Határon átnyúló projekt keretében a Kertész István Alapítvány és a Határmenti Projektek Háza szervezésében Balassagyarmaton 2015. november 9-én Kereszt(y)ény-Zsidó Párbeszéd Napja volt, melyhez több társrendezvény is kapcsolódott. A Mikszáth Kálmán Művelődési Központ zsúfolásig megtelt színháztermében Magyarország egyetlen zsidó színházának, a budapesti Gólem Színháznak, Lefitymálva című humoros előadására került sor november 5-én. A konferanszié Majdán Béla művelődéstörténész, a Kertész István Alapítvány kuratóriumi titkára volt. A színjáték után a Baranyi Gábor vezette balassagyarmati cigányzenekar játéka mellett mindenki ingyen megkóstolhatott egy kis kóser pálinkát és flódnit, melyet a népszerű pincér, Hugyecz István szervírozott, majd pódiumbeszélgetés következett Borgula András rendezővel.
Vinnai András: Lefitymálva - Szeret zsidózni, de nincs hol? Mi tegyen két gázóra-leolvasó a Dob utca 17-ben? Be lehet-e csöngetni pont ott egy lakásba, hogy jöttünk a gázórát leolvasni? A Lefitymálva előadás a Gólem Színház hagyományaihoz híven mindenből, tabukat nem tisztelve humort csinál, kigúnyolja a túlzottan politikailag korrektet, az önimádó zsidókat, de kapnak az antiszemiták is, és kapnak azok is, akik meggyőződésesen hisznek abban, hogy a zsidók át fogják venni a világ feletti uralmat, és tudják, hogy a Tesco-k azért laposak, mert a zsidó inváziókor ott fognak leszállni a harci helikopterek. Vinnai András szövegíró az előítéleteket, az antiszemita, holocausttagadó blog- és facebookposztokat, illetve a zsidóság túlzásait, negatívumait gyúrta össze fergeteges vígjátékká. A Lefitymálva nemcsak a közönség osztatlan tetszését nyerte el, hanem a szakma is elismeréssel jutalmazta. A 2012-es Vidor Fesztiválon Nagy Mari és Bánki Gergő kapott díjat, míg maga a darab a Thália Színház 2013-as Humorfesztiválján a Legjobb színházi előadás díját nyerte el.
"A színdarab egyszerre szimpatizál és gyűlölködik minden szélsőséggel, miközben önmagának is folytonosan gáncsot vet. Bevállaltan antiszemita és zsidóbérenc, egyértelműen antinacionalista és fajvédő. Egyszerre holokauszt-tagadó és tartja a holokausztot az aduásznak, amit bármikor elő lehet rántani a pakliból. Addig szeretnénk püfölni a fogalmakat és a kategóriákat, a félelmeket és a fájdalmakat, amíg azok teljesen el nem veszítik eredeti jelentésüket és funkciójukat." - írja a szerző, Vinnai András. forrás: golemszinhaz.hu
November 9-én rendhagyó tárlatvezetést tartott Majdán Béla, a Kertész István Alapítvány kuratóriumi titkára a balassagyarmati országosan védett műemlék ortodox zsidótemetőben.
A BALASSAGYARMATI ORTODOX ZSIDÓTEMETŐ
A tárlatvezetésen részt vettek az ipolysági (Šahy, SK) magyar tannyelvű Szondy György Gimnázium és az ipolynyéki (Vinica, SK) Balassi Bálint Magyar Tannyelvű Alapiskola, a balassagyarmati Szent Imre Keresztény Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola, a Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola és a Kiss Árpád Általános Iskola tanulói. A sok-sok érdeklődő látogató között voltak a Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeuma munkatársai; az ipolysági Honti Múzeum és Galéria munkatársai, valamint Baráti Köre; a balassagyarmati Zsidó Hitközség tagjai; a Kertész István Alapítvány kuratóriumának és Baráti Körének tagjai; a balassagyarmati Honismereti Kör tagjai; egyházközségek elöljárói és önkormányzati képviselők.
Majdán Béla művelődéstörténész röviden felvázolta a balassagyarmati zsidóság történetét, a zsidótemető kialakulását, a zsidó temetkezési szokásokat, a sírkövek feliratainak és szimbólumainak jelentését, felhívta a figyelmet jeles személyek síremlékeire: Deutsch Áron Dávid (1812-1878) főrabbi; Weisz Sándor, a csehkiverés áldozata; Vértes Ervin, az első világháború áldozata. További ismeretek a balassagyarmati zsidóságról itt olvashatók.
DEUTSCH ÁRON DÁVID	WEISZ SÁNDOR		VÉRTES ERVIN
A Határmenti Projektek Háza és a Kertész István Alapítvány képzőművészeti pályázatot hirdetett Kereszt(y)ény és zsidó temetők címmel korhatár-, technikai megkötés- és határok nélkül. A Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskola képzőművészeti tanszakához beérkezett 35 alkotásból kiállítás nyílt november 9-én a Rózsavölgyi Galériában.
A KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓJÁN RÉSZTVEVŐK EGY CSOPORTJA
Temetői inspirációik alapján alkotásokat küldtek: IPOLYNYÉK (SK) - Balassi Bálint Magyar Tannyelvű Alapiskola (4. o.): Baráth Vivien • Hamerlik Enikő • Kukolik Anna; IPOLYSÁG (SK) - Szondy György Gimnázium: Böjtös Viktória • Farkas Viktória • Híves Natália; BALASSAGYARMAT - Gortva Sándorné • Kis Rigó Mária • Varga Ágnes - Dózsa György Általános Iskola: Stvorecz Zoé (13 éves) - Kiss Árpád Általános Iskola (8. A): Nagy Edina • (8. B) Orgoványi Dominika - Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskola: Vidomusz Ákos. - Balassi Bálint Gimnázium (7. A): Horváth Lilla • Steinke Janka • Szabó László • Széles Réka, (9. A): Steinke Cecília, (9. B): Hamvas Sára • Jánoska Beatrix • Sándor Réka, (10. B): Gömöry Eszter • Pintér Blanka • Tamaskin Lucia. - Szent Imre Keresztény Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola (6. o.): Hoffer Luca • Tolnai Kinga, (9. a.): Horváth Dalma, (10. o.): Zsiga Sára, (14 éves): Bogár Blanka. - Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola: Csábi Máté • Hrubecs Sándor; SZÜGY - Kiss Gergely - Madách Imre Általános Iskola (4. o.): Bakos Enikő • (7. o.): Barta Dorina • (9. o.): Streichovonetz Fruzsina.
Különdíjas alkotás: Kiss Gergely - Szügyi zsidótemető
A kiállítás megnyitón közreműködött Csábi István Madách-díjas előadóművész, aki Wass Albert és Dsida Jenő egy-egy versét adta elő.
Dsida Jenő Temetőben Köröttem csend - és temető. Csak néha suttog valami, csak néha lehet hallani: ez ő, ez ő, ez ő! - Azután minden újra csendes, és álmodik a temető.	Én hajtott fővel ballagok, s a néma árnyak szembe jönnek, s a sírkeresztek rámköszönnek, és mind az igazi Nagyok - Én, a halottak ismerőse, révedő szemmel ballagok.		Utánam huhog a Jövő, a Múlt, Jelen, a sok kereszt, s az árnyak kara zúgni kezd: ez ő, ez ő, ez ő! - Azután minden újra csendes, és álmodik a temető. 1924. augusztus 31.
A kiállítást Csach Gábor művészettörténész nyitotta meg. Áttekintést adott a történelmi korok halálkultuszáról és értékelte a pályázatra beküldött alkotásokat. A zsűri döntése alapján az első három díj mellett kiadásra került három különdíj is. Minden pályázó kapott jutalmat. ELSŐ DÍJ: Farkas Viktória - MÁSODIK DÍJ: Hamvas Sára - HARMADIK DÍJ: Bogár Blanka - KÜLÖNDÍJ: Horváth Dalma • Varga Ágnes • Kiss Gergely
Első díjas alkotás: Farkas Viktória - Ipolysági zsidótemető (Ipolyság, Szondy György Gimnázium) Második díjas alkotás: Hamvas Sára (Balassagyarmat, Balassi Bálint Gimnázium) Harmadik díjas alkotás: Bogár Blanka (Balassagyarmat, Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola)
A képzőművészeti pályázat díjait Csach Gábor művészettörténész, alpolgármester; Bauer József, a balassagyarmati Zsidó Hitközség elnöke; Huszárik Ildikó, az evangélikus egyházközség elnöke; Molnárné Tóth Erzsébet református lelkész és Horthy István, a római katolikus egyházközség elnöke adták át.
MAJDÁN BÉLA, CSÁBI ISTVÁN, CSACH GÁBOR, HORTHY ISTVÁN, MOLNÁRNÉ TÓTH ERZSÉBET, HUSZÁRIK ILDIKÓ, BAUER JÓZSEF

VI. Pál pápa ötven éve, 1965. október 28-án bocsátotta ki a II. vatikáni zsinat Nostra aetate kezdetű nyilatkozatát, mely új alapokra helyezte a katolikus egyház és a más vallásúak viszonyát. Első alkalommal mondták ki, hogy az egyház "nem utasít el semmit, ami igaz és szent" más vallási tradíciókban. A történelmi nyilatkozat elítélte az antiszemitizmust és párbeszédre szólított fel.
Kereszt(y)ények - Zsidók - Magyarok címmel nyilvános beszélgetésre hívta az érdeklődőket a Kertész István Alapítvány a Művészeti Iskola koncerttermébe november 9-én. Beszélgető partnerek voltak: Dr. Beer Miklós, a Váci Egyházmegye püspöke; Dr. Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke, a Zsidó Világkongresszus alelnöke (Budapest); Bartha István, balassagyarmati evangélikus lelkész, filozófus; valamint Hrubík Béla, a legnagyobb határon túli magyar község, Ipolynyék (Vinica SK) polgármestere, felvidéki magyar író, költő.
MAJDÁN BÉLA, DR. BEER MIKLÓS, DR. HEISLER ANDRÁS, BARTHA ISTVÁN, HRUBÍK BÉLA
A beszélgetést Majdán Béla moderálta. Első kérdését Dr. Beer Miklós püspök úrhoz címezte: mit jelent ma kereszténynek lenni? Dr. Heisler András, a MAZSIHISZ elnöke szerint hogyan értelmezhető 2015-ben a zsidóság, amikor a zsidótörvényekkel ellentétesen nő is lehet rabbi, szólt a következő kérdés. Bartha István evangélikus lelkész a protestánsok mai helyzetével kapcsolatos gondolatait osztotta meg. Nehéz kérdés volt az utolsó is, mit jelent felvidéki magyarnak lenni napjainkban? Hrubík Béla megrendítő tanúságtétele mellett hatásos választ adott versével is, melyet Csábi István tolmácsolt.
Hrubík Béla: Egy mondat a hazáról - Illyés Gyula emlékére
Hol haza van ott haza van, nemcsak a csonka darabban ittragadt riadt magadban, nemcsak a konok némasággal őrzött szavakban, nemcsak a dadogásban elhullott betűk zavarában, ott haza van a képben, a tisztaszobák mélyén megálmodott, soha meg nem élt létben, a család melegében, hol mosolygós gyermekek a szavakat, mint igazgyöngyöt fűzik mondatokba, s a mesét simításból szövik lágykezű édesanyák, hol haza van, a hitet nem marokra mérik, s a mező pirosló pipacs lángjától fénylik, ott haza van nemcsak a folyóparton, hol a füzek itt is, ott is otthon vannak, köntöst a Holdnak vérhúrból varrnak,	s a távolból szélhozta harang hangja neked is szól, mert hol haza van, a folyó nem határ, s a sorompók, mint kevély gémeskutak karjai merednek az égre, nézve, rostálják-e már a mennybolt szitáján megrekedt időt, az Isten tenyerén megkövülten ülő virrasztó csillagok, hol haza van, ott haza van, nemcsak a szélorgona húrján megrezzent hangok búján, nemcsak a sorban lélekben megtiport lábnyomod hagyta porban, nemcsak a sárban házat gyűjtő fecskepár hűséges dalában, hol haza van, nem szólnak rád az utcán, mert másképpen élsz, beszélsz, s mire partján pihennél, már nem a tiéd, hol haza van, gerinc nem roppan galambcsonttá aszottan, s a feltépett sebeket mint ez a mű,	kopár domboldalként tavasszal összenövi a fű, hiába bújnál, a haza el nem hagy, mert a haza Te magad vagy, ha fáj, te óvod, te félted, neked hal meg, s ha feltámad, neked éled, a múltat szemed tükréből nézed, ha megidézed a régi ezüstnyárfa máglyáját, s tudod, hogy pipacs gyújtotta a lángját, s látod a búzavirág-tenger partját aranyló kalászhullámok dagasztják, hol haza van, nem félsz, az elmúlás sem rettent, ha bűnös vagy, feloldoz, ha vétkeztél, felment, némán ülsz a megtűrt fellegek hátán, tűnődve sorsod délibábján, nyugalmat áraszt a lelked, ha elszáll, mert a haza majd ott áll, eleve sírodnál, ő mondja meg, ki voltál, porod is neki szolgál.
forrás: Hrubík Béla: Jövendölés. MÉRY RATIO, Somorja, 2004. p. 42-46. A szerző engedélyével.
Az est folyamán közreműködött Nógrádi Gergely zsidó kántor, a 2015. évi londoni zsidó és keresztény kántorok világversenyének győztese, operaénekes és Teszter Nelli zongoraművész. A zongoraművésznő előadásában elhangzott egy Liszt Ferenc-mű, a kántor úr az Exodus című zsidó éneket és Bradányi Ivánnak a magyar szülőföldhöz írt dalát adta elő nagy sikerrel.
TESZTER NELLI és NÓGRÁDI GERGELY
A program folytatásaként november 15-én Balassagyarmatra érkezik a Szentendrei Izraeli Baráti Társaság, amely megtekinti a zsidó temetőt és a kiállítótermet. Másnap az ipolynyéki Balassi Bálint Magyar Tannyelvű Alapiskola meghívására Majdán Béla művelődéstörténész kétórás előadást tart az iskola tanulói része a zsidó nép történetéről és a zsidó vallás fő ismérveiről. A programokat a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.
Összeállította: Nagy Angela 2015. november