Tudásotokból adjatok mindenkinek!
Badiny Jós Ferencre emlékeztek
Losoncon
2015.
május 31.
Badiny Jós Ferenc,
Palócföldünk nagy fia, a magyarőstörténet kutatója 106 éve, 1909. június 3-án
született a Losonc melletti Gácson. A
magyarságkutató, őstörténet-kutató sumerológus
professzorra emlékeztek Losoncon május utolsó vasárnapján.
Az emlékezést a Csemadok Losonci
Alapszervezet női kara két számmal nyitotta meg. Utána Szabó Kinga művészettörténész, a Szabó Gyula emlékház megálmodója
és igazgatója Faludy György versét adta elő az
ősgyökerű magyar nyelvről. Foglár Gábor
almágyi-ceredi tanár, tehetséges fiatal zeneszerző,
énekes két dalt énekelt gitárkísérettel, Badiny Jós
Ferenc Miért féltek tőlem? c. versét és Sajó Sándorét.
Ezt követően Varga Mária
középiskolai tanár rebegte el a professzor imáját: "Hozzád kiáltunk Jézus
Urunk!"
Badiny Jós
Ferenc szobrának megkoszorúzása előtt a Palóc Társaság elnöke ismertette
röviden a nyolc éve, 98. életévében eltávozott professzor pályafutását. A
balassagyarmati gimnázium után a budapesti Ludovika
Akadémián folytatta tanulmányait, ahol tüzér- és repülőkiképzést kapott. Majd a
Műegyetemen tanult. Argentinába a háború végén
vándorolt, s ott kezdett el a sumerológiával
foglalkozni. Tudását mélyíteni Rómában kutatott és P. Deimel
iskolájának követőjeként kapott engedélyt, hogy a Buenos Aires-i
Jezsuita Egyetemen 1966-ban sumerológia tanszéket
nyisson. Itt sumér nyelvet és ékírást, valamint a mezopotámiai kultúrák és vallások történetét oktatta diákjainak. Élete
utolsó éveit szeretett magyar hazájában töltötte és dolgozott, írt, előadásokat
tartott haláláig fáradhatatlanul. Követte, amit ő magától is megkövetelt: „... ne tétlenkedjetek, hanem menjetek el mindenfelé, ahol
magyarok élnek. Tudásotokból adjatok mindenkinek. Istenünkért, országunkért,
népünkért éljetek és munkálkodjatok mindenkor és minden időben.
Badiny Jós
Ferenc őstörténész a sumír-magyar nyelvazonosság
hirdetője és bizonyítója volt. Noha a „hivatalos" magyar tudomány mind a
mai napig nem vesz róla tudomást, sőt elmarasztaló jelzőkkel illeti, életműve
mégis túllép minden tudományosnak hirdetett kereten, mert gondolkodásával,
műveivel a magyarságot szolgálta, örök felejtésre ítélt igazságokat mondott ki
és bizonyította is tételeit. Őt nem a különféle csatornákról, a sajtó vagy a
világháló lelkesedő vagy elutasító véleményeiből ismerhetjük meg igazából,
hanem elsősorban műveiből.
A magyarságtudós professzor szobrát Oláh Szilveszter bronzszobrászművész
készítette s felavatására 2011-ben került sor. Ez előtt a szobor előtt idézte
fel emlékeit "Feri bácsiról", azaz Badiny
Jós Ferencről a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, gitáros, énekes és
szövegíró Szörényi Levente. A május
31-i megemlékezésnek ő volt a várva várt előadója, aki meleg hangú
visszaemlékezésében szólt a professzor úrhoz fűződő viszonyáról. Arról, hogy
hogyan szerzett egyáltalán tudomást létezéséről és kutatásairól, majd az ezt
követő hosszú levelezésükről, amelynek szikráját a Fénylő ölednek édes örömében
című sumér-akkád szövegekre írt Szörényi-oratórium a Margitszigeti Szabadtéri
Színpadon történt bemutatója adta. Felidézte személyes találkozásaikat is,
Szörényi Levente kísérte el az idős mestert Balassagyarmatra is, amikor az
ifjúsága helyszínét szerette volna még egyszer látni s
ahol a Városháza dísztermében találkozhatott a város és környéke érdeklődő
tisztelőivel. Szörényi Levente volt egyik leggyakoribb látogatója a Máriaremetén töltött utolsó években.
Badiny Jós Ferenc a szó valódi értelmében szabad
gondolkodó volt - hangzott el -, aki, nyilván az emigrációban kikristályosodott megkérdőjelezhetetlen
hazafiság biztonságérzetével elvetette a mellébeszélő, előmenetele érdekében
alapvető igazságokat elhallgató, az ún. politikailag korrekt közlési stílust
annak érdekében, hogy a régről jött magyarság újra az ősi gyökér hajszálereiből
táplálkozhasson erkölcsi és szellemi fölépülésének biztosítására. Ez Badiny Jós Ferenc életművének kiemelkedő jelentősége,
megmásíthatatlan és eltaposhatatlan kisugárzása az elkövetkező időkben -
summázta véleményét Badiny Jós Ferencről Szörényi
Levente.
A megemlékezésen koszorút helyezett el a
professzor szobránál Szabó Judit, az
ünnepelt fogadott lánya Imre Károly és
felesége kíséretében, Medvácz Lajos
polgármester és kísérete Balassagyarmat képviseletében, Fenyves József a tisztelők nevében továbbá a Csemadok Losonci
Alapszervezet elnöknője valamint a Palóc Társaság.
Az ünnepség ezután kötetlen beszélgetéssel
folytatódott, melynek során Szörényi Levente további emlékeiből idézett és
minapi iráni utazásának emlékezetes eseményeit is felvillantotta.
A baráti hangulatú délután háziasszonya H. Duray Éva,
a Magyar Kultúra Lovagja volt, aki és losonci barátnői szemszájat ingerlő
harapnivalókról és finom édességekről is gondoskodtak.
Írta és fotók : Z. Urbán
Aladár, Palóc Társaság
Forrás: www.felvidek.ma