Egy együttes
születésnapját meghatározni többféleképpen lehet. Számba vehetjük tagjainak
művésszé válását egyenként, és ezek összegzése is jelenthet egy-egy dátumot. De
kiindulhatunk a művészeti vezető tehetségének éretté válása időpontjából is. A
legszerencsésebb esetben akkorra datáljuk a művészi közösség megalakulását,
amikor úgy határoznak néhányan – akik amúgy egyenként is életrevaló tehetségek
lennének, és azok is maradnak – hogy ezután fellépéseikkor lehetőleg eggyé
válnak, és a zenei világirodalom kiemelkedő darabjait közösen tárják a műélvező
közönség elé. Nos, ez a dátum a Balassagyarmati Kamaraegyüttes esetében 1981-re
tehető. A Rózsavölgyi Márk Zeneiskola négy kiváló tehetséggel megáldott zenepedagógusa
ekkor határozott úgy, hogy együttesen muzsikálva mutatják be a zenetörténet és
napjaink értékes műveit. Fennállásuk huszonhat éve alatt közel ezer koncerten
szerepeltek Nógrád megye számos helyszínén, a hangversenytermeken kívül
iskolákban, templomokban, művelődési házakban, könyvtárakban, múzeumokban,
kiállítótermekben. Állandó szereplői rangos budapesti koncerteknek a Tavaszi
Fesztiválok alkalmával. Az alakulás évében az Országos Filharmónia minősítette
a kamaraegyüttest, azóta számos bérleti sorozatban szerepeltek. Fontos szakmai
állomásnak tekinthetjük 1988-ban a budapesti Muzsikus Fórumon adott
zeneakadémiai koncertjüket. A vidéken élő művészek nívós szakmai rendezvényén
bemutatkozásukról a Muzsika című
szakmai folyóirat kritikusa ekképp írt: A
Balassagyarmati Kamaraegyüttes esetében voltaképpen nem egységes társulatot
ismerhetett meg a jelenlévő, hanem egy létszámát és összetételét műsorszámról-műsorszámra
rugalmasan változtató, laza előadóművészi közösséget, ahol is a zenéhez való közelítésmód
az egyes eltérő apparátusú és stílusvilágú művekben azonos maradt. Náluk az intonáció,
tágabb értelemben a hangszeres játék technikai, kivitelezésbeli része magabiztos,
zökkenőmentes. A kamaraegyüttes
kezdettől fontos működési területének tekinti a hátrányos helyzetű
kistelepülések iskoláiban rendezett "élőzenei órák" sorozatait,
amelyek már sok ezer kisdiákkal ismertették meg a klasszikus zenei értékeket.
Hazai fellépéseik mellett számos országban megfordultak, hogy a leghíresebb
magyar és külföldi zeneszerzők remekműveit megszólaltassák a közönség előtt,
így eljutottak Svájcba, Németországba, Ausztriába, Lengyelországba,
Szlovákiába, Csehországba. Csodálatra méltó zenei interpretációjukkal
találkozhattunk a zeneműboltokban is 1987-ben megjelent hanglemezükön és az
1991-ben kiadott hangkazettájukon. A Magyar Rádió is bemutatta ezeket a hangzó
anyagokat, amelyeken barokk, preklasszikus és romantikus kamaraműveket adnak
elő.
A világon valamit tudni és művészi
szinten előadni önmagában becsülendő, de ha annak átadásában is élen járnak, az
a tudás megsokszorozását és továbbélését is jelenti egyben. Ők négyen a
kamarazenélés művészi és szakmai tapasztalatait, eredményeit mindennapi
pedagógiai munkásságukban messzemenőkig kamatoztatják, amelynek legmeggyőzőbb
bizonyítékai tanítványaik továbbtanulási, országos és nemzetközi
versenysikerei.
A Balassagyarmati
Kamaraegyüttes tagjai hosszú évek óta kimagasló teljesítményükkel járulnak
hozzá a Civitas Fortissima
nemzetközileg is elismert zenei teljesítményéhez és rangjához. Fellépéseikkel
olykor missziós munkát is vállalva vitték el a magyar zenekultúra, a zenei
világirodalom értékeit a határokon belüli településekre és azon túlra is. Az
elmúlt negyedszázad alatt megszámlálhatatlan kulturális rendezvényen léptek a
közönség elé, mindig sikert aratva. Működésük óta Balassagyarmaton és a
kistérség többi településén nem múlhatott el állami, nemzeti és egyházi ünnep
anélkül, hogy muzsikájuk fel ne csendült volna. Évtizedek óta tartó megbízható
szakmai tudásuk, a zene iránti feltétlen szeretetük és hűségük álljon példaként
a felnövekvő nemzedékek előtt! Köszönjük a mögöttünk álló huszonöt évet az
együttes művészeti vezetőjének, Kanyó András
fuvolaművész tanár úrnak, Baranyi Klára hegedűművész
zenepedagógusnak, Réti Emőke gordonkaművésznőnek és zenepedagógusnak, valamint Perneczky Zsolt tanár úrnak, a zongora és orgona
virtuózának! Kérem az együttes tagjait, annak elismeréseként, hogy az elmúlt
negyedszázad alatt számos zenei alkotás kiemelkedő művészi élményt nyújtó
közreadásával járultak hozzá a város kulturális életének színesítéséhez, vegyék
át a Balassagyarmatért Emlékérmet a város első emberétől!