Otthonom, Nógrád megye

Valamiért, mikor otthonomról kérdeznek, mindig mosolyogni támad kedvem. Annyiszor láttam már a környező tájat, hogy szinte minden fát nevén szólíthatnék, mégsem unom meg sosem a látképet. Tömérdek emlékem fűződik ehhez a helyhez, hisz életem eddigi tizenhat évét itt élem le. Elég nehéz tehát, külső szemlélőként megítélni a megyémet, a falumat.

Mit is szeretek Patvarcban, a megszokott táj biztonságán, és a sok-sok csodás tapasztalaton kívül? Azt hiszem, amivel a helyet leginkább jellemezni tudnám, az a békesség. A nyugodt környezet, a csend tökéletes menedék egy olyan romantikus ember számára, mint amilyen én is vagyok. Gyakorta sétálgatok, mikor naposabb az idő, s ahányszor bele futok egy-egy lakosba, mindig derült arccal köszöntjük egymást, függetlenül attól, hogy ismerjük-e a másikat, vagy nem. Az ember napját annyira fel tudja dobni egy barátságos mosoly!

Akkor sem kell viszont messzire menekülnöm, mikor fejemben túlcsordulnak a gondolatok, és szeretném kicsit kiszellőztetni a nehezebbnél nehezebb gondolatok áporodott levegőjét. A közeli erdőben tehetek egy sétát, vagy a patak partján hűsölhetek akár. Csendes relaxációmban nem zavar meg senki. Esetleg ha a hideg, téli idő nem engedi meg a hosszú sétákat, apróbb csodák még így is akadnak szép számmal. Téli reggeleken a nap ezer, meg ezer színt fest az égre, s éjjelenként, mikor elvonulnak a felhők, a csillagok tömegekben igyekszenek túlragyogni társaikat. Nem szennyezi az eget az utcalámpák végtelen fénye. Azt hiszem, a falum, a vidéki élet megtanított a parányi csodákat is tisztelni.

Polgármesterasszonyunk nagy gondot fordít a közösség összetartására. Rengeteg rendezvénnyel örvendezteti meg falunk lakóit, sőt a környező vidéken élő családok is gyakran meglátogatják búcsúinkat, fesztiváljainkat.

Persze nem csak nálunk vannak efféle szórakozási lehetőségek. Szinte minden hétre jut egy ünnep valamely faluban, ahol vidám társaság várja a vendégeket, remek programokkal. Vagy ha épp nem mulatozni vágyunk, Nógrád megye akkor is sok-sok csodát tartogat számunkra. Rengeteg történelmi és kulturális ereklye lelhető fel a hegyek közt megbúvó falvakban, városokban. Várak és emlékhelyek mesélnek a dicső múltról, míg a közeli éttermekben tradicionális ételeket kóstolhat meg az ember. Remek időtöltés lehet például, az egész család számára egy hosszú séta Hollókőn, vagy egy túra Drégely várához. Továbbá csodás templomok, és más vallási építmények várják a lelki megnyugvást remélőket. Külön megemlíteném Taron, a Kőrösi Csoma Sándorról elnevezett sztúpát, mely a megyében egyedülálló megnyilvánulása a buddhizmus jelenlétének. Érdemes még ellátogatni Ipolytarnócra, ahol érdekes őslénymaradványok vehetők szemügyre. Esetleg, hogyha össze szeretnénk kötni a kellemeset a hasznossal, ajánlani tudom még a rengeteg horgásztó egyikét, ahol kellemes közelségbe kerülhetünk a természettel.

Nógrád megye tehát, a palóc kultúra és a természet összhangjának gyönyörű mintája. Rengeteg szabadidős tevékenység és lokális érdekesség található meg itt.

A költő, Kormos Béla A Mátra című versében így szól:

"Akármi vagy, azért szeretlek én téged,
Úgy nézlek én, mint egy időt-jelző képet
Benézesz a múltba, belátsz a jövőbe-
Ugyan mondd el, mit olvassz ki belőle?!"

S habár szavait nem kifejezetten szeretett megyémre értette, azért én mégiscsak érzem benne azt a sok gondolatot, ami Nógrádhoz fűz. Mert én szeretem megyém minden arcát, hiszen az otthonom ez, a múltam, a jelenem és a jövőm. Ismerem a történetét, bizton tudom, hogy sok-sok év áll még előttem, előttünk, mégis aggódva tekintek az elkövetkezendő időkre: Vajon mi lesz veled ezután, drága Nógrád megye?

Demeter Leila

10/c osztályos tanuló