Városi költségvetés - vihar előtt, vihar után?

Bár Balassagyarmat 2011. évi költségvetésének elfogadása február hónapban várható, de már decemberi ülésén foglalkozott az önkormányzat költségvetése várható helyzetével.

A 2010-es költségvetés tervezett hiánya meghaladta az 1 Mrd Ft-ot, ezen belül a működési hiány 876 M Ft, a fejlesztési hiány 201 M Ft volt.

Ennél jobb helyzet 2011. évre sem várható, sőt az ÖNHIKI (önhibáján kívül hátrányos helyzetű település) támogatás csökkenése miatt a város további tízmillió forintoktól esik el.

A decemberi ülésen - mint megoldási javaslat - vetődött fel, hogy egyes közintézményeket megyei kezelésbe ad át a város, így a helyi TV-nek nyilatkozó Csach Gábor alpolgármester, mint konszenzusos tervet jelentette be a középiskolák átadását a megyének.

A városi kórház - amely 2010-ben jelentősebb összegű állami támogatásban részesült és így nyereségessé vált - városi kezelésben maradna.

A városban váratlan meglepetést keltett a gimnáziumok tervezett átadása, de természetesen nyilvános észrevételt, netán kritikát, eddig senki nem formált.

Érthető okokból, az oktatási intézmények (sem) működnek egyfajta érdekvédőként, a diákok megszerzéséért vetekedő iskolák érdekellentéte egyébként is kellőképpen megakadályozza a közös érdekekért való együttműködést. Az alpolgármester indoka racionális volt, a diákok többsége bejáró, nem városlakó, az oktatási támogatás pedig rájuk nem vonatkozik, így finanszírozásuk már nem biztosítható.

Az érintetteken kívül sokan mások is osztoznak abban a véleményben, hogy a gimnáziumok átadása tovább erősítheti a (kulturális) leépülést. Ez nem okszerűen következik az átadásból, de a költségvetési, támogatási megszorítások előrevetítik azt a félelmet, hogy a megye összevonást, leépítést kénytelen az elkövetkező időszakban megvalósítani.

Mindez kevesebb diákot, tanárt, kevesebb potenciális adózót, kereskedelmi forgalmat, kiskereskedelmi bevételt, sőt elvándorlást jelent/het a városban és a térségben, amely egy öngerjesztő folyamatot indíthat be.

A 2011-es költségvetés nemcsak az oktatás, hanem a sport, a kultúra más területein is jelentős módosulásokat hoz.

6 millió forinttal csökken a városi sportegyesületek támogatása, a városi mozi sem kapta meg a várt 2 M Ft-os támogatást. Ezért a vállalkozó már nem is pályázott a további üzemeltetésre, így kérdésessé vált, hogy a salgótarjáni (jelentős városi támogatás mellett működő) mozi mellett, a megye még működő másik filmszínháza hogyan és milyen formában látogatható majd. A kompromisszumos megoldást elősegítheti, hogy az épületen belül 2011 január végén megnyílik a Civitas Fortissima Múzeum, amely a város történelmi eseményeit bemutató, városi identitást megjelenítő kiállítóhely lesz.

A költségvetési megvonások itt nem részletezett, további, kisebb léptékű változtatásokat is eredményezhetnek.

Csach Gábor alpolgármester szerint választani kellett, hogy a legnagyobb költséget - 120 M Ft - jelentő, a gimnáziumok önkormányzati működtetése helyett, ne a város lakosságát széleskörűen érintő beruházások, fejlesztések javára fordítsák-e az adóforintokat.

Kimondatlanul itt a városközpont rekonstrukció megvalósításához szükséges önkormányzati önerő biztosításáról is szó lehet.

A városközpont és kapcsolódó fejlesztések költsége kb. 1.1 Mrd Ft, amelynek harmada önerőt igényel.

A helyzetet bonyolítja, hogy a 2011 januártól a Parlament szigorítja az önkormányzatok számára a hitelek felvételét, ezentúl független könyvvizsgáló engedélyével vehető fel új hitel. Ezzel - teljesen jogosan - véget ért a korábbi kormány által követett gyakorlat a szinte korlátlanul felvehető önkormányzati hitelek terén, hiszen jelenleg több mint 1000 Mrd Ft összegű hitelbombán ül az ország.

Így kérdésessé és kétségessé vált, hogyan finanszírozható a városközpont fejlesztési önereje.

Ezek a város rövidtávú költségvetési, finanszírozási kérdések, de fontosabbak a hosszabb távlatok.

A megszorítások terén mindezektől függetlenül a város kényszerhelyzetben van, de az okok és következmények részletes felsorolása helyett érintőlegesen jelezzük az ismert tényeket.

1) további önkormányzati eladósodás, hitelfelvétel nem lehetséges, az ország költségvetési deficitjének 3 % alatt tartása kormányzati prioritás;

2) önkormányzati feladatok ellátásának átgondolása a nagypolitikában is várható, így pl. az oktatási feladatok állami átadása, bár ez segíthet az önkormányzatokon, de ez valójában támogatástechnikai kérdés;

3) állami, önkormányzati szféra leépítése erősödik, helyi vállalkozók erősítése kiemelt cél;

4) demográfiai helyzet tovább romlik, nő az elvándorlás;

5) az önkormányzatiság teljes átgondolása várható, amely most még nem látható változásokat jelenthet.

HOGYAN TOVÁBB?

A városban a csökkenő bevételeket távlatilag csak az eddigitől eltérő önkormányzati politika módosíthatja, ennek prioritásai kellene hogy legyenek:

- új vállalkozások városba vonzása

- helyi vállalkozók fokozott helyzetbe hozása

- érdemi és folyamatos párbeszéd a helyi gazdasági, társadalmi élet szereplőivel

- lobby kapcsolatok erősítése, fiatalok kiemelt szerepvállalása

VÁRHATÓ E VÁLTOZÁS?

Reálisan érdemi változást nem várhatunk, amelynek számos oka közül egyeseket érintőlegesen felsorolunk (helyi politikai status quo, változtatás kényszerítő erejének hiánya, civil szféra gyengesége, nyilvánosságtól való félelem, bizalom-, önszerveződés hiánya, stb.)

Honlapunk szívesen biztosít teret érdemi észrevételekre, javaslatokra bármely érintett részéről.

2011. január