Kultúra összeköt

Kárpát-medencei Irodalomtanárok Első Találkozója

A városközpont-rekonstrukció nagy felfordulással járó munkálatait megélő Balassagyarmaton valódi kulturális oázist jelentett a Rákóczi Szövetség szervezésében 2013. július 18-21 között első ízben megrendezett Kárpát-medencei Irodalomtanár Találkozó. A Palóc Múzeum előadóterme négy napon át hűvös menedékként várta az irodalomszerető, értékteremtésre nyitott hallgatóságot.

A rendezvény megvalósítója, a Rákóczi Szövetség 1989-ben jött létre azzal a szándékkal, hogy erősítse a Trianonnal szétszakított területek magyarságának kapcsolatait, összefogását és ráirányítsa a közvélemény figyelmét a felvidéki, erdélyi, kárpátaljai, délvidéki magyarság sorsára. Az eredetileg civil szervezet az évek során társadalmi szervezetté nőtt, amely ma már 19 ezres tagsággal, 350 helyi szervezettel, évi 30-35 rendezvénnyel (nyári táborokkal, vezetőképzőkkel, kirándulásokkal) folytatja nemes misszióját, a magyar-magyar kapcsolatok ápolását, a fiatalság ismereteinek szélesítését, a diákutaztatást a történelmi Magyarország területére, valamint a határon túli iskolaköteles gyerekek anyaországi iskolakezdésének segítését. Ez a tevékenység rendkívül sikeres, a tagság folyamatosan nő, ami nem meglepő a tartalmas, valódi értékeket közvetítő programok láttán.

Középen Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára

Ilyen esemény a magyartanárok tábora is, amelynek ötlete az immár tizenhat éve sikeresen megvalósuló történelemtanár-tábor kapcsán merült fel Farkas Loránd, a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Középiskola tanárának felvetése nyomán, aki az iskolában működő helyi szervezet egyik vezetője. Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség felvidéki születésű főtitkárának elmondása szerint azért különösen hasznosak ezek a táborok, mert mindkét tantárgy identitásképző, nagyon fontos küldetéssel bír, és így szervesen illeszkedik a Rákóczi Szövetség céljaihoz is. Ehhez a célkitűzéshez Balassagyarmat, mint helyszín magától értetődő volt, a város és környékének irodalmi, kulturális hagyományai, miliője miatt. A szervezők igyekeztek minél sokoldalúbb témákat felsorakoztatni, hogy a pedagógusok szakmai és érzelmi többlettel gazdagodhassanak a továbbképzésen, és az itt kapott tudásból építkezni tudjanak munkájuk során is. Így a hetven - határokon innen és túlról, Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről érkezett - résztvevő a magyar irodalmi és nyelvészeti tudományos élvonal legismertebb szakembereinek előadásait hallgathatta meg az egyhetes programsorozat folyamán.

A rendezvényt Boross Péter, Magyarország egykori miniszterelnöke nyitotta meg, ezt követően a résztvevők borkóstolón ízlelhették meg az ipolynyéki Zsigmond Károly pincészetéből kikerülő zamatos nedűket.

A továbbképzés első napján Vekerdy Tamás pszichológus a ma iskoláiról és gyerekeiről, Balázs Géza egyetemi tanár pedig a XXI. századi magyar nyelvről tartott előadást, ezt követően pedig Filep Tamás Gusztáv művelődéstörténész és Turcsány Péter osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Jókai Anna írónő - aki maga is dolgozott tanárként - a tanítással kapcsolatos személyes élményeit elevenítette fel, szívből jövő és szívhez szóló tanácsokat adva a mai kor pedagógusainak.

Jókai Anna

Másnap a résztvevők Kun Ferenc előadásából betekintést nyerhettek Sebők Zsigmond életrajzába és munkásságába, majd Takaró Mihály hívta fel a figyelmet az irodalomtanárok felelősségére, az identitásképzés fontosságára.

Takaró Mihály

Czakó Gábor nyelvészeti és Tóth László II. világháború utáni felvidéki magyar írókat bemutató előadását követően Csallóközy Zoltán, a miniszterelnök-helyettes kabinetfőnöke mutatta be a Kárpát-medencei szoborsorsokat.

Este a Szalézi Templomban különleges hangulatú koncert várta a tábor résztvevőit. Orgona és ének párbeszéde címmel Molnár Ottó orgonaművész és Fazekas Erika énekesnő varázsolta el a töltekezni vágyó hallgatóságot.

Molnár Ottó, Fazekas Erika

A harmadik napon Raátz Judit a szövegértés fejlesztésének lehetséges módjait mutatta be, Takaró Mihály Tormay Cécile életét és műveit, valamint a művek témájául és hátteréül szolgáló történelmi kort idézte meg. Nyakas Szilárd a közéleti kommunikáció direkt és indirekt fogásairól, Adamik Tamásné dr.Jászó Anna pedig a retorikai elemzésekről nyújtott hasznos információkat. A napot - előkészítve a másnapi kirándulást - két utazási témájú előadás zárta: Kiss Gy. Csaba általánosságban beszélt az útirajz-irodalomról, a műfajról illetve a Kárpát-medence megjelenítéséről a különféle alkotásokban, Csáky Károly pedig Nógrád és Hont irodalmi életét, a helyi kötődésű alkotókat mutatta be. A nap egy irodalmi sétával zárult a városban, amely során Kovács Ferenc tanár úr mutatta be a vendégeknek Balassagyarmat gazdag irodalmi múltját, így az eddig jobbára csak a tankönyvekből ismert helyszíneket, Madách, Mikszáth, Szabó Lőrinc, Komjáthy Jenő, Tormay Cécile életének egy-egy állomását most testközelből láthatták a Kárpát-medencei magyartanárok.

A tábor zárónapján a résztvevők közös kiránduláson fedezhették fel a Palócföld irodalmi múltjának és kulturális életének kincseit. Szklabonya, Kékkő, Alsósztregova, Hollókő, Csesztve és Horpács felkeresése méltó befejezése volt a rendkívül színvonalas rendezvénynek.

Az első Kárpát-medencei Irodalmi Találkozó résztvevői tudásban gazdagodva, élményekkel telve térhettek haza Pozsonyba, Nagyváradra, Pécsre és a többi magyar településre, határoktól függetlenül. A számukra teljesen ingyenes program során megvalósult a szervezők szándéka: a színvonalas szakmai továbbképzés nyújtásán túl az emberi és szakmai kapcsolatok építése, egyfajta fórum teremtése az egész Kárpát-medencében tanító pedagógusok számára. Balassagyarmat városa büszke arra, hogy ilyen színvonalas, nemzetközi rendezvénynek adhatott otthont. Köszönetet mondunk a Rákóczi Szövetségnek, a szervezőknek és segítőknek a tábor megálmodásáért és megvalósításáért.

Összeállította: Bellérné Pribelszki Annamária

2013. július