2017
BALASSAGYARMAT DÍSZPOLGÁRA
Dr. Szabó
András
előadóművész
1953. január 28-án született Balassagyarmaton.
Irodalombarát környezetben nevelkedett dr. Szabó Károly és felesége, Szépi
Ibolya gyermekeként három testvérével együtt. A Petőfi Sándor Általános
Iskolában kezdte meg tanulmányait, majd a Balassi Bálint Gimnáziumban
folytatta, ahol édesanyja a magyart, édesapja a történelmet tanította neki.
1971-ben felvételt nyert az ELTE magyar-népművelés szakára. 1976-ban
előadóművészi képesítést kapott, 1986-ban lett bölcsészdoktor. Irodalmi
összeállításaival, több alkalommal járt Erdélyben, Délvidéken, a Felvidéken,
Kárpátalján. Eljutott Norvégiába, Svédországba és Ausztria magyar közösségeibe
is. Az Eötvös Collégium könyvtárának vezetője volt.
1992-1993-ban a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatóhelyetteseként
működött. 2004-től a Magyar Katolikus Rádióban is tevékenykedik. Gy. Szabó András néven szépirodalmi és irodalomtörténeti
tárgyú írásokat publikál a Hitelben, a Magyar Naplóban, a Vigíliában és több
vidéki folyóiratban, például a Palócföldben. 2001-ben jelent meg a Balaton
Akadémia könyvsorozatában A függőhíd
metamorfózisa című irodalmi tanulmánykötete, 2014-ben
pedig a Magyar Napló kiadásában Legenda
ez is címmel irodalmi tanulmányait és esszéit tartalmazó könyve.
A vers- és prózamondás kisgyermek korától kedves
időtöltése volt. Általános és középiskolai tanulmányai alatt versmondó
versenyeket, szép kiejtési versenyeket nyert. A gimnáziumban Varga Györgyné tanárnő vezetésével színdarabokban,
versösszeállításokban működött közre. Egyetemi évei alatt tagja volt az ELTE
Balassi Bálint Szavalókörének, melynek műsorait a budapesti Egyetemi Színpadon
mutatták be. Önálló estjeit is itt mutatta be először. A Forráskör alapító
tagjaként elsősorban a határon túli magyar irodalom megszólaltatását tekinti feladatának,
de érdeklődési körébe beletartozik - a régi magyar irodalomtól a népi írókon
keresztül a 20. századig - számos költő. Önálló pódiumesteket szerkeszt,
rendhagyó irodalomórákat tart. Önálló műsorai közül kiemelkedik a Balassi
Bálintot és korát megidéző estje.
Néhány
emlékezetes műsora: Erdőntúli táj, valamint a Kecskés együttessel
közös kuruc kort bemutató, a Mikes Kelement felidéző előadásai, Maczkó Máriával közös műsorai, a Könyörgés, és az Országunknak
megáldoztak címűek,
Illyés Gyula emlékest-je és Közös kincs címmel összeállított, a szomszédos országok magyar
irodalmából készített vers- és próza összeállítása.
Estjeivel
beutazza a Kárpát-medence magyarlakta területeit, jár a bécsi, müncheni,
norvégiai és svédországi magyar klubokban. A háromrészes, Assisi Szent
Ferencről készített, nívódíjallal kitüntettet film
narrátora, több ismeretterjesztő CD, kazetta és film prózai közreműködője.
Szabó
András nem maradt hűtlen szülővárosához. Számtalanszor hazalátogat:
előadásokat, rendhagyó irodalomórákat tart, kiállítások megnyitóján,
könyvbemutatókon vesz részt, előadja önálló estjeit. Képzőművészként is
szerepelt alma materében bemutatták grafikáit és akvarelljeit.
Jelentősebb
díjai: Kazinczy-díj (1971 Győr), Radnóti-díj (1984), Balassi Emlékérem (2004),
Madách-díj (2006), Teleki Pál Érdemérem (2012). Tinódi-Címeres
Elismerő Oklevél a régi magyar irodalom hiteles előadásáért (2013), Czine Mihály-díj (2013). a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje
(sokoldalú, a Kárpát-medencei magyarság összetartozását erősítő, kulturális
értékeit népszerűsítő előadóművészi pályája elismeréseként (2015). Bárczi-Harang (a művek tolmácsolásában példát mutató szép,
hagyományőrző magyar kiejtéséért, megkülönböztetve a nyílt és a zárt e hangot
(2015). E legutóbbi díj átadásakor írták róla: "Csupaszív, sugárzó magyarságszolgálat."