MTI 1922. október 29. Horthy Miklós kormányzó látogatása Balassagyarmaton MTI 1922. okt. 28. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Nagybányai vitéz Horthy Miklós, Magyarország kormányzója szombaton este tizenegy órakor indult el a Nyugati pályaudvarról salgótarjáni és balassagyarmati szemleútjára. A kormányzót utazásában kísérik Magasházy László őrnagy, első szárnysegéd, Koós Antal százados és Vetter Antal százados szárnysegédek, Bariba Richárd, a kabinetiroda főnöke, Fischer Lajos ezredes, a katonai iroda helyettes főnöke, Görgey György alezredes, a testőrség parancsnoka, Kutassy János főhadnagy, utimarsall, Rakovszky Iván belügyminiszter, vitéz Nagy Pál gyalogsági tábornok, a honvédség főparancsnoka, Svastits Imre vezérkari testületi ezredes és vitéz Sréter István nyugalmazott altábornagy. MTI 1922. okt. 29. Salgótarjánból jelentik a Magyar Távirati Irodának. Pontban 7 órakor futott be a Himnusz hangjai közben a kormányzó különvonata a salgótarjáni Főtér-állomásra. A fenyőgallyakkal s a bányászok és az acélgyári munkások jelvényeivel díszített állomáson a helyőrség díszszázada és Forster Kálmán dr. polgármester vezetésével a városi tanács fogadta a kormányzót… A kormányzó 9 óra 40 perckor visszahajtatott a pályaudvarra és folytatta útját Balassagyarmat felé. Balassagyarmatról jelentik a Magyar Távirati Irodának. A kormányzó különvonata Salgótarján felől érkezve, útközben két helyen rövid ideig tartózkodott. Acsaerdőkürt állomáson Prónay Dezső báró földbirtokos és Patay Tibor nemzetgyűlési képviselő üdvözölték a kormányzót a község nevében. Nógrádkövesden pedig Jeszenszky Sándor báró földbirtokos tolmácsolta a lakosság hódolatát… Délután 2 óra 20 perckor érkezett meg a kormányzó kíséretével együtt Balassagyarmatra. A fellobogózott és feldíszített pályaudvaron, díszes és előkelő közönség jelent meg a kormányzó fogadtatására. A megjelentek sorában ott voltak: Sztranyavszky Sándor főispán, Nagy Mihály alispán, Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke, gróf Mailáth Géza és Huszár Aladár nyugalmazott főispánok, báró Buttler Ervin, gróf Pejacsevich-Mikó Endre, báró Solymossy Jenő, és Berczelly Jenő v.b.t.t., Karafiáth Jenő, a nemzetgyűlés háznagya, Compó Ede Hont vármegye alispánja, Huszár Tibor földbirtokos, Kohut Adorján nemzetgyűlési képviselő, báró Jeszenszky Sándor, Krúdy Ferenc bajai főispán, Hanzély Gyula földbirtokos, továbbá a hatóságok és a társadalmi egyesületek vezetői. A kormányzó fogadta a díszszázad parancsnokának, Hajnal József századosnak jelentését, majd megszemlélve a díszszázadot Nagy Mihály alispán felé fordult, aki őt a vármegye nevében üdvözölte. A város hódolatát Molnár János főbíró tolmácsolta, Péchy Margit a vasutasok nevében csokrot nyújtott át a kormányzónak, aki a következő szavakkal köszönte meg az üdvözléseket: „Szívből köszönöm ragaszkodásuknak meleg hangú kifejezését. Büszke örömmel hallom, itt a végeken a magyar jövőbe vetett erős hit szavait. Erős hittel és egy akarattal munkálkodjanak a jobb jövő megalapozásán. Ha élni akar, élni fog a magyar.” A kormányzó ezután a jelen voltak lelkes éljenzése közben díszes diadalkapun át hajtatott a vármegyeházára, ahol rövid időre visszavonult a kijelölt lakosztályába. Délután 3 órakor kezdődött az 1919. január 29-iki cseh kiveretés alkalmával elesettek emléktáblájának leleplezési ünnepélye. A városháza falába épített emléktáblát, mely Keviczky Hugó szobrászművész alkotása, sűrű sorokban vette körül a város közönsége. A kormányzó elfoglalta helyét a díszsátorban. Ezután a balassagyarmati dalegylet énekelte el a Himuszt, amely után Huszár Aladár nyugalmazott főispán tartotta meg ünnepi beszédét, melyben a többi közt a következőket mondotta: „Ünnepelni jöttünk ma össze, mi búsuló magyarok, akiknek ritkán van okuk igazán ünnepelni. Magyar gyász, magyar fájdalom tépi a lelkünket és még felzokognunk sem szabad, csak várni összeszorított ajkakkal azt a percet, amikor eljön a magyar feltámadás. Kihez forduljunk segedelemért, kitől kérjünk irányítást nehéz utainkon? Jól jegyezzük meg: Istenen kívül csak önmagunktól várjunk segedelmet és csak Önmagunkban bízhatunk. A fajok harcában a gyengét eltiporják, csak az erősnek van élete és becsülete. 1919. január 29-ike szomorú gyászos idők egyetlen felcsillanó napja. Amikor összeroppant a bátorság és gyáva lett a kishitű, egy hely volt csak Magyarországon, amelynek népe tudott a magyar jövőért és földért életet is áldozni, örök dicsősége a harcban részt vett katonáknak, a város égő hazaszeretettől lelkesített vasutasainak és polgárainak, hogy e napon szabaddá és újra magyarrá tették ezt a várost és saját testükkel emeltek gátat a magyar haza megrablóinak útjába. Azok, akiknek neve az emléktáblán kőbe vésve ragyog, nyugodtan alhatják hősi álmukat, mert vérükkel megváltott magyar földben pihennek. A jövő a magyar akarattól függ és a magyar akaratnak bennünk kell élnie.” A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a kormányzó a következő szavakkal adott engedélyt az emléktábla leleplezésére:
Azok, akikről e tábla szólni fog, igaz magyarok voltak, mert forrón szerették hazájukat és hősök voltak, mert hazaszeretetüknek életüket is feláldozták. Hálából emlékük előtt egy nemzet tiszteleg és emléküket egy város zárja mindörökre hálás szívébe. Az emléktábla leleplezésére az engedélyt megadom.
Az emléktábla leleplezése után Molnár János főbíró átnyújtotta a kormányzónak az emléktábla kicsinyített plakettjét. Az ünnepség a Himnusz és a Hiszekegy hangjaival ért véget. Ezután a kormányzó a katonai gyakorlótérre hajtatott, ahol szemlét tartott a helyőrség csapatai felett, ötkor pedig az újonnan épült MOVE sporttelep felavatására ment. A sporttelep bejáratánál dr. Paczolay Zoltán vármegyei tiszti főügyész, a MOVE alelnöke üdvözölte a kormányzót, aki hangoztatta a testnevelés fontosságát. A kormányzó egyszerű szavakkal mondott köszönetet. Ezután elfoglalta helyét a díszsátorban. A tanintézetek ifjúsága ezután a Himnuszt énekelte el a közönséggel együtt. Mándoky Sándor tábori főpap hatalmas beszéd kíséretében megáldotta a sporttelepet. Ezután a polgári leányiskola növendékei és a főgimnázium tanulóifjúsága tornagyakorlatokat mutatott be. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. A kormányzó a sporttelepről a vármegyeházára hajtatott, ahol Sztranyavszky Sándor főispán teát adott a kormányzó tiszteletére, melyen részt vettek a kormányzón és kíséretén kívül a társadalom előkelőségei. Hat órakor a vármegyeház kistermében a különböző egyházi és társadalmi, kulturális egyesületek és hatóságok tisztelgését fogadta a kormányzó. Az üdvözlésekre a következő beszéddel válaszolta: ‒ Örömmel jöttem Nógrád vármegye dicső emlékektől övezett székhelyére. Nagyon köszönöm úgy a helybeli küldöttségek, mint a szomszédos Hont vármegye üdvözletét. Amit itt láttam és hallottam, megerősít abban a szent hitben, hogy hazánkra még szebb napok fognak virradni, mert a dicsőséges hagyományok a tettre kész hazafiság szellemének ápolása mellett az összetartás szükségének érzete él a lelkekben. Úgy érzem, tudatában vannak annak, mit kíván a haza fiaitól. Itt önfeláldozóan teljesítették kötelességüket a múltban és ma is azt az erényt gyakorolják, amelyre ma leginkább szükség van: az összetartást. Mint az itteni vallásfelekezetek példás egyetértése mutatja, le tudják vetni a széthúzás régi hibáját. Azt kívánom, hogy ez a nemes példa találjon termékeny talajra az egész országban. Terjedjen el minden társadalmi rétegben, minden vallásfelekezet hívői közt az az Önökben élő tudat, hogy egymásra vagyunk utalva, hogy egymásra kell találnunk. Csak, ha mellőzünk minden viszályt, ha összeforrunk a haza szeretetében, ha egyek vagyunk a nemes munkában, csak akkor teljesíthetjük azt a nemes feladatot, amelyet a gondviselés a súlyos időkben a nemzet jövőjének biztosítására reánk bízott. A hazafias önfeláldozásban kipróbált balassagyarmati lakosságot pedig arra kérjük, járjon továbbra is az eddigi utakon, mutasson továbbra is példát a hazafiságban és egyetértésben. A kormányzó válaszát lelkes éljenzéssel fogadták. A kormányzó ezután bemutattatta magának a küldöttségek vezetőit, akikkel hosszasabban elbeszélgetett. Este nyolc órakor a vármegye dísztermében 300 terítékes estebéd volt, amelyen dr. Sztranyavszky Sándor főispán köszöntötte föl a kormányzót. Az estebéd alatt a helyőrség zenekara hangversenyzett, míg a balassagyarmati dalegylet szerenádot adott. A kormányzó este ½ 11 órakor kíséretével visszahajtatott az állomásra és 11 óra 30 perckor folytatta útját Budapest felé, ahová reggel 4 óra 45 perckor érkezik meg.