MTI

1939. január 30.

A „csehkiverés” ünnepe

Balassagyarmat városa vasárnap ünnepelte 20. évfordulóját annak, hogy polgársága vasutasok segítségével, maroknyi honvédcsapattal kiverte az ott állomásozó cseh katonaságot.

A zászlódíszt öltött város nagy vendégszeretettel fogadta az egykori harcosokat, akik eljöttek, hogy leróják kegyeletüket elesett bajtársaik emléke előtt. Reggel az ünneplő közönség szentmisén, illetve istentiszteleteken vett részt, majd az állomás épületén elhelyezett, márványból készült vasutas-emléktábla elé vonult. A magyar Hiszekegy elmondása után Szántay István Máv felügyelő elhelyezte a magyar vasutasok országos szövetségének koszorúját, majd, dr. Vásárhelyi Miklós polgármester-helyettes mondott beszédet a város nevében és megkoszorúzta a hősök emlékművét. Török Antal Máv főintéző a VOGE, Reményi István a fűtők és vontatási munkások nevében mondott beszédet és helyezett el koszorút.

Délután a vármegyeháza nagytermében hatalmas tömeg gyűlt össze a díszgyűlésre. A helyi dalárda hazafias dalokat adott elő, majd Gáthy Elemér vitéz Somogyváry Gyulának "Gyarmat" című versét szavalta el.

Az ünnepi beszédet vitéz dr. Pongrácz György ügyvéd mondta, aki a csehek kiverése idején, mint főjegyző működött Nógrád megyében. Azt fejtegette, hogy 1919. január 29-én a magyar szellem győzött. Ezen a napon pattant életre a szikra, amely felgyújtotta a katonai szellemet, amelyet a trianoni béke diktátorai szerettek volna kiirtani. A lángra lobbant magyar katonai szellem vezetett azután a magyar honvédség újjászervezéséhez. Amikor Horthy Miklós kormányzó nevét említette, a közönség felállt helyéről és lelkesen éljenezte az államfőt.

A megcsonkított kis Magyarország - folytatta beszédét Pongrácz dr. - volt az első ezen a világon, amely megindította a harcot és az ellenállást a szabadkőművesek világuralmi törekvéseivel szemben. Magyarországot ma már a keresztény nemzeti szellem irányítja. Szent István évében csodálatos fénysugár jelent meg, amely megtörte észak felé a trianoni bilincs egyik oldalát. Megvolt a balassagyarmatiaknak az a jutalmuk, hogy felvonulni látták a magyar honvédséget. A munkácsi hőstett újabb bizonyságot szolgáltatott a magyar katonai szellemről. Bebizonyult, hogy ezt a szellemet technikai fölénnyel nem lehet elnyomni, mert a technikai felszerelés mögé olyan katona kell, akinek szíve, becsülete és önfeláldozása vissza tud vetni technikai fölényben álló nagy tömegeket is. Nem vagyunk többé az a nép, amelynek sajnálkozással veregetik a vállát, hanem ismét az a dicső harcos nemzet, amelyre barátainak számítani lehet, ellenfeleinek pedig számítania kell.

A lelkes tapssal fogadott beszéd után az ünnepség a Himnusz hangjaival ért véget.