BALASSAGYARMAT
DÍSZPOLGÁRA
Nagy Imre
nyugalmazott középiskolai tanár
1937. március 23-án született
Tiszaörsön. A tiszafüredi gimnáziumban érettségizett, majd biológia-kémia
szakos középiskolai tanári diplomáját az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen vette
át. Egyetemi évei a pályaválasztás mellett a párválasztásban is eldöntötték
sorsát, ekkor ismerkedett meg az ugyancsak biológia-kémia szakos ifjú
pedagógusjelölttel, akivel 1959-ben kötöttek házasságot.
Tanár úr 1959-ben, pályakezdőként
került a Balassi Bálint Gimnáziumba, ahol 2006-ig tanított. A pedagógus
házaspárnak egy gyermeke született, Erika, aki ugyancsak a tanári pályát
választotta.
A szerény, de tisztességes életet
élő család, amelynek felnőtt tagjai hagyományos falusi, gazdálkodó életmódot
folytattak, kitűnő indíttatást jelentett számára. E gyökerek egy életre a
természetes életmód, az élővilág szeretete és tisztelete mellett kötelezték el
őt.
Hosszú szakmai pályafutása alatt
mindvégig követett nevelői arspoetikája, hogy mindig természetesnek, hitelesnek,
következetesnek kell lenni, és maradni minden körülmények között. Szenvedéllyel
végzett munkája során elért eredményei zálogának a diákok szeretetét és
tiszteletét tartotta. Személyisége a legtermészetesebb nevelő eszközként hatott
a diákok formálódó egyéniségére. Csendes szavai, nyílt tekintete,
kiegyensúlyozott lélekről, ugyanakkor a legmagasabb szakmaiságot hordozó,
határozott, magabiztos pedagóg jellemről árulkodnak.
Tanár úr azon kevesek
közé tartozik, akik elmondhatják magukról, hogy mindennapi tevékenysége egyben
a hobbija, a szenvedélye is. Természetfotósként a város környéke élővilágának
minél teljesebb megismerésére törekedett. A feleségétől kapott fényképezőgép
elválaszthatatlan kellékévé vált hobbijának és munkájának. Szabadideje
nagyrészét a természetben töltvén minden élőlényt, természeti csodát igyekezett
megörökíteni. Több szakmai konferencián vállalt előadást, így 1981-ben
előadóként vett részt az Országos Gyógynövény Konferencián, majd egy
tantárgypedagógiai tanácskozáson. Különösen az Ipoly-völgy élővilága érdekelte.
E kutatásainak és megfigyeléseinek eredményét az Ipoly-völgy vadvirágai címmel
megjelent fotóalbumban tárta a nagyközönség elé. Érdemeket szerzett a ’70-es években
tett kezdeményezésével, amely alapján védetté nyilvánították az ipolyszögi
Éger-láp és a dejtári rét jelentős részét.
Természetvédelmi tágykörben
nyilvánosságra került publikációi több esetben hozzájárultak a tudatos
természet-pusztítás megakadályozásához. Legeredményesebb környezetvédelmi
tevékenységét a megyei természetvédelmi bizottságban betöltött funkciója idején
tudta kifejteni.
Ahogyan Tanár Úr hálával gondol
aktív, pedagógusként, nevelőként, természetvédőként eltöltött balassagyarmati
éveire, éppúgy minden egykori tanítványa, kollégája és a város mindenkori
elöljárói tisztelettel és hálatelt szívvel mondanak köszönetet azért a
pályaívért, amely nélkül érezhetően szegényesebb lenne a város elmúlt ötvenéves
múltja.