75 éve halt meg Dachauban Vitéz Baráti Huszár Aladár,

az 1919-es csehkiverés balassagyarmati városparancsnoka

1945. február 4-én halt meg a dachaui koncentrációs táborban Huszár Aladár, az a magyar polgári politikus, akit az 1944. márciusi német megszállást követően letartóztattak, majd koncentrációs táborba hurcoltak, fertőző betegségben a halál is ott érte.

Sokak előtt ma sem (eléggé) ismert, hogy a német megszállás mennyi jobboldali, a német befolyást ellenző, a szélsőjobboldali berendezkedés ellen nyíltan fellépő polgári politikus életébe került. Közöttük volt az ipolybalogi születésű Huszár Aladár is, az 1919. januári balassagyarmati csehkiverés városparancsnoka, majd vármegyei főispán, és még számos politikai, államigazgatási poszt betöltője.

Halála 75. évfordulóján a Jelenkor című, 1939. októbertől 1944. márciusig megjelent antifasiszta, németellenes élű katolikus szellemiségű társadalmi, politikai és kulturális lapnak – amelynek szerzői között a katolikusok mellett ott találjuk az erdélyi, felvidéki magyar írókat, a Nyugat és az Ezüstkor alkotóit is – egykori írását idézzük fel. Ebben Huszárnak, a Küzdelem a magyarságért c. könyvéről írott recenzióból szubjektív módon kiemeltük azokat a gondolatokat, amelyek a mai kor emberének is gondolatébresztők lehetnek.

*

Jelen sorok írója Huszár Aladár életéről „Az Ipolytól Dachauig” címmel 2018-ban adott ki könyvet, amely sok más mellett a „Küzdelem a magyarságért” műből is bőven idéz.

*

Írta: Nagy László