Csapó Miklós:

Erdei-tóparti lő-dörgések

Az erdei-tóparti lő-dörgések folytatódnak

A szerző magánkiadásában 2022-ben, ill. 2023-ban jelent meg a témájában, szerkesztésében hasonlatos két kötet, összefoglalva a hivatásos vadász többévtizedes élményeit, tapasztalatait, amelyeket jobbára a nógrádi és somogyi erdőkön-mezőkön szerzett a vadászatai során.

Csapó Miklós 1942-ben Balassagyarmaton született, édesapja is vadász volt. Már gyermekkorában érdeklődéssel figyelte környezetében a virágokat, bogarakat, madarakat, de – ahogy írja egyik könyve fülszövegében – „leginkább a tiszta vízű patak apró halait szerettem nézni.” Végül nem lett halászember, de a szüleinek, barátainak nem volt kétséges, erdésznek, vadásznak született és egy évtizednyi kitérő után végül ezt az utat járta végig.

Balassagyarmaton, a Balassi B. Gimnáziumban 1961-ben érettségizett, majd 1964-ben Szolnokon Repülő Műszaki Főiskolai, 1974-ben Sopronban felsőfokú vadgazdálkodási tanfolyamon fővadászi végzettséget szerzett.

Környezetvédőként is jeleskedett, könyveiben több történet is tükrözi karakteres nézeteit e téren. Kezdeményezte a lecsapolásra szánt ipolyszögi Égerláp védetté nyilvánítását, de hasonló akciókat végzett a Hortobágy, a Kiskunság és a Hanság területén is. A Balassagyarmati Városszépítő Egyesület környezetvédelmi szakosztályát vezette annak megszűnéséig. Részt vett a Nemzeti Környezetvédelmi Bizottság munkájában is. 1975-től számos írása jelent meg a Nimród c. vadászlapban és a Madártávlat c. természetvédelmi folyóiratban. Több elismerést, kitüntetést kapott, köztük 2002-ben a Balassagyarmatért Emlékérmet, 2003-tól pedig a Magyar Madártani Egyesület örökös tagja lett.

A két kötet megírását egyrészről a covid járvány miatti kényszerű bezártság, a tétlenség ellensúlyozásaként a szellemi tevékenység inspirálta, de leginkább az, unokáinak ilyen formában is be akarta mutatni életútját. A szerző kiemelte, minden története valóságos, azok a naplóin alapulnak, így egy-egy alfejezetben napra pontosan rögzülnek az időpontok.

Írásaiban a szügyi gyerekkorra, a gyarmati iskolai élményeire, utóbbiban jó-rossz tapasztalataira sok utalás van, még érdekessebbé téve az egyébként is olvasmányos történetleírásokat.

Megtudhatja az olvasó, mégsem vezetett az érettségi utáni pályakezdet mindjárt a természet közelébe, hiszen Csapó műszaki katonatiszti képzésben részesült Szolnokon. Hivatását szerette, de 10 éves szolgálat után, egy tiszttársát ért tragikus légibaleset arra vezette, hogy leszerelését kérje, majd ezt követően szerezte meg fővadászi képzettségét.

Miklós 1970-ben lett a Cserhát Vadásztársaság tagja, 1993-ig élt Balassagyarmaton, majd Somogyba költözött, jelenleg Kaposfőn él.

Könyveiben a vadásztörténetek rendkívül változatosak, ahogyan az elejtett kis- és nagyvadak, madarak fajtái is. Csapó érzékletes leírását nyújtja a két kiváló hazai vadászterületünkön, Nógrádban és Somogyban honos állatok, madarak jellemzőinek, de remekül bemutatja a tájat is, szinte vizuálissá téve egy-egy sikeres (vagy éppen sikertelen) vadászat helyszíneit.

Vadásztörténetei egyik szomorú fejezete Urbán Árpád képviselő 2005-ös tragikus halála. Ezt Miklós egy külön fejezetben örökítette meg, az általa megismert tények és vadászati szakmai szempontok mentén, hiszen ő is tagja volt az akkori csapatnak.

A közel félezer oldalnyi két kötetben továbbá megismerkedhetünk a szerző barátaival, hazai és külföldi vadásztársaival, külhoni utazásaival is. Az utóbbiakra a külföldi bérvadászok látogatásai során kötött ismeretségek, baráti kapcsolatok révén nyílt módja, emberi habitusát jól mutatja, hogy az idegenek számára kevésbé megnyíló franciák, vadász és környezetvédő kollégái több alkalommal fogadták őt és családját otthonaikban.

Csapó Miklós már a szaklapokban megjelentetett írásaiban is bizonyította, hogy a puska mellett a tollat is jól kezeli, a hivatkozott két kötete ezt tovább erősíti. Irodalmi igényességű és jó nyelvezetű történetei, gondolatai éppúgy a szerző személyiségéhez, mint a természethez, az állatvilághoz is közelebb viszi az olvasót.

Mindkét kötet fekete-fehér és színes fényképmellékletet tartalmaz.

A két könyv ármegjelölés nélküli, kereskedelmi forgalomba nem került. A hozzáférés lehetőségéről a buda2000@t-online.hu e-mail címről szívesen adunk tájékoztatást.

2024. március

életrajzi rész forrása: Zonda Tamás: Balassagyarmat jeles polgárai

összeállította: Nagy László