|
Sóhaj és kiáltás c. kiállítás megnyitása a Jánossy Képtárban 2020. október 17. 100
éve született Farkas András
festőművész, rajztanár. Emlékére Balassagyarmat több eseményt rendez 2020
őszén, ezek egyike volt a Jánossy Képtárban, Sóhaj és kiáltás címmel most megnyitott
kiállítás. Ezt a rendezők stílszerűen a Magyar Festészet Napjához – október
18 – kötötték, nem a Mester születésnapjához (november 30.) Farkas
András életművét éppúgy uralta a tanítás, mint a festészet, a tanítványai
legalább is mindkét téren elismerték érdemeit, képességeit, de kétségkívül a
szellemi hagyaték látványosabb részei maguk a művek, ezek egy kis szeletét
ismerhetik meg az érdeklődők a város már korábban látványosan megújult
kiállítóhelyén. Sajnálatos,
hogy a covid járvány miatt szinte családias körben
kerülhetett csak sor a megnyitóra. A
vendégeket id. Telek Zoltán,
Farkas András egykori tanítványa tangóharmonika dallamokkal köszöntötte, majd
Zolnyánszky Zsolt, a kiállítást összeállító
galériavezető mondott megnyitó beszédet.
Felidézte
a felvidéki, abaújszinai születésű művész
életútjának állomásait, kiemelve, hogy a paraszti származás, a gyökerek
alapvetően meghatározták világnézetét, erkölcsi tartását. „Művészetében
joggal nevezhetjük őt reneszánsz embernek – mondta el a galériavezető, aki az
egyetemlegességre törekedett éppúgy a hétköznapi életben, mint művészetében… Tanórái
többek voltak puszta rajzóránál, magukban foglalták a művészettörténetet,
etikát, esztétikát, filozófiát, illemtant, az akkor még kevésbé ismert
környezettudatosságot… Festészetét tanára, Rudnay
Gyula alapvetően befolyásolta, művészettörténetileg pedig őt az alföldi
iskola képviselőihez sorolhatjuk.” A
kiállítás anyaga két teremben látható, az egyikben jobbára a szocialista
realizmus időszakába sorolható művek láthatók. A beat nemzedék kora
(előtérben Vass Imre tanár úr arcképével), a tsz-be bekényszerített földműves
alakja, a rend, de egyben a rendszer őre, a „fakabátos” rendőr alakja, és
maga a művész, akit szellemében és cselekvésében is fájdalmason korlátoz,
megbéklyóz a rendszer, de több képe is ennek a történelmi korszaknak
ellentmondásosságait sugallja.
A
másik terem képeinek hangulata jóval békésebb és lágyabb, sugallva a
természet szeretetét, szépségét, de egyben az Isten másik kreatúrájának, az
embernek a tiszteletét is, megörökítve a munkában megfáradt vagy az éppen
abban serénykedő földműves, parasztasszony alakját, de éppúgy ábrázolása
része a természetben alkotó lány, a pihengetve cigarettázó cigányember, vagy
éppen a művész önképe.
Az
akvarell képek lágy tónusai egyszerre sugározzák a palóc ember tiszteletét,
éppúgy, mint a Cserháthoz, a nógrádi tájhoz való ragaszkodást, a Művész
alkotásai joggal érdemelnek többet, mint egy sóhajnyi csodálkozást.
Gyarmati malom A
Jánossy Képtárban a Farkas András emlékkiállítás
2020. október 17 – december 19 között tart nyitva, kedd-szombat, 09:00-17:00
óra között. 2020. október Összeállította és
fotók: Nagy László |
