Bővül a Mathias Corvinus Collegium hálózata – megint csak a megyeszékhelyek járnak jól?

fotó: mcc.hu

A „kormányközelinek” mondott magánintézményt, a Mathias Corvinus Collegiumot, Tombor András és Tombor Balázs hozta létre negyedszázada, az alapítás óta eltelt időben az MCC Magyarország legkiválóbb, Európában is elismert interdiszciplináris képzőhelyévé vált.

Az Országgyűlés 2020. áprilisban döntött arról, hogy az állam tulajdonában lévő MOL és Richter Gedeon részvények 10-10 százalékát átadja az MCC kezelésébe, ezzel jelentősen nagyobb források állnak az egyébként térítésmentes képzést nyújtó tanintézmény rendelkezésére a jövőben.

Az MCC az általános iskola felső tagozatán, a középiskolákban, a felsőoktatásban tanuló tehetségeknek és a diplomás fiatal felnőtteknek nyújt képzést.

A bővítés látványos jele, hogy mind a 19 megyeszékhelyen és további 16 magyarlakta városban jelen lesz a Kárpát-medencében a Mathias Corvinus Collegium. Ezzel mintegy tízezer, a jelenlegi tanulói szám mintegy négyszeresének tehetséggondozására készülnek a jövőben, az MCC lesz az egységes szakmai elvek mentén működő Kárpát-medencei tehetséggondozás bázisa.

Jelentős változás, hogy a korábbiaktól eltérő módon, a jövőben már főállású oktatók foglalkoznak a tehetséggondozásban részt vevő diákokkal, akik az ingyenes oktatás mellett ösztöndíjat is kapnak, sőt külföldi tanulmányaikat is támogatni fogják.

Az MCC nem akar versenytársa lenni a közép- és felsőoktatási intézményeknek, nem tömegoktatást, hanem egyénre szabott és kiscsoportos munkát kíván folytatni, e mellett a tehetséges diákok kutatási lehetőséget is kapnak.

Az MCC Fiatal Tehetségek Program képzései jelenleg hét városban (Kecskemét, Miskolc, Szolnok, Pécs, Veszprém, Budapest és Beregszász), saját oktatási központokban valósulnak meg, ezek bővülnének további megyeszékhelyi ill. külhoni képzőhelyekkel.

*

Mint köztudomású, az oktatásba fektetett minden forint többszörösen megtérül az egyén és a társadalom számára, legyen az alap vagy felsőfokú képzés, vagy éppen a tehetséggondozás bármilyen formája. Aligha kétséges, a tehetségbarát társadalom kialakítása, a tehetségek felismerését, fejlesztését segítő környezet kialakítása is valamennyiünk érdeke.

Az oktatás tehát mindenki előnyére szolgál, ahogyan egy-egy adott településnek is a képzőhelyek létrejötte, működése. Infrastrukturális fejlesztések, tanulói létszám növekedése, új oktatók érkezése, erősödő szellemi háttér, település presztízsének növekedése – mindmegannyi pozitívum, amelyekből most éppen az MCC-t befogadók profitálhatnak.

Az MCC-t irányító kuratórium elnöke, Orbán Balázs államtitkár 2020. szeptember eleji sajtótájékoztatója alapján azonban csak a megyeszékhelyek – így Salgótarján – reménykedhetnek, ők lehetnek az új képzőhelyi érintettek.

Nem tudni, mennyire kiérlelt és eldöntött az a terv, hogy kizárólag a megyeszékhelyeken történnek majd az MCC képzések, de több megye esetében erősen megkérdőjelezhető a „döntés”. Így Nógrádban is, ahol Balassagyarmat több ok miatt alkalmasabbnak látszik képzőhelynek, mint Salgótarján. Természetesen a felvetéssel nem célunk a két település közötti szunnyadó ellentét felerősítése, de ebben az esetben az automatizmus – legyenek egységesen a megyeszékhelyek a kedvezményezettek, abból nincs baj – már csak az MCC képzéseket jellemző újszerű megközelítések miatt sem magától értetődő.

Tehát, miért Balassagyarmat?

Az indokok címszavakban összefoglalhatók: tradicionális iskolaváros, erős vonzáskörzet (határontúli magyarlakta területekről is), inspiráló/bb szellemi környezet, centrális/abb fekvés, jobb általános infrastruktúra, célra alkalmas épületek, dicső/bb történelmi múlt, Civitas Fortissima szellemisége stb.

Egyelőre nem ismert az sem, mennyire keltették fel a fentiek a Nyugat,- ill. Kelet- Nógrádi politikusok, városvezetők figyelmét, de aligha kétséges, a versenybe melyik csapatnak kell bekapcsolódni.

2020. szeptember

Összeállította: Nagy László