Amikor Karancsberény Japánba indult...

 

Távolról sem a mai migrációt kívánom védelmezni, támogatni egy régmúlt időkből származó történettel, de ez ügyben nincs új a nap alatt, a tömegek ki-, és bevándorlásában csak alkalmi szünetek vannak, legfeljebb a méretekben és okokban lehet eltérés.

 

A XIX. század fordulóját követően Nógrád ipari, mezőgazdasági munkásságát is jelentős munkanélküliség sújtotta, amelyhez még az ország belpolitikai válsága is társult, ez volt a darabont kormány időszaka.

 

A nehezedő körülményeket használták ki munkaközvetítőnek álcázott ügynökök, akik a munkanélküli és tudatlan embereket becsapva próbáltak az ország több részéből, így Nógrádból is munkaerőt toborozni Japánba.

 

Miután egyre többen keltek, a ki tudja hová vezető útra, a helyzetet a hatóságok, földbirtokosok sem nézhették tétlenül.

Így lett érintett Hanzély Gyula szügyi földbirtokos, akiről a falusiak között az a hír terjedt el, hogy ő a közvetítő, holott éppen ellenkezőleg, ő volt, aki a legerélyesebben igyekezett volna a toborzást megakadályozni.

Részben a munkaerő, részben saját tekintélyének megőrzése, védelme miatt is lépnie kellett, bizonyára ennek okán is született a Nógrádvármegye  c. lap 1907. november 21-i cikke, amelyben egy karancsberényi ember levelét tették közzé.

 

 

Nagyságos Uram!

 

Kérjük nagy alázatossággal hogy mivel a japánokhoz a Nagyságos Úr közbenjárásával lehet menni, mink pedig csak most hallottuk meg, hogy már október 25-én is mentek ki, tehát nagy alázatossággal kérjük nagyságos urat, mink is szeretnénk kimenni Karancsberényből egynéhányan hogyha sikerülhetne. Tehát méltóztassék bennünket bővebben felvilágosítani, hogy miképpen juthatnánk a szándékunkhoz és arra is kérjük alássan, hogy méltóztassék megírni, hogy hogyan és hogy miképpen van a fizetés, mert kétféleképpen is hallottuk hírét.

Azt is kérjük alásan megírni, hogy milyen korúak legyünk, hogy mentül könnyebben kijuthatnánk.

 

A czímem

Fodor Mihály ifjú

Karancsberény Nógrád megye u.p. Lapujtő

1907. november 12-én.

 

 

U.i.

Még egyszer kérem alásan, sikerül vagy nem, de méltóztassék válaszolni, hogy nyugodtan lehessünk, ha pedig a Nagyságos úrhoz kellene eljönni, azt is szívesen megteszem, csak tessék megírni hogy mikor.

 

A lap nem fukarkodott véleményével, korlátoltnak nevezte népünket, akiket fel kell világosítani, hogy Japán a népesség növekedése miatt egyébként is tiltja a bevándorlást, a lelketlen ügynökök valamelyik tengerentúli gyilkos levegőjű vidéken lévő bányákba csábítgatják az áldozatokat, ahonnan nincs többé visszatérés.

 

Az érdeklődést az is jelezte, hogy a balassagyarmati postahivatalhoz több levél is érkezett Japáni Ügynökség Ballassa-Gyarmat címre, de a postavezetőnek, próbálkozása ellenére sem sikerült kideríteni, ki lehetne a levelek címzettje.

 

Bizonyára voltak nógrádiak akik tovább jutottak, mint Magyarország határa - ha nem is Japánba - hogy sorsuk éppen bányákban vagy máshol teljesesedett be, immár aligha tudható.

 

 

Összeállította: Nagy László

2015. szeptember