|
Távol és mégis közel Deák Ottó visszapillantása 2016. november 17. Balassagyarmat
- mint tudjuk és érezzük - olyan szerethető város, amelynek kisugárzása,
sajátos atmoszférája van, ezt az érzelmi állapotot
pedig sokak véleménye szerint erős kulturális, szellemi gyökerei alapozták
meg. De
Balassagyarmat osztozik annyi magyar város, település sorsában is, kötődést
ad, felnevel, kitanít és azután szárnyra bocsát, a "hálatlan"
pedig gyakran másutt keresi boldogulását. Deák
Ottó barátunk előadása a Helytörténeti Gyűjteményben nemcsak az egykor
Balassagyarmatról elszármazottak találkozóinak kezdeteit, majd folytatását
mutatta be, hanem a fentiekre is utalva, saját életútján keresztül
tanúbizonyságát adta lokálpatriotizmusának, a közösségekhez való
ragaszkodásának. Ottó
életpályája a gyerekkortól napjainkig nyitott könyv előttem, így egyértelműen
állíthatom, igazi közösségi emberként élt, bárhová is vetette az élet. Saját
szerencsém, hogy gyakran egy utat járhattunk, az Ifjúság úti általános
iskolától, a Balassi Gimnáziumon át, a fővárosi nagybetűs élet első és
további lépésekig, majd napjaink internetes virtuális és valóságos
lokálpatriotizmusáig. Alap,-
és középfokú tanulmányai során is a közösségekhez való ragaszkodás és
tenniakarás jellemezte, de a mai napig tartó erős baráti kötődést egykori
gimnáziuma, az 1968-71-es évfolyamú, Dr. Szabó Károlyné osztályfőnök francia
tagozatos osztályában találta meg. Nem
volt meglepő, hogy alig indult el számára az egyetemi élet 1971-ben, már azt
a lehetőséget kereste, hogyan lehetne a Budapesten élő, tanuló gyarmatiak
számára közös találkozóhelyet kialakítani. A
hőskor magán viselte a kezdet buktatóit, a lassan gyűlő címlistákat, az
információátadás nehézségeit, és a "„kell egy hely" sem mindig volt
adott. Ne
felejtsük el, a bejelentés nélküli gyülekezésnek voltak hatósági kockázatai,
így nagy segítséget jelentett, amikor a VIII. ker. Makarenko utcai Közgáz
Egyetem klubjának igazgatója, az egykori balassis Tóth András otthont adott a
találkozóknak, amelyek immár Gyarmati Klub néven szerveződtek. A
becsületkasszás alapú, önellátós, havi-kéthavi rendszerességű találkozók
folyamata akkor tört meg, amikor az összejövetelek szervezőjét, motorját,
Deák Ottót, az egyetem befejezése után az első munkahely elszólította a
fővárostól, majd lassan a család és napi feladatok valamennyiünknek új irányt
szabtak. Ez
volt tehát a hőskor, amely az 1980-as évek közepétől immár a város által
támogatott és hivatalos keretek között szervezett Balassagyarmat barátainak
budapesti találkozóival folytatódott.
1985. évi találkozó meghívója Ottó
előadása kitért a Nógrád Megyeiek Baráti Körére is, amelynek "kétlábasítását",
hogy a megye ne csak Salgótarjánból álljon, az ő aktív szervező munkája is
elősegítette. Budapest különböző művelődési házaiban a rendezvények a
rendszerváltozásig zajlottak. A
gyarmati találkozók "újkori" zéró éve tekintetében Ottó szerint már
van véleményeltérés, mindenesetre a város az idei évet a találkozók 30.
évfordulójaként rögzítette. Az
előadás diaképein felvillant a Városi Könyvtár, a Honismereti Kör szervezte
találkozók egy-egy pillanata, melyeknek helyszínei többek között a Fáklya
Klub, Postás Művelődési Központ, Petőfi Irodalmi Múzeum, Néprajzi Múzeum,
Széchenyi Könyvtár és az utóbbi években tartósan a BM Duna Palota voltak.
1992. évi találkozó a Budai Várban Mi
az, ami életben tartja immár három évtizede ezeket a találkozókat? Ottó szerint
a stabil találkozási pont a városban maradt és elszármazott gyarmatiak
számára, a város hatékony támogatása, a tartalmas programok, a fővárosi
központi helyszínek, a szervezők szakmaisága és lelkesedése, színvonalas
kiadványok sora.
Ottó
szerint a jövőt illetően már kevésbé lehetünk optimisták, és véleményét sajnos
sokunknak kellett osztani.
2003. évi találkozó a Duna Palotában Szerinte
(is) a kulcskérdés a fiatalok bevonása, lokálpatriotizmusuk vagy egyáltalán
érdeklődésük felkeltése a város és a közösségek iránt. Ennek hiányában, és a
mai találkozók magját alkotó korosztályok idősödésével elfogyhat az "érdeklődő
bázis", így jóslata szerint 5-6
éven belül megszűnhetnek a budapesti találkozók. (bizonyára a fenti szempontok is
közrejátszottak abban, hogy a 2016-os találkozón a Városi Könyvtár
véleménykérő ívet osztott ki a nézőknek. Erre, és a találkozók jövőjére
későbbi írásunkban visszatérünk - szerk. megj.) Az
előadás részletesen kitért, a "szűkebb mag", az egykori I-IV. C.
balassis diákok érettségi találkozóira, baráti összejöveteleire, amelyeket
nemcsak a kerek évfordulók inspiráltak, az ennél gyakoribb találkozók szintén
Ottó szervező munkáját dicsérik.
Találkozó a Nyirjesi iskolában, középen Dr. Kovács Gábor De
szó volt az immár 10 éve elindított, 2013. óta Pro Urbe díjjal elismert www.balassagyarmat.eu internetes
honlapunkról is, amely a kezdetben éppen az egykori gimnáziumi osztálytársak részére,
mint üzenőfal indult, és lett az eltelt évek alatt a várossal kapcsolatos
szélesebb információs bázis. Deák
Ottó szavai szerint a szülőváros iránti örök szerelmét Balassagyarmat
szellemisége, az ott élőkkel és az elszármazottakkal való barátsága alapozta,
formálta az eltelt évtizedekben. Távol és mégis közel - biztosak lehetünk benne, előadásának
záró gondolata a lelki kapocsra is utalt, amely mindig is meghatározta
Palócország fővárosával kapcsolatos érzéseit, cselekedeteit. 2016. november Összeállította: Nagy
László |
