Amikor Karancsberény Japánba indult... Távolról
sem a mai migrációt kívánom védelmezni, támogatni egy régmúlt időkből
származó történettel, de ez ügyben nincs új a nap alatt, a tömegek ki-, és
bevándorlásában csak alkalmi szünetek vannak, legfeljebb a méretekben és
okokban lehet eltérés. A
XIX. század fordulóját követően Nógrád ipari, mezőgazdasági munkásságát is jelentős
munkanélküliség sújtotta, amelyhez még az ország belpolitikai válsága is
társult, ez volt a darabont kormány időszaka. A
nehezedő körülményeket használták ki munkaközvetítőnek álcázott ügynökök,
akik a munkanélküli és tudatlan embereket becsapva próbáltak az ország több
részéből, így Nógrádból is munkaerőt toborozni Japánba. Miután
egyre többen keltek, a ki tudja hová vezető útra, a helyzetet a hatóságok, földbirtokosok
sem nézhették tétlenül. Így
lett érintett Hanzély Gyula szügyi földbirtokos, akiről
a falusiak között az a hír terjedt el, hogy ő a közvetítő, holott éppen
ellenkezőleg, ő volt, aki a legerélyesebben igyekezett volna a toborzást
megakadályozni. Részben
a munkaerő, részben saját tekintélyének megőrzése, védelme miatt is lépnie
kellett, bizonyára ennek okán is született a Nógrádvármegye c. lap 1907. november 21-i cikke, amelyben
egy karancsberényi ember levelét tették közzé. Nagyságos Uram! Kérjük nagy alázatossággal hogy mivel a japánokhoz a Nagyságos Úr
közbenjárásával lehet menni, mink pedig csak most hallottuk meg, hogy már
október 25-én is mentek ki, tehát nagy alázatossággal kérjük nagyságos urat,
mink is szeretnénk kimenni Karancsberényből
egynéhányan hogyha sikerülhetne. Tehát méltóztassék bennünket bővebben
felvilágosítani, hogy miképpen juthatnánk a szándékunkhoz és arra is kérjük alássan, hogy méltóztassék megírni, hogy hogyan
és hogy miképpen van a fizetés, mert kétféleképpen is hallottuk hírét. Azt is kérjük alásan megírni, hogy milyen korúak legyünk, hogy mentül könnyebben kijuthatnánk. A czímem Fodor Mihály ifjú Karancsberény
Nógrád megye u.p. Lapujtő 1907. november 12-én. U.i. Még egyszer kérem alásan, sikerül vagy nem, de méltóztassék válaszolni,
hogy nyugodtan lehessünk, ha pedig a Nagyságos úrhoz kellene eljönni, azt is
szívesen megteszem, csak tessék megírni hogy mikor. A
lap nem fukarkodott véleményével, korlátoltnak
nevezte népünket, akiket fel
kell világosítani, hogy Japán a
népesség növekedése miatt egyébként is tiltja a bevándorlást, a lelketlen
ügynökök valamelyik tengerentúli gyilkos levegőjű vidéken lévő bányákba
csábítgatják az áldozatokat, ahonnan nincs többé visszatérés. Az
érdeklődést az is jelezte, hogy a balassagyarmati postahivatalhoz több levél
is érkezett Japáni Ügynökség Ballassa-Gyarmat címre, de a postavezetőnek,
próbálkozása ellenére sem sikerült kideríteni, ki lehetne a levelek
címzettje. Bizonyára
voltak nógrádiak akik tovább jutottak, mint
Magyarország határa - ha nem is Japánba - hogy sorsuk éppen bányákban vagy
máshol teljesesedett be, immár aligha tudható. Összeállította: Nagy László 2015. szeptember |