Farkas András 100

 

Sóhaj és kiáltás c. kiállítás megnyitása a Jánossy Képtárban

 

 

2020. október 17.

 

 

100 éve született Farkas András festőművész, rajztanár. Emlékére Balassagyarmat több eseményt rendez 2020 őszén, ezek egyike volt a Jánossy Képtárban, Sóhaj és kiáltás címmel most megnyitott kiállítás. Ezt a rendezők stílszerűen a Magyar Festészet Napjához – október 18 – kötötték, nem a Mester születésnapjához (november 30.)

 

Farkas András életművét éppúgy uralta a tanítás, mint a festészet, a tanítványai legalább is mindkét téren elismerték érdemeit, képességeit, de kétségkívül a szellemi hagyaték látványosabb részei maguk a művek, ezek egy kis szeletét ismerhetik meg az érdeklődők a város már korábban látványosan megújult kiállítóhelyén.

 

Sajnálatos, hogy a covid járvány miatt szinte családias körben kerülhetett csak sor a megnyitóra.

 

A vendégeket id. Telek Zoltán, Farkas András egykori tanítványa tangóharmonika dallamokkal köszöntötte, majd Zolnyánszky Zsolt, a kiállítást összeállító galériavezető mondott megnyitó beszédet.

 

 

 

Felidézte a felvidéki, abaújszinai születésű művész életútjának állomásait, kiemelve, hogy a paraszti származás, a gyökerek alapvetően meghatározták világnézetét, erkölcsi tartását.

„Művészetében joggal nevezhetjük őt reneszánsz embernek – mondta el a galériavezető, aki az egyetemlegességre törekedett éppúgy a hétköznapi életben, mint művészetében… Tanórái többek voltak puszta rajzóránál, magukban foglalták a művészettörténetet, etikát, esztétikát, filozófiát, illemtant, az akkor még kevésbé ismert környezettudatosságot… Festészetét tanára, Rudnay Gyula alapvetően befolyásolta, művészettörténetileg pedig őt az alföldi iskola képviselőihez sorolhatjuk.”

 

A kiállítás anyaga két teremben látható, az egyikben jobbára a szocialista realizmus időszakába sorolható művek láthatók. A beat nemzedék kora (előtérben Vass Imre tanár úr arcképével), a tsz-be bekényszerített földműves alakja, a rend, de egyben a rendszer őre, a „fakabátos” rendőr alakja, és maga a művész, akit szellemében és cselekvésében is fájdalmason korlátoz, megbéklyóz a rendszer, de több képe is ennek a történelmi korszaknak ellentmondásosságait sugallja.

 

     

 

 

A másik terem képeinek hangulata jóval békésebb és lágyabb, sugallva a természet szeretetét, szépségét, de egyben az Isten másik kreatúrájának, az embernek a tiszteletét is, megörökítve a munkában megfáradt vagy az éppen abban serénykedő földműves, parasztasszony alakját, de éppúgy ábrázolása része a természetben alkotó lány, a pihengetve cigarettázó cigányember, vagy éppen a művész önképe.

 

  

 

 

Az akvarell képek lágy tónusai egyszerre sugározzák a palóc ember tiszteletét, éppúgy, mint a Cserháthoz, a nógrádi tájhoz való ragaszkodást, a Művész alkotásai joggal érdemelnek többet, mint egy sóhajnyi csodálkozást.

 

 

Gyarmati malom

 

A Jánossy Képtárban a Farkas András emlékkiállítás 2020. október 17 – december 19 között tart nyitva, kedd-szombat, 09:00-17:00 óra között.

 

 

2020. október

Összeállította és fotók: Nagy László