Magyar-szlovák határkeresztező vasúti kapcsolatok -
ígéretekben vagy vonatokon utazhatunk?

fotó: galbacstamas.hu

Egyesek legyintenek, mások bizakodnak, hogy sok évtizedes várakozás, reménykedés után hazánk és Szlovákia közötti egyes viszonylatokban újraindulhat a vasúti forgalom.

A kétkedőket igazolhatja, hogy a rendszerváltozás óta a szavakban meglévő (magyar) szándékot (?) nem követték tettek, a bizakodókat pedig az, hogy a kormány 1331/2019. (VI. 5.) Korm. határozata a határkeresztező vasúti kapcsolatok fejlesztéséről, a hiányosságok felszámolásáról több, mint reménykeltő.

A hivatkozott kormányhatározat - amely magyar-szlovák, magyar-román célterületeket nevez meg - azonban "csak" felmérést, tanulmányokat és döntés-előkészítést szab meg, ebből még nem következik a közösségi közlekedés, teherforgalom újraindítása, sőt az sem tudható, mi az "ellenoldali" felek hivatalos álláspontja a kérdésben.

A kormányhatározat szövege alapján a magyar szándék egyértelműnek tűnik:

A Kormány

1. egyetért a határkeresztező vasúti kapcsolatok fejlesztésével, a menetidők csökkentésével és a hiányosságok felszámolásával a határ térségében, és kiemelten kezeli a következő fejlesztési célokat:

a) a vasút személy- és áruszállítási funkcióiban rejlő lehetőségek kihasználása a regionális, a határ menti kistérségi és a határon átnyúló Kárpát-medencei közlekedésben,

b) a vasútnak a regionális és határon átnyúló közösségi közlekedési hálózatba való teljes körű integrációja,

c) a határok átjárhatóságának fejlesztése, a határ menti városok és regionális központok elérhetőségének javítása Magyarország határ menti területeinek gazdasági-társadalmi fejlődése, felzárkózása érdekében...

Ami az északi határmentét illeti, mindenesetre a visegrádi négyek politikai kapcsolatainak megerősödése jó alapot szolgáltat arra, hogy e téren is történjen előrelépés. A négy ország már 2018 őszén álmodott egy nagyot és elvi döntést hoztak a Budapest-Pozsony-Brno-Varsó közötti gyorsvasúti összeköttetés kiépítéséről.

Nógrád kisebb álommal is megelégedne, ráadásul a hivatkozott kormányhatározat mellékletében a megyét érintő vonalszakaszok esetében csak a lehetőségek vizsgálatát említik, míg más szakaszok esetében kialakításra, fejlesztésére, beindításra tesznek utalást.

A határkeresztező vasúti kapcsolatok fejlesztésének egyes célterületei:

1. Győr(-Rajka-Oroszvár)-Pozsony közvetlen kapcsolat kialakítása;

2. Komárom és Révkomárom között a vasúti személyforgalom újraindításának vizsgálata;

3. Budapest és Érsekújvár között, Szob és Párkány térségében a kishatárforgalmi közlekedés lehetőségeinek és a Drégelypalánk-Ipolyság vasúti határátmenet újjáépítésének vizsgálata;

4. Salgótarján-Somoskőújfalu-Bánréve-Miskolc, illetve Salgótarján-Somoskőújfalu-Fülek-Losonc(-Zólyom) vonalakon a kishatárforgalmi vasúti személyközlekedés lehetőségeinek vizsgálata;

5. Miskolc-Hidasnémeti-Kassa vonalon a kishatárforgalmi vasúti személyközlekedés beindítása;

6. Sátoraljaújhely és Kisújhely között a személyforgalom újraindításának vizsgálata;

7. Budapest és Szatmárnémeti közötti InterCity kapcsolat fejlesztése, valamint a szatmári térség kishatárforgalmának fejlesztése;

8. Magyarország és Románia közötti vasúti személyforgalom határátmenetének gyorsítása.

Forrás: kozlonyok.hu

2019. július

Összeállította: Nagy László