Nagyné Nemes Györgyi-Zonda Tamás:

Keviczky Hugó

Egy elfeledett szobrász életpályája

2019. júliusában a szerzők magánkiadásában jelent meg Keviczky Hugó szobrász,- képzőművész életútját, köztéri műveit, szobrait, képzőművészeti alkotásait bemutató 136 oldalas kötet.

Bár lehetséges, hogy a művész neve, tevékenysége az országban jobbára feledésbe merült, de Balassagyarmaton és Nógrádban a művészetek, történelem iránt érdeklődők számára aligha szabadna.

Az egykori megyeszékhelyen Keviczky számos munkára kapott megbízást. Legismertebb a Palóc-ligetben látható, lábával a magyar címert védő oroszlános szobra, a mű 1929-ben készült, 1937-ben helyezték át mai helyére. A művész további gyarmati művei is (remélhetőleg) közismertek, többek között a cseh kiverés emléktáblája a Városháza falán, Mikszáth, Madách emléktáblái, az 1648-as hősnők-1848-as emlékoszlop, továbbá írókról, közjogi méltóságokról készített mellszobrai. Nógrád más településein is megtalálhatjuk alkotásait, Érsekvadkert, Litke, Nagyoroszi, Szécsény, Ludányhalászi településeken világháborús emlékoszlopok, emléktábla fémjelzik munkásságát.

A könyv összefoglalja az 1879-ben, a Nógrád vármegyei Nagyhalom községben (ma Velke Straciny, Szlovákia) született, elemi iskolai tanulmányait a gyarmati Polgári Fiúiskolában folytató Keviczky életútját, akinek családja egyébként Mauks, Mikszáth családokkal is rokoni kapcsolatba került, erről is szó esik az életút taglalásakor.

Keviczky nem csak szobrászatban, épület-plasztikában, fafaragó szobrászatban volt jelentős alkotó, éremművészetét különösen kiemelkedőnek tartották, utóbbiból 14-et sorol fel a könyv.

A III. fejezet tartalmazza a kor neves személyiségeinek rövid életrajzát, fotóikat, akik Keviczky köztéri alkotásain megjelennek.

A szerzők a magánembert is igyekeztek a kötetben bemutatni, azonban a számtalan jeles alkotót magáénak tudó korszakból kevés ezirányú adat maradt meg, a sajtó is kevéssé foglalkozott személyével. Magát hazaszerető és vallásos érzületű embernek jellemezte, műveit, a romantikus hősi emlékműveket, hazafias szobrokat, a historizáló munkákat valóban ezek a jellemtulajdonságok határozták meg.

Élete szomorú véget ért, az 1944-es bombázásos elől lányához, Kisterenyére menekülő Keviczky egészsége megromlott, 1946-ban, 67 évesen a településen hunyt el. A szerzők érdeme, hogy halálának pontos idejét a levéltári adatok alapján felderítették. A nógrádi településen temették el, sírját azonban nem sikerült fellelni.

Egy elfeledett szobrász életpályája alcímű kötethez annak szakmai lektora, Feledy Balázs készített a hátlapra ajánlót, amely arra is utal, a cseh kiverés 100. évfordulóját ünneplő Balassagyarmaton a kötet megjelenése jelképes jellegű is.

Ehhez az tehető hozzá, teljeséggel dicsérendő az alkotók munkája, hogy a szakirodalomban elsőként dolgozták fel és jelentették meg Keviczky Hugó beazonosítható műveinek sorát, foglalták össze azok jellemzőit, értékeit. Előtérbe hozva ezáltal egy jelentős, remélhetőleg a feledésből kikerülő magyar képzőművész munkásságát.

A kötet 2000 Ft-os áron Balassagyarmaton a Kincsestár könyvesboltban, a Városi Könyvtárban, a Palóc Múzeumban, Budapesten a Deák téri Huszár-Gál könyvesboltban kapható.

2019. július