2014. évi Horváth Endre-díjas

Kusnyár Eveline festőművész

laudációja

1982-ben született Balassagyarmaton. 1994-2000-ig a Rózsavölgyi Márk Képzőművészeti Iskolában Pénzes Géza növendéke volt. 2000-2004-ig elvégezte a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz-művelődésszervezői szakát, majd 2008-ban Budapesten a Magyar Képzőművészeti Egyetem vizuális nevelő tanár szakán kapott diplomát. 2013-ban a Werk Akadémia kurátor szakirányán végzettek között állított ki.

2009 óta tagja a Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesületnek, 2011-től pedig a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének is.

Képzőművészi indíttatásáról így vall:

Grafikai munkám elindulásában egyértelműen Kovács Alfonz képei játszottak nagy szerepet. Sokat tanultam még Pénzes Gézától és Csemniczky Zoltántól. Szegedi tanulmány éveim alatt pedig Lázár Pál volt, aki egyengette művészeti utamat.

Kísérletező, rendszeresen kiállító művész, sajátos színvilágú alkotásai elismerésre méltóak és a szakma által is díjazottak. Kusnyár Eveline festményeinek képi világa a hétköznapi dolgok világa. Személyes élményeit, sajátos belső világát fogalmazza meg, alkotásai ablakként betekintést engednek saját világába. Képeinek kiindulópontja gyakran egy saját fénykép, melyen egy emlék, vagy fontosnak tartott pillanat jelenik meg. Próbál túllépni a fotózáson, mint szimpla dokumentáláson és új, mélyebb tartalommal igyekszik megtölteni alkotásait. A fotókból kiemelt motívumokat átfogalmazza, apró mozaikokká töri, melyekből így a szemlélőnek a fantáziájára támaszkodva kell kiolvasni a valóságot. Általában telt színekkel dolgozik, a fény-árnyék jelenséget színbontással redukálja. Képeinek ritmusát a leegyszerűsített formák léptékének váltakozása adja meg. A kicsi és nagy, a sűrűsödés és ritkulás ritmusteremtő hatásán kívül a színkontrasztok feszültségkeltő hatását is alkalmazza.

Alkotásai érzékenyen mutatnak rá a természet és technika ellentmondásos viszonyára, amely a művészet lehetőségeit sem hagyja érintetlenül. Grafikái, festményei, design lámpái, egyedi tervezésű használati tárgyai műfajuktól, anyaguktól függetlenül reflektálnak a „modern nő” hétköznapjaira.

Alkotásainak és kiállításainak címei sokszor meghökkentőek, elgondolkodtatóak.

"Ugyanúgy ahogy a képcímeknél, egy kiállítás összefoglaló címénél is szeretném, ha az a nézőben gondolatokat ébresztene. Ezek akár több jelentéssel is bírhatnak. Munkáimra jellemző, hogy a világ néhány számomra fontos eseményére reflektálnak. Képeim nagy része a környezettudatosság jegyében szólal fel... a kép pedig számomra a világnak egy négyzetes kivágása, melyen keresztül rálátunk a dolgokra. Nem áll szándékomban azonban sok magyarázattal szolgálni, fontosabb számomra az elgondolkodtatás, az egyéni meglátás... Célom, hogy ablakot nyitva a világra alkotásaim felülemelkedjenek az esztétikai élményen, és mindenki számára érthető és elgondolkodtató formában mutassanak rá Földünk néhány égető kérdésére. A megfelelő hatás érdekében még a festészet ősi eszközeit is felcseréltem a számítógépes technikára. A vásznon a digitális fényképészet adta élénk színeket az emberiség valós helyzetének ábrázolására használom... Határok nélkül valósíthatom meg önmagam. Ezért jelennek meg akár nyulak, akár kecskék vagy emberi lábak a képeimen, mindennel ki tudom fejezni aktuális mondanivalóm." - vallja Kusnyár Eveline.

(Elhangzott 2015. január 23-án, Balassagyarmaton a Nógrád Megyei Madách-ünnepségen

Ismertette: Kiss-Mohay Orsolya igazgató, Madách Imre Városi Könyvtár)