Balassagyarmati ikrekért őrült meg a világ A Dolly Sisters hihetetlen
története A két Deli lányért az Atlanti-óceán mindkét partján rajongtak az emberek, fényűző életmódjuk és dúsgazdag udvarlóik miatt imádták őket a bulvárlapok. A szegénység elől menekültek el Magyarországról, majd akkora pompában éltek, amiről korábban álmodni sem mertek volna. Már jóval a Gábor lányok előtt igazi világsztárok voltak, azonban mindkettejük pályája szomorú véget ért. Egy
feltűnően vonzó magyar ikerpár csavarja el a kissé lesajnált, Mr. Selfridge című kosztümös sorozat főszereplőjének fejét az
utolsó évadban. A tündöklő lányok neve – a sorozatban és a valóságban
egyaránt - Rosie és Jenny
volt, és mivel a sorozat köztudottan valós eseményeken alapul, egyre többeket
kezdett foglalkoztatni szerte a világon, hogy kik is lehettek valójában azok
a Dolly lányok. Mivel itthon alig ismerik a nevüket, sokak számára bizonyára
meglepő, hogy egy balassagyarmati testvérpárról van szó. Az
amerikai Harry Gordon Selfridge
tulajdonképpen a mai értelemben vett shoppingolás
megálmodója volt, aki a 20. század elején nyitotta meg legendás és exkluzív
áruházát Londonban, amely arra bátorította a vevőit, hogy nyugodtan
tapogassák meg a portékákat, a kirakatai pedig
elsőként voltak kivilágítva éjszakára - a Selfridges
ezzel és egyéb vevőcsalogató eszközökkel vonzotta be a női vásárlókat. Selfridge pedig egyenesen imádta az ellenkező nemet, a
szép holmik mellett a szép nők voltak a legnagyobb gyengéi, így aztán a Deli
lányokon is azonnal megakadt a szeme. A
már megözvegyült Harry Selfridge
1925 nyarán találkozott először az épp pályája csúcsán tartó, egyszerre kacér
és hivalkodó táncosduó tagjaival, akik akkor már az
Atlanti-óceán mindkét oldalán elképesztő népszerűségnek örvendtek, és akik a
sorozattal ellentétben valójában nem szőkék, hanem barnák voltak. A
két Dolly lány valójában Deutsch Rózsi és Deutsch Janka néven született Balassagyarmaton 1892
októberében, a család azonban nem sokkal később Budapestre költözött, ekkor
magyarosították a nevüket Deutschról Delire. Ezután
a VII. kerületi Murányi utcában éltek, nagy szegénységben. Itt kezdtek el
táncot tanulni, ám akkor még nem sejthették, hogy egyszer majd pont ennek
köszönhetően válnak világhírűvé és dúsgazdaggá. A lányok egyik legkedvesebb
magyarországi emléke egyébként a Kacsóh Pongrác-féle János vitézhez fűződik, amelyben a bő
gatyás, kezében karikás ostort tartó Fedák Sári
alakította a főszerepet, és amelyet a Deli lányok többször is láthattak,
miután színházi ismerőseik titokban több alkalommal is becsempészték őket az
előadásra. Akkoriban
azonban még más idők jártak, ezért a reménytelennek látszó anyagi helyzetük
miatt a családfő úgy döntött, hogy a boldogulás reményében maguk mögött
hagyják az országot, és Amerikában próbálnak szerencsét. A Deli család
1905-ben, hosszú hajóút után érkezett meg Brooklynba.
Velük tartott a lányok nagybátyja is, aki szenvedélyes kártyás volt, és
adósságaival járult hozzá a Dolly Sisters
sikeréhez, a lányok ugyanis kezdetben azért kezdtek fellépni, hogy a
nagybácsi adósságait törleszteni tudják. Amikor negyven évvel később Irving Cummings megfilmesítette
az ikrek életét, a filmben Laci bácsi (Uncle Latsie) karakterét a lányokhoz hasonlóan zsidó származású
Szőke Szakáll alakította, aki néhány évvel volt csak idősebb Rózsinál és
Jankánál, de jóval később, 1939-ben telepedett le Amerikában. Egy
magyar színész, aki Hitler és a nácik bögyében volt. Legalábbis
a történet szerint a Führer a feleségével sétáló
Szőke Szakáll nevét rikácsolta München utcáin. Ferenc Józsefet megnevettette,
a Casablancában nyújtott alakításával pedig örökre
beírta magát a filmtörténelembe. Fotó: James Abbe
/ Getty Images Hungary Az
egypetéjű, tehát egymásra rettenetesen hasonlító ikrek eleinte kávéházakban
léptek fel, egyforma ruhákban, egymás mozdulatait követve, amivel nagyon
hamar a közönség szívébe lopták magukat. Bár álmuk a Broadway volt, erre még
néhány évet várniuk kellett, amíg nagykorúak nem lettek. Jó,
ha tizenkét éves voltam akkoriban. Olyan sovány, mint egy kis csirke!
Fodrokat, vádli- és csípőtöltelékeket raktak rám, amik tánc közben mindig a
legrosszabb helyekre csúsztak, mindig ott volt domborulat, ahol nem kellett
volna - emlékezett vissza Janka egy alkalommal, de a Színészkönyvtár az
életrajzukban megjegyzi, hogy a Dolly lányok gyakran keverednek
ellentmondásokba, amikor az életkorukról beszélnek. Hiba
volt a szakmából férjet választani. A
fiatal duó 1907-ben debütált a The Maid and the Millionaire
című darabban, majd az Orpheum nevű utazó revüvel
két év alatt bejárták a Közép-Nyugat városait.
Ezután visszatértek New Yorkba, ahol Broadway-darabokban, majd némafilmekben
kezdtek el táncolni. Az ikrek időközben megismerkedtek a nagy nőcsábász
hírében álló Harry Fox táncos-énekes-színésszel, aki kapcsolatai révén ügyesen
menedzselte a duót. Sőt, a férfi mindjárt Jenny
színpadi partnere lett, a Variety is csupa szépeket
írt róluk ekkoriban (ezalatt Rosie
egy Martin Brown nevű férfival adott elő erotikus
spanyol táncokat), majd a balassagyarmati lány miatt elvált feleségétől, Lydiától, aki házasságtöréssel gyanúsította őt, nyilván
okkal. Harry Fox aztán
összehozta kedvese testvérét, Rosie-t jó
barátjával, Jean Schwartzcal,
aki egyben Fox dalszerzője is volt. A két barát
tehát tulajdonképpen felosztotta egymás közt az ikreket, így aztán kevesebb mint két év alatt mindkét párocska
összeházasodhatott: előbb,
1913-ban, Rosie és Jean,
majd a következő nyáron Jenny és Harry. A Deli mama azonban nem volt elragadtatva egyik
házasságtól sem, szerinte a lányai túlságosan fiatalok voltak még ehhez, és
attól is tartott, hogy mindez derékba törheti a karrierjüket. Lynn Kear
és James King az Evelyn Brent élétéről szóló könyvben (Evelyn
Brent: The Life and Films of
Hollywood's Lady Crook)
azt írja, hogy a Fox és Schwartz
ezután mindent megtett, hogy még véletlenül se keverjék össze az ikerpár
tagjait: Rosie és Jenny
különböző színű ruhákkal és szalagokkal különböztette meg magát, egyikőjük
szobája rózsaszínre, a másiké pedig kékre volt festve, Fox
pedig egy feltűnő antik gyűrűvel lepte meg Jennyt,
ami szintén a megkülönböztetést szolgálta. Jean Schwartz egy alkalommal viccesen azt is megjegyezte, hogy
feleségének mindennap hagymát kell reggeliznie, így biztosan nem keveri őt
össze a testvérével. (Ha valaki esetleg nem érti, hogy keveredett ide Evelyn Brent neve, annak
elmagyarázom: Harry Fox
lett később a színésznő harmadik férje.) A
lányok anyukájának azonban nem kellett aggódnia, mert néhány év múlva mindkét
házasság véget ért, Rosie és Jean,
illetve Jenny és Harry is
1921-ben váltak el egymástól. Jenny a válás után
azt mondta partneréről: "Igazán
kedves és édes fiatalember, de nagy hiba volt a szakmából férjet választani (...) Soha nem tanácsolnám egyetlen színésznőnek sem, hogy
egy színészhez menjen hozzá." Kapcsolatukat a rengeteg külön töltött
idő és az állandó féltékenykedés tette tönkre. Jenny egyébként tényleg hálás lehetett Foxnak, ő mutatta be őket a befolyásos Oscar Hammersteinnek, akinek a
révén még szélesebb közönséghez juthattak el. Harry
Fox dühöngött is, amikor a második világháború
utolsó évében megjelent a Dolly Sisters-film,
hiszen csak egyszerű udvarlóként szerepel a filmben, ám hiába perelte be a
producereket, nem sikerült elérnie semmit. Európa
is a lábuk előtt hevert. 1920-ban
tértek vissza először Európába, elsőként Londonban léptek fel, majd
Párizsban, és egyre több időt töltenek a francia Riviérán is, legkedveltebb
helyeik Cannes, Nizza és Monte-Carlo. Az európai bulvárlapok szívesen
cikkeztek a lányok hatalmas gázsijáról, fényűző életmódjukról, valamint a hozzájuk
hasonlóan híres és dúsgazdag udvarlóikról. Olyanok csapták a szelet a
lányoknak, mint XIII. Alfonz spanyol király, vagy VIII. Eduárd későbbi brit
király, de akkoriban még csupán walesi herceg, vagy a már említett Harry Selfridge, de róla majd
picit később. Az
ikerpár tényleg elképesztő pompában és gazdagságban élt, Rosie
egy alkalommal a monte-carlói Nagy Kaszinó két asztalát is bezáratta, mert 800 ezer frankot nyert, de olyan is előfordult,
hogy az ikrek egy cannes-i kaszinóban 28 millió frankkal lettek gazdagabbak,
amit aztán egy hét alatt sikerült is elveszteniük. Keresetüket egyébként
rendre gyémántokra és ékszerekre váltották, még a Föld akkori negyedik
legnagyobb csiszolt gyémántja is a birtokukba került. Kincsesládájukat
pedig, amit mindenhová magukkal vittek, számos legenda övezte. Szülővárosuktól
aztán olyan messzire sodorta őket az élet és a siker, hogy felnőttként már a
térképen sem találták. Janka legalábbis ezt meséli egy interjúban: Tunod, vettem Periszban
egy földkerekséget és nézelköztem rajta Balassadzsarmat. Borzasztó, hogy nem megtaláltam és akkor
egész éjjel sírtam, tunod? Magyarországra
1923-ban tértek vissza először, de európai utazásaik során innentől több alkalommal
is útba ejtették a szülőföldjüket. 1930-ban például Janka egy ötéves kislányt
is örökbe fogad egy intézetből, Klárikáról azonban hamar kiderül, hogy
(játszó)társra van szüksége, ezért hamarosan Pötyi néven testvérkét is kap. A
Dolly Sisters szenzációs karrierje ekkor már három
éve véget ért, visszavonulásuk pedig Európában és
Amerikában is váratlanul érte az embereket. Ahogy a Színházi Életnek
nyilatkozták, egyszerűen belefáradtak a szórakoztatóiparba. A
Dolly Sistersek nem lépnek színpadra többé. Vége.
Elég volt. Mikor a pályánk elején voltunk, megbeszéltük, hogy 30 éves
korunkig játszunk, és akkor visszavonulunk. (...)
Sokat dolgoztunk. Belebetegedtünk a munkába. Nincs Amerikában olyan kisváros,
ahol ne dolgoztunk volna. Rózsi
közben - a Jean Schwartzcal
kötött házassága után - újra megházasodott, második férje a híres kanadai
dohánygyáros, Mortimer Davis fia, akivel titokban
esküdtek meg. Mikor az idősebb Davis megtudja, hogy a fia kit vett el,
kitagadással fenyegeti meg, és nem támogatja őt többé anyagilag. Rosie vagyonából azonban egy darabig jól élnek továbbra
is, ám a családi viszály szép lassan felőrli a pár boldogságát. Hiába hal meg
a papa 1928-ban, három évvel később válással ér
véget a házasságuk. Janka
az akcentusáról "Nekem
accentom van? Borzasztó! Azt hittem eddig, hogy
tudok magyarul. Mert beszélek ugyan egy pár nyelvet, angolt, franciát,
németet, de az angolok azt mondják, hogy úgy beszélek, mint egy francia, a
franciák azt, hogy mint egy német és a németek, hogy egy angol. Hát akkor én
sehogyan sem tudok beszélni! Hát ez borzasztó!" Az
ikerpár közben Londonban megismerkedett a cikk elején már említett
áruház-tulajdonossal, aki aztán viszonyt kezdett Jankával, és méregdrága
ajándékokkal halmozta el őt. Harry Selfridge, hogy imponáljon, ezen felül mindkét Dolly-lány
kaszinós kiadásait is állta, az ikrek pedig mintegy
négymillió dollárját tapsolták el. A Selfridges
megözvegyült tulajdonosa azonban a nőkre sosem sajnálta a pénzét (egyébként
valószínűleg Rózsival is összegabalyodott), és 1933-ban 10 millió dollárt
ajánlott fel Jankának, ha hozzámegy feleségül. Fotó: Archive Photos / Getty Images Hungary Jenny úgy döntött, hogy mielőtt igent mond,
még utoljára eltölt néhány napot akkori szeretőjével, aki egy Max Constant nevű francia
pilóta volt. A vakáció után épp Párizsba tartottak, amikor Bordeaux
közelében, a sziklákkal szegélyezett tengerparti úton, autóbalesetet
szenvedtek. A súlyosan megsérült Jenny ezután
tucatnyi műtéten és plasztikai beavatkozáson esik át. Hogy ezeket állni
tudja, híres ékszergyűjteménye jelentős részét eladja. Amikor Harry Selfridge ezt megtudja,
átvállalja a hátralévő kezelések költségeinek fedezését, bár Janka végül
ennek ellenére sem lesz a felesége. Jenny a baleset után mély depresszióba esik,
magát törött kagylóhoz hasonlítja, orvosait pedig
átkozza, amiért megmentették az életét. Állapota miatt az időközben
újraházasodott testvére szeretné a közelében tudni, ezért meghívja a harmadik
férjével közös, chicagói otthonukba, hogy éljen velük. Janka ekkor sok évnyi európai tartózkodás után visszatér az Egyesült
Államokba, ahol aztán megismerkedik egy jómódú ügyvéddel, akihez rövidesen
hozzá is megy feleségül. Ám Jenny a házasságban sem
tud feloldódni, ezért a lányaival rövidesen Hollywoodba költözik, ahol 1941
júniusában, 49 évesen, egy selyemövvel felakasztja magát a lakása egyik
karnisára. Rosie-t borzasztóan megviselte a testvére halála,
majd amikor a harmadik férjét is elveszti, elvonul a világ elől, és szép
lassan teljesen elmagányosodik. Ideje egy részét magyarországi
jótékonykodással tölti, ám a gyerekek arcára csalt mosoly sem tudja enyhíteni
a bánatát. Kilátástalanságában végül 1962-ben öngyilkossággal próbálkozik, de
a testvérével ellentétben őt meg tudják menteni. Ezután még nyolc évet él a
világtól elzárkózva, majd 77 éves korában szívroham végez vele New Yorkban.
Ezzel, minden pompa nélkül, ér véget a Dolly Sisters
története. 2017. március Teljes anyag és fotók
forrása: index.hu A cikkben szereplő
filmrészletek itt találhatók: http://index.hu/kultur/2017/03/20/the_dolly_sisters/ |