formájában, hanem Balassagyarmat Város
Képviselőtestülete 150/1991 sz. határozatában kezdeményezte Nógrád megye
székhelyének Balassagyarmatra való visszahelyezését. Sőt, a vita az akkori
polgármester dr. Németh György és Korill Ferenc
megyei elnök között bíróság elé is került.
A megyeszékhely történetének ügyéről
rövidesen hosszabb anyag jelenik meg honlapunkon.
Összeállította:
Nagy László
2014.
október 23.
Forrás:
Tyekvicska
Árpád: Civitas Fortissima