Csendes emlékezés

az 1919-es balassagyarmati városvédelemre

2021. január 29.

Különleges időszak volt 1919 januárja, bátorság és önfeláldozás kellett ahhoz, hogy Balassagyarmat polgárai segítségével a településről a cseh katonákat kiűzzék fegyvereseink.

Különleges időszak lett 2021 januárja is, békésen, de járványtól sújtottan, csendes visszafogottságban emlékezhettek a polgárok közel és távol 1919-re.

Kevesek helyben, „élőben”, a többség a városi TV adását vagy éppen az internetet követve lehetett részese a különleges megemlékezésnek.

A temetőben, a vasútállomásnál és a Városháza emléktáblájánál a reggeli, délelőtti órákban – ha a megszokottól kisebb részvétellel is –, de sor került a koszorúzásokra, amint arról a városi TV adásából, amelyet a facebookon 16.40 órától követni lehetetett, értesülhettek az érdeklődők.

A különleges, virtuális műsor zeneileg igazi csemegét jelentetett, a Baráz házaspár, Ádám és japán felesége Alisha lenyűgöző előadásában Liszt Ferenc Les Preludes c. művét ill. Baráz Ádám előadásában saját zongoradarabját – Civitas Fortissima 100 – élvezhettük a hangszórókon keresztül.

Az adás jóvoltából hangzásilag is szinte tökéletesen, de az egész műsort újraélvezheti az, aki bármikor a Balassagyarmat Városháza facebook oldalára kattint.

Természetesen nem hatott meglepetésnek a műsorvezető tájékoztatása, 2021. január 29-én a járvány miatt a díjátadó ünnepség is elmarad. A jutalmazottak nevei már korábban ismertté váltak,

Balassagyarmat díszpolgára lett:

Sztancsik József sportvezető, sportoló

Pro Urbe elismerésben részesültek:

Dr. Kenessey Albert Kórház Covid-betegeket gyógyító részlegei

Országos Mentőszolgálat Balassagyarmati Kirendeltségének munkaközössége

Szent Erzsébet Idősek Otthona munkaközössége

GAMESZ munkaközössége

(nem mellesleg Horváth Endre-díjban részesült Lőrincz Katalin textilművész, dekoratőr.)

Csach Gábor polgármester ünnepi beszédének többsége, ha a történelmi időkre emlékeztetett is, de nem nélkülözte a napjainkra vonatkozó utalásokat.

Így először a Balassagyarmaton született közgazdászt, Balas Károlyt idézte, aki 1910-ben azt írta a már akkor is elharapódzó demagógiákról:

„Nemcsak a gondolatot kell nézni, hanem azt is, ki mondja. A hangzatos jelszavak igen gyakran a szenvedélyek szülöttei, a hangos elméletek pedig spekuláció eredményei, melyek gyakran nem egyebek feltalálójuk feltűnési vagy emelkedési vágyának, egyszerű, de közönséges eszközeinek.”

A régi kor áldozata és napjainkról való elmélkedés kapcsán elmondta:

…”Sajnos ma is tombolnak a hangos senkik, hány önjelölt virológus szórja hangzatos hőzöngéseit, az én alkotmányos jogaimat senki se merje korlátozni… engem senki ne kötelezzen normális életem feladására…írják a pehelysúlyú ostobák a facebookon naponta.”

…”Most nem kell fegyvert fogni a megszállók ellen, halálos haslövést kockáztatva, most nem kell a Balassi Gimnázium tetőterében hajnaltól estig dideregve, okosan beosztott lőszerkészlettel folyamatos tűz alatt tartani a laktanyaépületet, most nem kell éjfél után ellenséges katonák fegyvereinek árnyékában titokban megrongálni a posta és telefon vonalakat.”

Az egyén felelőssége és a közösség érdeke sem maradt ki:

…”Mert bajban derül ki igazán, kire lehet számítani, ki gondol a közösség érdekével és ki az, aki csak a saját kényelmét hajlandó követni. Szerencsére a csendes többség ma is jól tudja, bajban a mérleg nyelve, a köz-kötelesség és az egyéni szabadságjogok közt az előbbi felé mozdul.”

A város az egymást követő nehéz időszakokat összefogással mindig átvészelte, erre több példát hozott a városvezető:

…”Az apa nélkül maradt árvák megsegítésére azonnal közadakozás indult, néhány nap alatt 17000 korona gyűlt össze, pedig a háborús nélkülözés már öt éve fosztogatta a családi pénztárcákat, pedig szénhiány, ellátási gondok, állami anarchia volt.

Balassagyarmat a sikeres harcok után is összefogott az áldozatok hozzátartozóinak megsegítésére. Gyarmat polgárai ilyenek voltak a múltban és a jelenben is. 1914-ben 15 ezer katonát és menekültet fogadott be a tízezres város, pedig kolera pusztított, de a város ezt is legyőzte. 1944. szeptemberétől 1945. áprilisig szinte egyhuzamban megállt az élet, bezártak az iskolák, frontok vonulása, katonák kegyetlenkedései, fosztogatás nehezítette a mindennapokat, de a város ezt is túlélte, ahogyan a mostani pandémia idején is példás az összefogás. Ennek eredményeként gyűjtött a város hetek alatt 130 millió forintot a védekezést segítő alapítványokon keresztül. Ma szerencsés korban élünk, bár a világjárvány elleni védekezés szabályai szorítják életünk kereteit, de a közösség érdekében most nem kell fegyvert fognunk, halálos lövést kockáztatnunk, elég felvenni egy maszkot, betartani a távolságokat, vigyázni veszélyeztetett embertársainkra és elfogadni az orvosok tanácsait az oltásokról”…

…”Ehhez a helytálláshoz adjon erőt mindent gyarmati polgárnak Huszár Aladár, a csehkiverés városparancsnokának visszaemlékezése:

„Örök dicsősége maradt Balassagyarmat városának, hogy az ébredező nemzeti öntudat itt öltött először alakot, itt lépett először a cselekvés terére. Örök dicsősége marad Balassagyarmat városának, hogy itt a társadalom minden rétege összeforrt a hazaszeretetben.”

„Így legyen, minden időben!” – zárta gondolatait Csach Gábor polgármester.

A televíziós adás része volt Fábry István előadásában Ambrozovics Dezső: „Ébredjetek” c. versének megszólaltatása, majd Tyekvicska Árpád várostörténésszel Házy Attila, a Városi TV vezetője beszélgetett a történelmi korszak gyarmati eseményeiről, a nagypolitikai háttérről.

Bizonyára valamennyi polgár osztozik abban a reményben, remélhetőleg 2022 januárjában immár a megszokott körülmények között emlékezhetünk a Civitas Fortissima városában.

2021. január 29.

Összeállította: Nagy László