Az 1919. januári események utóéletéről

Az 1919. januári honmentő harcok áldozataira 2014. január 29-én emlékezett a város. A megemlékezésekről és a kapcsolódó eseményekről itt olvasható a beszámolónk.

2014. január 30-án a Honismereti Körben Gere József, MÁV Zrt. csomóponti főnök, helytörténeti kutató vetítettképes előadásban számolt be legújabb kutatásairól, különös tekintettel a csehkiverés utóéletére. Eddig nem publikált részleteket osztott meg a hallgatósággal a vasutasok és a városi vezetők tevékenységéről, az elhunytak temetésének körülményeiről. Részletesen tájékoztatott a különféle kitüntetések odaítéléséről, a csehkiverés emlékének a változó politikai viszonyok közötti ápolásáról. Összefoglalta a rendszerváltozás óta a Civitas Fortissima körül megsokasodott történéseket, majd rövid áttekintést nyújtott a csehkiverés irodalmáról. Végül bejelentette, hogy Vancsó József, az egyik halálos áldozat családja a kutató számára eddig ismeretlen relikviákat ajándékozott a Civitas Fortissima Múzeumnak.

Gere József

Megemlékezésül néhány momentumot idézünk fel a csehkiverés utóéletéből

A vasutasok országos gyűjtést indítottak, hogy elesett társaiknak méltó síremléket tudjanak emelni. A csehkiverés áldozatai közül Petrovics József az evangélikus temetőben, Rózsa András a római katolikus temetőben nyugszik. Weisz Sándor sírja a zsidótemetőben található. A többi elesettet a hősi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Jeszenszky Kálmán apátplébános búcsúztatója az elhunytak temetésén:

"Hazaszeretetről sok szép művet olvastam, sok ékes beszédet hallottam, de egyik sem markolta úgy a szívemet és lelkemet, mint az a pár szó, amit az itt elhunyt ifjú katonától hallottam. Czakó Balázs hívatott engem. Elvégezvén a lelkieket, egy kicsit beszélgettem és kérdezősködtem, nincs-e valami közölni valója szüleivel: 'Szerettem őket, de a hazámat jobban szerettem.'

Mégiscsak csodás erő az a magyar hazaszeretet, hogy ilyen hősöket nevel. De mert ilyen, nem féltem ezt az országot. Téphetik, marhatják, szemben állhatnak pártok pártokkal, de a hazaszeretet egyesít és közös munkára serkent. Mi, gyarmatiak ígérjük, hogy az idegenből védelmünkre jött katonák hősiességét kegyelettel őrizzük s a harc áldozatainak emlékét megörökítjük.

Ezt megfogadva áldozzunk tisztelettel az ellenség itteni áldozatai felett is. Őket is a hazaszeretet tüze hozta ide, s ennek az érzésnek áldozataiként fekszenek itt. Hódítóink voltak, de a kard kiesett kezükből s most itt pihennek némán. Pihenjetek itt elesett katonák, csendesen, békésen. Véreink sírjai a magyar hazaszeretet oltára lesznek, míg az ellenség sírjai hirdetői lesznek annak a régi igazságnak: Ne bántsd a magyart."

Az 1919. január 29-30-i balassagyarmati harcokban elhunyt intervenciósok:

Gustav Lauka főhadnagy - Frantisek Picus közkatona - Frantisek Zerzivi közkatona - Gustav Ohloman közkatona - Havel Stanislaus közkatona - Matej Cakovsky közkatona - Jozef Eisner vasúti mérnök - 1 fő ismeretlen

Szülőhazájuk közös síremléket állított a csehszlovák katonák emlékére a hősi temetőben, amelyet állami és katonai tiszteletadás mellett avattak fel, ott, ahol egykor temették az elesetteket.

Balassagyarmat vasúti csomóponti helyzetéhez méltó állomásépülettel rendelkezett. A peronra néző homlokzaton helyezték el 1921-ben a harcokra és a vasutas áldozatokra emlékeztető márványtáblát.

1944. december 9-e hajnalán történt robbanás következtében az állomás romba dőlt. Az összetört emléktábla darabjait még sokáig őrizték a vasutasok, de végül elvesztek.

A személypénztár jegyszekrénye megolvadt anyagába beragadt 2 Pengős

(forrás: Nagy József gyűjteménye)

Az állomásépület homlokzatán 1969-ben helyeztek el márványtáblát a vasutasok. Most e tábla helyén az 1994-ben elhelyezett emléktábla áll, melyen immár a háború előtti, eredeti szöveg olvasható.

A Városházán 1921-ben helyeztek el emléktáblát nagy ünnepi külsőségek közepette. 1948-ban ezt megfordították, a korszellemnek megfelelő szöveggel, bronz díszeitől megfosztva helyezték vissza. Az emléktáblát a Civitas Fortissima Kör szorgalmazására 1991-ben visszafordították, pótolták az eredeti díszeket. Először csak titokban, majd ezután már nyíltan lehetett a táblánál emlékezni.

Balassagyarmat Város Önkormányzata 1998-ban rendeletet alkotott az 1919. január 29-i honmentő harcok emlékének méltó megünnepléséről és a "CIVITAS FORTISSIMA" név használatáról.

2002-ben felállításra került Párkányi Raab Péter Civitas Fortissima című szobra.

2005-ben az Országgyűlés törvénybe iktatta a Civitas Fortissima érdemeit az 1919-i honmentő harcokban.

2009-ben a Vármegyeház előtti tér Civitas Fortissima tér elnevezést kapott. Még ebben az évben Magyar Örökség Díjjal tüntették ki a várost.

Balassagyarmat Város Önkormányzata Pro Urbe elismeréseket adományozott a Civitas Fortissima Körnek (2008), az elesett hősöknek posztumusz (2005) és Gere József helytörténeti kutatónak (2008).

2010-ben megalakult a Közép-európai Kulturális Közhasznú Alapítvány, mely a Civitas Fortissima Múzeum létrejöttét is segítette.

2009-ben bemutatásra került Matúz Gábor: A legbátrabb város című filmje.

Egykori Huszár-villa az Ady Endre úton

2014. január 29-én Balassagyarmat Város Önkormányzata, az Ipoly Erdő Zrt., a Civitas Fortissima Kör és Közép-európai Média Intézet között létrejött szerződés szerint a Huszár-villában elkezdődik egy új Civitas Fortissima emlékhely kialakítása.

Összeállította: Nagy Angela

2014. január