POLGÁRI - BAJCSY- KISS ÁRPÁD

TANÁROK ÉS DIÁKOK TALÁLKOZÓJA

Immáron hagyománnyá vált a Kiss Árpád Napok egyik fontos programjaként az egykori tanárok és diákok találkozója. A Vármegyeháza dísztermét megtöltötték a különböző korú, sok helyről összesereglett régi tanítványok és tanárok, akik elfogadták a 135 éves Kiss Árpád Általános Iskola kedves meghívását. Görög Imréné igazgató és az önmagát "ősbajcsys"-ként megnevező alpolgármester, Csach Gábor köszöntötték a vendégeket.

Az iskola jelenlegi diákjai ügyes produkcióikkal szórakoztatták a vendégsereget.

A polgári iskola egykori tanulói nevében Kunné Kubicza Erzsébet mondott köszöntőt:

"Szeretettel köszöntöm a megjelent ünneplőket a Magyar Örökség-díjas Civitas Fortissimában, a Tündérvárosban, mint a régi iskolánk egykori tanulója. Öröm, hogy iskolánk a magyar nyelv, az anyanyelv napján rendezte ünnepségünket.

Köszönet a Kiss Árpád Általános Iskola vezetőinek, pedagógusainak a találkozóért és hogy együtt emlékezhetünk az iskola fennállásának 135. évfordulóján.

Megtiszteltetés számunkra, hogy közöttünk van az 1928-ban végzett, most 96 éves dr. Daróczi Gusztávné Pulay Margit, Manyika, Manyika néni, aki Tolnay Klári osztálytársa, padtársa volt.

Faludy Lászlóné Simoncsics Mária 94-ik éves volt tanítványt és pedagógust szerdán baleset érte és kórházba került, így nem köszönthetjük.

Mindig örömmel jövünk, hogy beszélgessünk a patinás iskolában töltött évekről, a kiváló pedagógusokról, akik erkölcsös életre, hazaszeretetre, fegyelemre, tiszteletre, vallásosságra és az anyanyelv szeretetére neveltek és most is erre nevelik a tanulókat.

Ez az iskola mindig alapos tudást biztosított a továbbtanuláshoz.

Az én osztályom a II. világháború alatt, 1941-től 1945-ig járt a Magyar Királyi Állami Polgári Fiú és Leány iskolába. Ebbe az iskolába jártak 1900-tól édesanyámmal együtt leánytestvérei, majd gyermekeim és unokáim is.

A négyfelekezetű tanulók jó barátságban, egyetértésben tanultak és nevelkedtek, minden megkülönböztetés nélkül.

Sajnos 1944 áprilisában a harmadik tanév véget ért. Sárga csillagos, gettóban élő iskolatársaink lettek, akik közül csak páran tértek vissza Auschwitzből. Nagyon sajnáltuk Őket.

A Kanadában élő Hartmanné Kertész Györgyi többször is volt találkozóinkon, az idén gratulált a Tündérvárosnak, január 29-én egész nap a Duna Televíziót nézték. Ő tart kapcsolatot több külföldön élő iskolatársunkkal.

A felvidéki és Erdélyből jött iskolatársak újra a határon túlra kerültek 1944 végén.

Most egy csak szűk körben ismert történetet említek. A kétéves Kereskedelmi Szaktanfolyam - mely iskolánkban működött - tanulója volt 1942-1944 között az Erdélyből jött Muresán Anna, aki Raáb Alajos hittanárunk által rendezett színielőadások szereplőjeként volt ismert. Anna 1944-ben visszatért Romániába. Ő vizsgázott Caucescuné nevében az egyetemen, az Ő barátnője volt. Ezt egy nemzetközi vonaton dolgozó magyar vasutas mondta el Bodor Józsefné Nemes Kati iskolatársunknak. Nem akartam elhinni, de később Kati megmutatta az eltett újságot, amelyben a Caucescu-ügy vádlottjait sorolták fel. Anna Muresan első fokon 12 évet kapott.

A régi nagyszerű pedagógusokról és ismert tanítványokról a 125-ik évfordulóra kiadott Emlékkönyvben olvashatunk.

Mi, régi tanítványok szoros kapcsolatot tartunk az iskolával. Az öt évvel ezelőtti találkozó után évenként összejövünk a Madách Imre Városi Könyvtár Helytörténeti Gyűjteményében, ahol szép műsorral és vendéglátással várja az iskola a régi pedagógusokat és tanítványokat. Ilyen alkalommal adott műsort a Csalogató együttes hatalmas sikerrel. Köszönjük, hogy szeretettel viszonozzák ragaszkodásunkat régi iskolánkhoz.

"Élményeit mindenki becsüli, kölönösképp a gondolkodó, töprengő ember, öregkorában; bízvást s jólesően érzi, hogy ezektől már senki meg nem foszthatja." írta Goethe.

Emlékmise keretében megemlékezett az iskola 2009-ben a 100 éve született Raáb Alajos első önálló hittanáráról, cserkészparancsnokáról, a kétéves Kereskedelmi Szaktanfolyam és az Árpád-házi Szent Margit diák kongregáció alapítójáról.

Az iskolában régen a négy vallást tanító hittanárok nagy egyetértésben kölcsönös tisztelettel együtt voltak a tanári szobában a többi pedagógussal.

Sajnos, az iskolát szerető régi pedagógusok és tanítványok megfogyatkoztak.

Az utóbbi években eltávozott közülünk a kedves volt védőnénink, a Pro Urbe-díjas Simon Endréné Zmeskál Katalin. Ő mindig hangsúlyozta és írta, hogy továbbtanulásának alapját a polgári iskolában szerezte. Háláját az iskola alapítványának támogatásával fejezte ki.

Nagyon hiányzik közülünk Reiter László díszpolgárunk, volt tanítvány, cserkész, fotósunk, aki albumokat állított össze az iskoláról. Régebbi találkozókon diaképekben mutatta be iskolánkat és városunkat.

Régi tanítványok tartották a kapcsolatot a 96. évesen elhunyt Komáromi László első munkahelyes hitoktatóval, cserkészparancsnokkal, kongregációs vezetővel, a későbbi matematika-fizika szakos tanárral, aki meghívásunkra többször eljött találkozóinkra, "az én Gyarmatom"-ként említette leveleiben és mindenfelé városunkat.

Köszöntőmet, emlékezésemet hadd fejezzem be a volt tanítvány Náton Jánosné Godó Valéria 10 éve írt "Emlékezés" című versének utolsó versszakával:

Csodálatos, hogy ma együtt vagyunk, kik elmentek, rájuk fájón gondolunk.

Legyünk ma újra gyerekek. Szívünket árassza el szeretet.

Szárnyaljunk együtt, s higgyük a csodát, lesz még egy új találkozás.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!"

A műsor után előkerültek a régi relikviák, nagy fényképnézegetés és emlékezés kezdődött. Boldizsár Etelka, aki a balassagyarmati érseki római katolikus elemi leányiskolából iratkozott a polgári iskolába, elhozta ajándékba polgári iskolai tanulmányi értesítőjét. Különös érzés volt kézbe venni a ragyogó arany pecsétet tartalmazó, a balassagyarmati magyar királyi állami polgári leányiskola igazgatósága által kiállított, Wolcsánszky János igazgató úr kézjegyével ellátott indexet.

Közreadta: Nagy Angela