|
Elhunyt Baintner Ottó 1929-2023
Baintner Ottó Balassagyarmaton született, ősi, a
város életében nagy szerepet játszott család leszármazottjaként. Nagyapja, Baintner Ferenc 1949-es halálát követően kisajátították a családi házat és beköltöztették őket egy pici lakásba. A méltatlan körülmények miatt végül a fővárosba költözött. 1954-től, röviddel a Vákuumtechnikai Gépgyár megnyitása (1953. május 1.) után kezdett el dolgozni az Elektromos üzemben elektroműszerész technikusként és innen ment nyugdíjba 1990-ben. Szakmai tudása elismeréseként jutott ki VTG-s gépek üzembehelyezésére Irakba, NDK-ba, Lengyelországba, Kínába és Bulgáriába. A legemlékezetesebb feladata egy kínai kisvároshoz ShaShi-hez kötődik, ahol egy 1200-as fénycsősor üzembehelyezésén dolgozott 1980-1981-ben. Baintner Ottó 2000-ben tartott a Helytörténeti Gyűjteményben előadást nagyapjáról és édesapjáról.
* Ükapja, Baintner Ferenc (Hradek, 1805 – Balassagyarmat,
1883) orvostudor, királyi tanácsos, a vármegye tiszti főorvosa. Az 1873-as
kolerajárvány elleni védekezést Balassagyarmaton ő vezette. Dédapja, Baintner Ottó (Balassagyarmat, 1844. – Balassagyarmat, 1918.) Jogász,
Nógrád megye főpénztárnoka (1884–1897), a Népbank igazgatója (1887–1895). A
piaristáknál érettségizett Budapesten, majd jogot végzett. Ezt követően a
mosonmagyaróvári gazdasági akadémián is diplomázott. 1887-től választott
városi képviselőtestületi tag, 1898-tól virilista városi és megyei képviselő,
földbirtokos és okleveles gazda. 1905-ben a Nógrád megyei ellenzék alelnöke,
az alkotmányvédő 55-ös bizottság alelnöke. 1909-ben a közéletben kifejtett
tevékenységéért nemességet kapott a királytól, a „balassagyarmati” előnév
használatával. Balázs Ferenc főbíró nagyszerű segítőtársa a város
fejlesztésében. Közös fáradozásuk eredménye volt Balassagyarmat városi
rangjának ismételt visszaállítása. 1912-ben X.
Pius pápa a „Pro Ecclesia et
Pontifice érdemkeresztet adományozta neki, mint a
balassagyarmati r. k. egyházközösség világi elnökének. 1923-ban a városi
képviselőtestület megfestette arcképét a tanácsterem részére. 1923-tól
1947-ig utca viselte nevét Balassagyarmaton. Sokat tett a vármegyei múzeum
(Palóc Múzeum) érdekében, sajnálatos, hogy ezirányú tevékenysége nem
megfelelően megőrzött. Nagyapja, Baintner
Ferenc (Balassagyarmat,
1871–Balassagyarmat, 1949). A budapesti Orvostudományi Egyetemen
gyógyszerészetet tanult és mezőgazdasági vegyész végzettséget is szerzett.
Tanársegéd, majd tanár Mosonmagyaróváron. Megalapította a Vegytani és
Tejgazdasági Tanszéket. Trianon után el kellett hagynia Kolozsvárt, hazajött
Balassagyarmatra. Először a Földművelésügyi Minisztérium alkalmazta, majd az
Ampelológiai Intézetben dolgozott 1945-ig. Több erdélyi gazdasági társaság
vezetőségi tagja, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület meghívott tagja, a
Természettudományi Társulat rendes tagja, Balassagyarmaton tagja volt a
Népbank Igazgatóságának is. Nagybátyja, Dr. Baintner Károly (Kolozsvár,
1905. – Budapest, 1989.) mezőgazdasági
mérnök, állatorvos, kandidátus.
Középiskolai tanulmányait Balassagyarmaton végezte. A budapesti
Állatorvosi Főiskolán állatorvosdoktori oklevelet szerzett 1932-ben. Pályáját
a Magyaróvári Gazdasági Akadémián, mint tanársegéd kezdte, később
tanszékvezető lett. 1951-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre került, ahol
tanszékvezető egyetemi tanár, majd az Állattenyésztési Kar dékánja lett.
1971-ben vonult nyugalomba. Kutatási területe a takarmányozástan volt. Neki
köszönhető, hogy e tudományszak a hazai agrár-felsőoktatásban önálló
tanszéket kapott. Édesapja dr. Baintner (Bánáti) Ottó volt. Jog és Államtudományi Egyetemet, továbbá Keleti Kereskedelmi Akadémiát végzett. Balassagyarmaton árvaszéki ülnök, majd főjegyző volt, majd Budapesten az Iparügyi Minisztériumban miniszteri tanácsosként dolgozott. 1946-ban B-listázták, felmentették állásából. Ügyvédi vizsgát tett, 1947-ben felvették az Ügyvédi Kamarába, de rövid ideig praktizált. Miután megszüntették a magánügyvédi rendszert, 1949-től a 21. sz. Állami Építőipari Trösztnél lett jogtanácsos nyugdíjazásáig. A Marx Károly Közgazdasági Egyetemen arany, majd gyémánt diplomát kapott. 2024. január összeállította: Nagy László forrás: Zonda
Tamás: Balassagyarmat jeles polgárai intezet.nori.gov.hu családi közlés |
