Lesz-e új börtönünk?
3154/2
hrsz. terület
forrás: Balassagyarmat Város ajánlata
új börtön létesítésére 2015. március
Hajrájához érkezett az új
börtönkomplexumok megépítésével kapcsolatos verseny, a
Belügyminisztérium öt új, az EU normáknak megfelelő börtön
felépítésével kíván enyhíteni a büntetés-végrehajtási intézmények zsúfoltságán.
Erre az EU
szigorú normáinak betartása miatt kénytelen hazánk, jelentős szankciók érhetik
az országot, ha érdemi változások nem történnének az elhelyezési feltételekben.
A BM Dél-dunántúli, Dél-alföldi,
Észak-alföldi, Észak-magyarországi, valamint egyes Közép-magyarországi
régióktól vár pályázatokat új, min. 500 fős börtönépületek helyszínének
biztosítására. A munkanélküliség enyhítése érdekében a lehetőség számos önkormányzatot
megmozgatott, így Észak-Magyarországról Ózd, Bátonyterenye
mellett Balassagyarmat is jelezte előzetesen szándékát, a célra ingyenesen ad
át területet. Közben egyre valószínűbb lett, hogy a régióból Ózd és
Balassagyarmat között fog eldőlni a verseny, mert Bátonyterenye
lakossága megosztott a kérdésben, érvényes helyi népszavazás
pedig a 2015. március 31-i jelentkezési határidőig kizárt.
Amióta Észak-Magyarországon új
börtönépület megépítésének lehetősége felmerült, a város következetesen
lobbizott az új börtön érdekében, Ez összekapcsolódott azzal a későbbi tervvel,
hogy a jelenlegi műemlék börtön "kiváltásra" kerüljön, az
idegenforgalmi, közösségi célokat szolgáljon. Ha a az 1845-ben
épült börtön és a szomszédos, 1835-ös Vármegyeháza megürülne, határon átnyúló,
gazdasági, kulturális központnak szánja Balassagyarmat, többek között egy
európai rangú börtönmúzeum kialakításában gondolkodnak.
A
város Önkormányzata 2013-ban ajánlott fel
területet, és a 2013. október 31-ei ülésen már döntött arról
is, hogy a miniszterelnököt kéri, támogassa
a büntetés-végrehajtási szakmával és a műemlékvédelemmel közös
kezdeményezésünket a börtön új helyre költöztetését és
azt segítse sikerre vinni a foglalkoztatás növelése, a zsúfoltság csökkentése
és a város kulturális és gazdasági jellegű szolgáltatásainak bővítése
érdekében.
Pintér Sándor belügyminiszter
akkor azt válaszolta, nem férőhelyeket akarnak kiváltani, hanem teljesen új
kapacitást létrehozni.
Az Alkotmánybíróság 2014. októberi
határozata tovább szigorította a feltételeket, meghatározva a fogvatartottak mozgás- és légterének minimális mértékét,
amelyet kötelező jelleggel kell megállapítani, a korábbi "lehetőség
szerint" meghatározás helyett.
Így Balassagyarmaton, ahol 500-550
elítéltet tartanak fogva, 320-ra csökkenne az intézet befogadó képessége. Ebből
80-100 az előzetesen letartóztatottak létszáma.
A BM, az 1040/2011. (III. 9.) Korm. határozat végrehajtása
érdekében - férőhelybővítő beruházáshoz börtön objektum építéséhez - kiírt pályázatára tehát határidőre Balassagyarmat is
beadta hivatalos pályázatát.
A képviselő testület 51/2015. (III.26.) sz. alatt hozott határozatot új börtön építéséről
(amely természetesen nem magáról a megépítésről, hanem a BM felé a "befogadási"
szándékról és a feltételek biztosításáról szól)
Erre a célra a város déli
iparterületén lévő belterületi ingatlan (hrsz,
3154/2) és a szintén a déli iparterületen lévő külterületi ingatlan (Hrsz: 055/6) 5-5 hektárnyi területét adná át az új börtön
céljára, továbbá a jelenlegi műemlék börtönépület tulajdonjogának
visszaszerzése érdekében még a 065/12 hrsz. területet
is felajánlja.
055/6 hrsz. terület
forrás: Balassagyarmat Város ajánlata
új börtön létesítésére 2015. március
Az önkormányzat 10 pontba foglalt össze indokait,
miért tartja alkalmasnak a várost az új börtönre.
1/ az ország egyetlen állami cipőgyára,
az Ipoly Cipőgyár Kft nyereséges működése veszélybe kerülhet, mert az
Alkotmánybíróság 2014-es döntése értelmében a börtön 500-550 fős fogvatartotti létszámát 320 főre kell csökkenteni.
2/ Nógrád megyében Balassagyarmaton a
legolcsóbb egy új börtön működtetése. A Megyei Törvényszék és Ügyészség ittléte
a heti 10-25 fős előállításnál költségmegtakarítást jelent, továbbá az új
börtönnek nem kell külön menedzsmentet, konyhát, kiszolgáló tevékenységeket
finanszírozni, ráadásul a városban nincs építményadó, így e tekintetben sincs
többletteher.
3/ Balassagyarmaton minden politikai
szervezet, a teljes lakosság támogatja a börtönépítést, a képviselő-testület egyhangúlag támogatta a határozati javaslatot.
4/ Balassagyarmaton 170 éve működik
börtön, a szükséges szakmai tapasztalat, hozzáállás, tudástőke rendelkezésre
áll.
5/ A 2072/1998. (III. 31.) kormányhatározat
8. pontja kimondja, hogy Balassagyarmaton legkésőbb 2007-ig az előzetesen
letartóztatottak elhelyezésére szolgáló új börtönt kell építeni. E tekintetben
az állam mulasztásos jogsértésben van.
6/ A jelenlegi
helyén az Ipoly Cipőgyár Kft. képtelen a fejlődésre, az önfenntartó büntetés-végrehajtás számára is
nélkülözhetetlen a jól működő vállalat fejlesztése.
7/ Balassagyarmat önkormányzatának olyan
saját terület áll rendelkezésre, amely a Belügyminisztérium felhívásában
megjelölt összes kritériumnak megfelel!
8/ Balassagyarmat partner a jelenlegi
Börtönfunkció középtávú áthelyezésére további saját területek felajánlásával,
annak érdekében, hogy az egyedülálló műemléket hasznosíthassa a Vármegyeházához
illeszkedő klasszicista komplexum felszabadításával. A börtön funkció gátolja a
szintén védett műemlék és Történelmi Emlékhely Vármegyeháza megfelelő
hasznosítását, a szögesdrótok és őrtornyok látványa az
épület díszudvarán számtalan hasznosítást ellehetetlenít, a komplexum hosszú távú
fenntarthatóságának, működőtőke befektetésének vet
gátat.
9/ A jelenlegi
Börtönépület Uniós normáknak való megfeleltetése (vizesblokkok szeparálása,
energetikai, közműfelújítás, egyéb átalakítási szükség) 3-4 milliárdos
költséget jelent az épület 170 éves kora és kiemelt műemléki védettsége miatt.
10/ Az Önkormányzat erejétől függően
részt vállal a közmű kapacitások biztosításában.
Szerk. megjegyzés: A pozitív döntésre
Balassagyarmatnak nem csak a foglalkoztatás bővítése miatt lenne szüksége. A
megyeszékhely Balassagyarmatra helyezése majd visszavonása körüli herce-hurca már nemtetszést váltott ki a lakosság körében,
a kormányfő nemrégen bejelentett, a megyei városokat célzó Modern városok programja Salgótarjánba jelentős támogatásokat visz
majd, tovább növelve a megyeszékhely lehetőségeit, de leginkább Balassagyarmat
hátrányát.
Az állami nagyprojekt elmaradása
lélektaninak is nevezhető negatív hatással járna Balassagyarmat számára.
2015.
március
Összeállította:
Nagy László