BALASSAGYARMAT DÍSZPOLGÁRA

 

Kovács Ferenc

nyugalmazott középiskolai tanár

 

Kovács Ferenc 1941. április 19-én született Patakon. Alapiskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, középiskolai végzettséget a balassagyarmati tanítóképzőben szerzett.

1964-ben avatták történelem - földrajz szakos középiskolai tanárrá a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Az egyetemi évek során népművelői ismeretekkel is felvértezte magát. Az egyetemista évek egy életre kiható kapcsolattal tették gazdagabbá; itt ismerkedett meg későbbi feleségével, akivel azóta boldog, kiegyensúlyozott házasságban élnek. A tanulmányok befejeztével egy éven át - Nógrád megye első diplomás népművelőjeként - a salgótarjáni Megyei Művelődési Házban dolgozott, majd újabb egy évig a Nógrád Megyei Tanács Művelődési Osztályán népművelési előadó volt.

1966-ban került a Balassi Bálint Gimnázium tanári karába, ahol a földrajz - történelem tantárgyak tanításával bízták meg. Később, immár a harmadik diploma megszerzését követően a filozófiai ismereteket is tőle kaphatták meg a gimnázium tanulói. Már fiatal tanár korában kiváló ismerője volt az általa tanított szaktárgyaknak, így hosszú éveken keresztül megyei szakfelügyelőként segítette a pedagógus pályán szárnyakat bontogató ifjabb kollégákat.

1985-től 1990-ig a középiskola igazgatói feladatait látta el. E poszton is kiváló teljesítményt nyújtott, magabiztosan irányította a gimnázium mindennapjait; bár önvallomása szerint nem szerette ezt a munkát, mert csak heti két órát taníthatott, így e beosztás megfosztotta őt a diákok közvetlen közelségétől, ami számára a mai napig a legfontosabb a pedagógus pályán.

 

Hosszú szakmai pályafutása alatt mindvégig követett nevelői ars poétikája, hogy mindig természetesnek, hitelesnek, következetesnek kell lenni, és maradni minden körülmények között. Szenvedéllyel végzett munkája során elért eredményei zálogának a diákok szeretetét és tiszteletét tartotta. Személyisége a legtermészetesebb nevelő eszközként hatott a diákok formálódó egyéniségére. Csendes szavai, nyílt tekintete, kiegyensúlyozott lélekről, ugyanakkor a legmagasabb szakmaiságot hordozó, határozott, magabiztos pedagógus jellemről árulkodnak.

 

Páratlanul széleskörű érdeklődése nyomán számtalan egyéb, értékes tevékenység is életelemévé vált már egészen fiatalon. Tanár úr azon kevesek közé tartozik, akik elmondhatják magukról, hogy mindennapi tevékenysége egyben a hobbija, a szenvedélye is.

 

A természet megszállottjaként kirándulások sokaságának szervezőjévé, sportkedvelő egyénisége révén ugyancsak a természet-közeli sportok szerelmesévé vált, így a hazai tájfutás egyik éllovasa lett. Magával ragadó egyéniség mentén számtalan tanítványa követte tanár urat többsíkú, tartalmas életvitelében. A számára kiteljesedést, örömöt jelentő szabadidős tevékenységekkel mindig jó példát állított a fiatalabb generációk elé. Az irodalom iránti tisztelete, versszeretete legendássá vált a városban és a megyében. Kiváló előadóként számtalan honismereti, önálló előadói estjén kápráztatta el a hallgatóságot a szép magyarsággal elmondott beszédeivel. A Honismereti Kör tagjaként, majd vezetőjeként elkötelezett lokálpatriótaként ápolja a város értékeit, a múlt hagyatékát, időt, energiát nem kímélve irányítja a Kör tevékenységét; ha kell lelkesít, szárnyakat ad a fiatalabbaknak, ha arra van szükség mértéket szab az idősebbek határtalanul száguldó gondolatainak.

 

KOFE, ahogyan a nevéből alkotott mozaikszóval kedveskedve, az iránta megnyilvánuló szeretettől átitatva gyakran említik egykori és jelenkori tanítványai, tiszteletreméltó életpályát futott be nevelőként, közéleti személyiségként.

Emberi nagyságát tükrözi, hogy miközben az elmúlt közel félszázad során bőven meríthetett lénye teljességéből a város apraja nagyja, népes családjának sem kellett nélkülöznie az édesapát, a szerető férjet és a nyolcszoros nagyapát. Zseniálisan terelte családja szinte minden tagjának figyelmét az általa is szeretettel és odaadással művelt tevékenységek irányába; így váltak gyermekei és unokái a tájfutás eredményes művelőivé, unokái így állhatnak a város közössége előtt minden évben a színpadra a legkiválóbb tanulmányi és sporteredmények birtokában.

 

Kovács Ferenc sokszínű egyéniségében gyökerező, szerteágazó, eredményes tevékenységét több alkalommal hivatalosan is elismerték. Közülük a legfontosabbak: kimagasló sporttevékenységéért 1994-ben Nógrád Megye Bérczy Károly-díját kapta. Az oktatásért felelős minisztertől - a gimnázium igazgatónőjének javaslatára - 2008-ban a magyar pedagógiai egyik legrangosabb elismerését, az Apáczai Csere János-díjat vehette át. 2008-ban Nógrád megye Madách-díját is

 

Ahogyan Tanár Úr hálával gondol aktív, pedagógusként, nevelőként, polihisztorként eltöltött éveire, éppúgy minden egykori tanítványa, kollégája és a város mindenkori elöljárói tisztelettel és hálatelt szívvel mondanak köszönetet azért a pályaívért, amely nélkül érezhetően szegényesebb lenne a város elmúlt közel ötvenéves múltja.

 

 

Laudációt összeállította: Selmeczi Zoltán