"Aki nagy volt, igaz volt, hű volt"

Baintner Ottó emlékezetére

Lehet, hogy az idézet újságírói fordulata megszépítőnek tűnhet, de a múltban is ritkán adatott meg, hogy egy bankárt, pénzintézeti vezetőt, közéleti embert olyan elismerés illesse meg, mint Baintner Ottót.

A fenti sor a Nógrádi Hírlap 1918. augusztus 4-i nekrológjából származik, de azt, Baintner Ottó életútját végigkövetve, nem tekinthetjük túlzásnak. A 170 éve, 1844. október 28-án Balassagyarmaton született, a város XIX. sz. végi, XX. sz. eleji korszakának egyik legismertebb és legtiszteletreméltóbb polgára, lokálpatriótája, a helyi Népbank alapító elnök-vezérigazgatója és egyben virilistája, vagyis a legtöbbet adózó polgára, Baintner Ottó, okkal és joggal volt népszerű úgy szülővárosában, mint a vármegyében.

A francia ősöktől származó Baintner (eredeti családi neve Beuntner) kevésbé hangzik franciásan, inkább németesnek vagy elzászinak, de Baintner család gall földről messze vetődve, jelentős szerepet játszott Balassagyarmat életében.

A Baintner család címere, a balassagyarmati kat. plébánia lépcsőfeljárójának falazatában

Az apa, Baintner Ferenc 1805-ben született Liptóujváron (ma Hradek) 1830-ban lett orvostudor, ekkor latin nyelvű orvosi könyve is megjelent, majd 1839-től Balassagyarmaton volt orvos. Az 1873-as kolerajárvány elleni védekezést a városban ő vezette.

Madách Imre is megemlíti, anyjának 1841-ben írott egyik levelében, hogy ő segített a krónikus torokfájással küszködő költőnek:

"Tegnap estve jöttek be a szekerek, hanem a bálról azért még sem irhatok

kilenczven kilencz oknál fogva... Vólt ugyan... vasárnap is egy bál a kisded óvó

intézet javára, de abba többnyire csak gyarmatiak vóltak, nékem pedig

kissé torkom fájván, aznap a szobából ki nem mentem, nehogy bajom

lehessen, mert a torok fájástól... igen félek, mindjárt Bajntnerért küldtem, de már most

semmi bajom sincs."

Az apa orvosi hivatását fia, Baintner Ottó nem követte, ő jogi és gazdasági tanulmányokat folytatott.

Az 1882-ben megalakult Nógrádvármegyei Gazdasági Egyesületnek lett alapító tagja és titkára, az Egyesület Értesítőjének szerkesztője. 1884-ben a megye főpénztárnokává választották meg, ezt a tisztét 13 éven keresztül látta el. Virilisként, mint a legtöbbet adózó polgárok egyike, „hivatalból” a megyei és a városi testület tagja, ill. a katolikus iskolaszék elnöke volt, sőt földbirtokkal is rendelkezett, okleveles gazda volt. Az 1894. évi balassagyarmati királylátogatás egyik tevékeny szervezője, az 1905-ös nemzeti ellenállás idején a megyei alkotmányvédő 55-ös bizottság alelnöke. A Népbanknak 1888-től - két éves kihagyással - 1918-ig volt igazgatója. "Ezen állásában is az ipar és a kereskedelem itteni előhaladásához nagymértékben hozzájárult működésével" - jellemezte őt a megye lapja a magyar nemesség elnyerése alkalmából róla írott cikkben, hiszen 1909-be nemesi címet és balassagyarmati előnevet kapott. Része volt a villanyvilágítás, az aszfaltozás, a vasútépítés, a gimnázium létrehozásában. Közéleti munkásságát jól mutatja, hogy a Madách Társulat alelnöke feladatait is ellátta gróf Mailáth Géza mellett. Személyiségét kiegészíti, hogy a kortársai hol parancsolóan szigorú, hol nyájasan mosolygó emberként jellemzik, előbbi talán a közéleti, utóbbi a bankár szerepvállalására utalhat.

1912-ben X. Pius pápától Pro Ecclesia et Pontifice érdemkeresztet kapott, 1923-ban a városi képviselőtestület megfesttette arcképet, amely a tanácsterem falán volt, a II vh. alatti időkben a többi festménnyel együtt eltűnt. 1923-47 között a régi Templom, a mai Szabó Lőrinc utca viselte nevét.

Fia, Baintner Ferenc (1871 Balassagyarmat – 1948 Pusztaberki) tevékenysége is igen jelentős volt, gyógyszerészi, mezőgazdasági vegyészi tanulmányai révén számos cikket, tanulmányt írt. A kolozsvári gazdasági akadémia professzora, majd Trianon után hazatelepült szülővárosába, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület meghívott tagja volt, a tejvizsgálat, borászat, szeszgyártás kémiai folyamataival, gazdaságosságával is foglalkozott.

Baintner Ottó és családja síremléke a balassagyarmati temető katolikus parcellájában található. 2011-ben honlapunk hírlevelében (2011/10) sajnálattal közöltük, hogy a síremlék felújításra szorulna, immár balesetveszélyes. Azt követően a városi és megyei vezetés figyelmét is felhívtuk, a múlt jeles polgárainak síremlékei a jelen odafigyelését is igényelnék.

2014 októberben, a halottak napja közeledtével a temetőbe látogatva, meglepve, de örömmel tapasztaltam, hogy a síremlék felújításra került, a Baintner család síremléke immár biztos alapokon nyugszik. Hogy a fenti irományoknak vagy éppen az évforduló közeledtével mégis a családi gondoskodásnak volt-e az eredménye a felújítás, nem tudható, a lényeg az, a síremlék immár megfelelőbben tükrözi a régi családi renomét.

Összeállította: Nagy László

2014. október

Forrás:

Hausel Sándor: Kiemelkedő bankárszemélyisége a dualizmus kori Balassagyarmat pénzintézeteiben In: Balassagyarmati Honismereti Híradó 2008

Zonda Tamás: Balassagyarmat jeles polgárai, 2013

Borovszky Samu: Nógrád vármegye

.