|
Deák Ottó
40 éve a Műszaki Egyetemen - egy lezárás nélküli 2016. május 6. Baráti körünk egyre több tagjáról érkeznek hírek, szakmai életútjuk lezárult, immár a stresszmentes, reménybeli nyugalmat hozó szabadság ideje érkezhet el, a nyugdíjas évek. Életutunk egy része befejeződött, fogadjuk ezt örömmel vagy csalódottsággal, de ez mindenképpen alkalmas arra, hogy számvetést készítsünk magunk vagy éppen a nagyobb nyilvánosság számára. Deák Ottó, baráti körünk alapítója, motorja, sokunk matematikai mentora (vagy éppen mentőangyala), a több évtizedes múlttal rendelkező egyetemi kutató, oktató egyértelműen azok közé tartozik, akinek az elmúlt évtizedekből van mire visszatekinteni, van mit összegezni, így természetes volt, hogy a BME Rédey István Geodéziai Szemináriumának rendhagyó előadására, kollégákkal, tanítványokkal, barátokkal megtelt az egyetem előadóterme. Azonban esetében sem egyetemi, sem oktatói búcsúról nincs szó, az életutat áttekintő előadás apropóját a 63 évet sarokszámnak tekintő törvényi szabályozás jelenti, hiszen "jogilag" ilyenkor nyugdíjba vonul az egyetemi ember. Ismerve Ottó képességeit, szakismeretét, biztosak lehetünk benne, hogy más keretek között a BME ezt követően is számít munkájára, szintúgy a hallgatók és magántanítványok, akik joggal bízhatnak benne, Ottó a szokásos türelmével és lelkesedésével hosszú évekig fogja majd eligazítani őket a reáltantárgy rejtelmeiben. * A BME Általános és Felsőgeodézia Tanszék illetve névelődei, majd 40 éven át voltak Ottó munkáltatói, a szakmai ismereteket azonban szülővárosa, amelyhez a mai napig nagy ragaszkodással kötődik, Balassagyarmat alma materei alapozták meg. Az általános iskolai első négy év különlegesen alakult, egy gyerekkori baleset, betegség miatt ezeket az éveket magántanulóként végezte. Az Ifjúsági úti általános iskolában, majd a Balassi Bálint Gimnáziumban már kitűnt matematikai képességeivel, így egyenes út vezetett az ELTE matematika szakára, ott szerzett diplomát 1976-ban. Egy rövid kitérő után - ahol egy évig, sikertelenül várt a beígért számítóközpont megérkezésére - pályázat révén került a Budapesti Műszaki Egyetemre tudományos segédmunkatársként.
fotó: www.epitesz.bme.hu Feladata az egyetemi tudományos munka elősegítése, kutatás, oktatási tevékenység volt, amelyek a korra jellemző műszaki korlátok, majd a technikai változások révén egyre inkább a programozói, számítógépes ismeretek alkalmazását is igényelték. A problémákhoz Ottó nem csak sikerrel alkalmazkodott, hanem a kényszer alkotta akadályokat leleményességgel vagy éppen többlet munkával hárította el. Előadása során a főbb munkáinak, munkaterületeinek felsorolása csak jelzésértékű lehetett, ezekből egyes feladatok bepillantást engedtek a geodézia és eszközei, ha nem is ős,- de középkorába, vagyis, volt honnan hová fejlődni a technikának és oktatóknak is. A különböző projektek, kutatások többsége természetesen csoportban, vagyis "magyarosan" team-ben zajlott, így a Doppler műholdakkal kapcsolatos mérések, a feldolgozási programjának honosítása, vagy éppen a Taliándörögdi űrtávközlési földi állomás parabola-antennái beállítási adatainak mérése is. Utóbbi esetében Ottó és kollégái munkájának is köszönhető, hogy az Intervízió, Eurovízió adásai hazánkban jól foghatók voltak. A BME részt vett a paksi atomerőmű műszaki munkáiban is, alapponti hálózatok, geodézia ellenőrző mérések, mozgásvizsgálatok, állapot dokumentálás részét képeztek a munkáknak. A szigorúan vett geodéziai feladatokon kívül a tanszék önkéntesen vagy éppen a szakmai átjárhatóság okán közreműködött speciális projektekben is. Ilyen volt az interaktív oktató program, az OKTEL kialakítása, vagy éppen az úttervezés és forgalomszimuláció mérése, amely a körforgalmak hazai elterjesztéséhez járult hozzá. Ottó munkájának másik sarokpontját az egyetemi oktatás képezte, úgy, hogy matematikusi végzettsége ellenére a geodézia-informatika szakterületén kellett többek között a kataszteri informatika, numerikus módszerek, CAD rendszerek, 3D-s megjelenítés, fotogrammetria részleteivel megismertetni a hallgatókat. Az eltelt évek alatt legalább 60 diplomatervezés témavezetését is ellátta, de feladatát képezte számos olyan oktatásszervezési tevékenység is, pl. NEPTUN vezetése, egyetemi órarendek kialakítása, mérőgyakorlati ügyek, leltárkezelés -, amelyek azt bizonyítják, hogy a népszerűtlen feladatok elvállalásától sem zárkózott el. Munkáját nemcsak vezetői, hanem a hallgatók is elismerték, hiszen kétszer (1988, 1995) Köcsög Díjban - amely nevétől eltérően nem a legutálatosabb, hanem a legjobb oktatónak dukált, és egyszer Hallgatókért Díjban (2014) részesült, éppen azoktól, akik véleménye a legmérvadóbb.
A szakmai munkán kívül nem feledkezhetünk el a közösségi szerepvállalásairól sem, amelyek végigkísérték nemcsak az egyetemi 40 évét, hanem egész életét. Előadásában nem hallgatta el, hogy egykoron tagja volt az egyetem dolgozói KISZ szervezetének is, ezt azonban nem politikai szervezetként kezelte, hanem mindig az érdekvédelem szempontjait helyezte előtérbe. Bár a munkahely nem feltétlenül baráti kör, de Ottó egyetemi évei alatt igyekezett, hogy a dolgok inkább az utóbbi irányba mozduljanak, igazi közösségi emberként számos tanszéki kollegiális esemény kezdeményezője, szervezője volt. A közösségi lét számára sohasem fejeződött be az egyetemmel, sokan tudjuk róla, hogy amikor Nógrádról, Balassagyarmatról, gimnáziumáról, osztálytársairól, barátairól, vagy éppen valamilyen közösségi megmozdulásról volt és van szó, ő mindig a kezdeményezők között található. A 70-es évektől mozgatója volt a Nógrád Megyeiek Baráti Köre, Balassagyarmat Barátai találkozói szervezésének, és éppen 2016. júniusában jubilálhat egykori BBG-és gimnáziumi osztályunk 45. (+alternatív) találkozója "egykapus" megszervezésével. Végül a BBK, Balassagyarmatért Baráti Kör megálmodása éppúgy érdemeit növelik, mint annak honlapja webmesteri feladatainak kitartó kezelése.
Csoportkép
a hallgatóságból, barátok, osztálytársak 40 egyetemi év, 63 év a közösségekért, nem lehet kétséges, igen, Deák Ottó, így folytasd tovább! 2016. május Összeállította: Nagy
László |
