100 éve érettségizett Balassagyarmaton

Argay György

(Korpona, 1893. április 10, - Kolozsvár, 1974. október 24.)

A megemlékezés a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium 1957-ben érettségizett IV.A osztályának 33-ik budapesti érettségi-kistalálkozóján hangzott el az Építészpince étteremben 2012. április 20-án.

1974/75 telén levelet kaptam. A levél küldője Szabó József püspök úr volt, aki a Lutheránus Világszövetség sajtószolgálata által kibocsátott nekrológot és annak fordítását küldte el. Tudta, hogy családunk távoli tagjáról, az 1971-ben elhunyt édesapám másod unokatestvéréről szólt a hír:

Meghalt Argay György Kolozsvárott.

A román népköztársaságbeli ágostai hitvallású evangélikus zsinat-presbiteri egyház püspöke, Argay György 1974. október 24-én, 81 éves korában Kolozsvárott, szívelégtelenség következtében elhunyt. 33 évig volt egyházának püspöke s egyúttal a kolozsvári városi lelkészi hivatalt is betöltötte.

Argay György a teológiát 1912-től 1918-ig a pozsonyi teológiai akadémián, továbbá a greifswaldi és berlini teológiai fakultásokon végezte. Segédlelkészkedése után 1922-ben parókus-lelkésszé szentelték. A magyar származású Argay György 1893. április 10-én született Korponán, amely ma Csehszlovákiához tartozik.

1964-ben Argay György, 33000 hívőt számláló s jórészt a romániai magyar evangélikusokból összetevődő evangélikus egyházát a Lutheránus Világszövetség tagjává tette. Az ezt követő időben a Lutheránus Világszövetség több nemzetközi intézményében munkálkodott.

Argay püspök temetése 1974. október 28-án volt a gyülekezet nagyszámú híveinek, más egyházak és keresztyén közösségek számtalan képviselőjének részvételével.

Két ok miatt említettem a fenti levelet. Az egyik: Argay György 100 éve, 1912-ben érettségizett a BALASSAGYARMATI M. KIR. ÁLLAMI FŐGYMNÁZIUM-ban, a másik ok a családi kapcsolódás.

Családkutatás során tanulmányoztam a felvidéki Zólyom melletti település, Nagyszalatna (ma Zvolenska Slatina) evangélikus templomának anyakönyveit. Ebben rábukkantam az 1789-ben született Argay András ősünkre. 1823-ban született fiú iker gyermekei közül Ádám az én dédapám, Sámuel pedig Argay György nagyapja. Kuriózum, hogy az ikreknek azonos napon (1847. nov. 23) volt az esküvője. Argay Sámuelnek Goldberger Máriával kötött házasságából 5 gyermeke született, majd felesége halála után Krupecz Annával kötött házasságot. A család a Hont vármegyei Korponára költözött, s itt még öt gyermek született, köztük György és Mihály. Györgyből evangélikus lelkész lett, s talán az ő hatására Mihály egyik gyermeke, az 1893. április 10-én született György is a lelkészi hivatást választotta.

Az 1893-ban született Argay György életéről néhány említésre méltó adatot gyűjtöttem össze. Áttanulmányoztam gimnáziumunk évkönyveit, a teológia évkönyveit, s segítségemre volt Kós Béla unoka, ezen kívül dr. Czenthe Miklós, az Evangélikus Levéltár igazgatója, de számos érdekes adatot találtam az interneten is.

Argay György gyermekkoráról az unokától, Kós Bélától kapott rövid életrajzból az derül ki, hogy a 6 holdas kisgazda családból származó György és testvére közül, György a család támogatásával tanul, a törpe birtok viszont osztatlanul a testvéré, Jánosé lesz.

A balassagyarmati gimnázium évkönyveinek tanulmányozása alapján egy szorgalmas diák képe rajzolódik ki előttünk. Osztályfőnökei az I-VI. osztályban Dr. Majtényi Gyula, aki a magyar és latin nyelvet tanította az osztályban, az utolsó két évben pedig Beck Károly matematika-fizika szakos tanár. Az érdemjegyek változóak, a vallástan mindig, a testnevelési jegy VI. osztálytól: kitűnő. Az évkönyvekben részletesen leírt iskolai sportélet jeles szereplője volt. Sajnos, egy szerencsétlen balesetéről is ír az 1911/12-es évkönyv: a kassai kerületi tornaversenyre utazva az iskola füleslabda csapatának mérkőzésén sérült meg:

Argay György, VIII. o. t., csapatvezető, játékkapitány s egyik legjobb versenyző balesetet szenvedett, ami miatt kénytelen volt 2 napon keresztül a premontrei főgimnázium beteg szobáját s orvosi kezelését igénybe venni.

Mindez néhány nappal az érettségi vizsgálatok előtt. E baleset ellenére egyike a hat jelesen érettségizett diáknak.

A középiskola elvégzése után a pozsonyi Theológiai Akadémiára iratkozott, amelynek elvégzése után ösztöndíjasként 1-1 évet Greifswaldban ill. Berlinben töltött. Az első világháború alatt 1914 év őszétől betegápolóként is teljesítettek szolgálatot (Klagenfurt, Villach). A főiskola ifjúsági szervezetében III. éves korában alelnök, IV. éves korában elnök volt. Pappá szentelésének helyét és időpontját a romániai evangélikus egyház által közzétett életrajzából ismerjük: lelkész Budapest, 1918. július 28.

Papi működésének állomásai:

- 1918-1920: Temesvár (segédlelkész)

- 1920-1922: Staierdorf (Stájerlak, Anina mellett) Erdély, Románia (parochus lelkész)

- 1922-1932: Pürkerec (Purcareni, Hétfalu egyike Brassó mellett), Erdély, Románia (lelkész)

- 1932-1943: Temesvár, Erdély, Románia (főesperes, majd 1941-től püspök)

- 1943-1950: Arad, Erdély, Románia (püspök)

- 1950-1974: Kolozsvár, Erdély, Románia (püspök)

A továbbiakban egy-két részlet Argay György életéből:

Családjáról: Bohus Jolánnal kötött házasságából három gyermeke született: Géza 1921-ben, valamint egy ikerpár: Éva és Magda 1922-ben.

Géza fia (a budapesti Műegyetemen tanult, tanulmányait a háború után Németországban fejezte be) Kanadában él. Ő írta levélben az alábbiakat:

Amerikai hadifogságból kiszabadulva Németországban egy menekülttáborban éltem Mettenben. Egy napon egy francia küldöttség jött földmunkásokat verbuválni, azzal a kikötéssel, hogy egy évi munka után szabadon választhatsz munkahelyet. A táborból sokan jelentkeztünk és egy külön vonattal vittek ki egy faluba egy gazdához dolgozni. Oda küldte nekem édesapám a kis 8,5x 11 cm-es bibliát, a megható dedikációjával, vigasztalásul. Ezt az ereklyémet nagyon őrzöm.

Argay püspök jó viszonyban volt Kós Károly építésszel, akinek András nevű fia évekig lakott Argay György családjánál, mialatt a temesvári képzőművészeti főiskolát járta. Kós Károly legkisebbik fia Dr. Kós Károly etnográfus Argay Magdát, a püspök lányát vette feleségül (e házasságból származó Argay György unokák /Géza, Béla és Zoltán/ is segítettek ennek a megemlékezésnek létrejöttében)

Irodalmi tevékenységéről (felhasználva Fabinyi Tibor A lutheri reformáció Erdélyben és a magyar evangélikus egyház c. kéziratát):

- Fiatal korában a Napkelet című folyóiratban Egy falusi pap Erdélyben című írása jelent meg (Bartók Béla önéletrajzát is e lap közli 1921-ben).

- 1925-ben Hit-remény-szeretet címmel Brassóban jelenik meg konfirmandus-kátéja.

- 1927-ben ő szerkeszti a Csángó naptár-t.

- 1933-ban indítja a temesvári Luther Újság – Luther Zeitung kétnyelvű kiadványt.

- 1939-ben Minden lehetséges a hívőnek címen a temesvári evangélikus templom történetéről jelent meg kiadványa.

Az interneten számos írás olvasható a világháborús eseményekről. 1944. augusztus 23-a után Argay György püspököt Aradon a város számos vezetőjével internálták, majd kiszabadulása után a néhány napra bevonuló magyar csapatok fogadásán elmondott beszéde, valamint az Aradi Híradóban megjelent publikációja miatt hazaárulás vádjával hadbíróság elé került, amely 1944. november 6-i tárgyalásán 10 évi kényszermunkára, polgári jogainak 5 évi elvesztésére és 5000 lej pénzbüntetésre ítélte. Veje, dr. Kós Károly 1945 novemberében a Magyar Népszövetség nagygyűlésén dr. Groza Petre miniszterelnökkel találkozva szóvá tette az igazságtalan elítélést, majd a miniszterelnök kérésére elküldte a püspököt igazoló iratokat (fogadóbeszéd hiteles szövege, újságcikk, stb.), melyekben az aradi románok és zsidók védelmére kiállt. Groza rövidesen intézkedett, Argay Györgyöt felmentették, kiszabadult.

Az 1956-os magyar forradalom idején számos teológust ítéltek el. Argay György püspökként kiállt munkatársai mellett. Tófalvi Zoltán Az 1956-os magyar forradalom visszhangja Erdélyben című tanulmányában ez áll: Az evangélikus lelkészek és teológusok bebörtönzésével valójában D. Argay György, nagy tiszteletnek örvendõ evangélikus püspököt, s általa az egyházat akarták lehetetlen helyzetbe hozni. A tartományi pártbizottságon történt kihallgatása során Argay püspök kijelentette: tartóztassanak le engem, de engedjék szabadon a fiaimat! A letartóztatási hullámra az ürügyet az szolgáltatta, hogy a teológusok memorandumban tiltakoztak egyes tanárok marxista és dogmatikus beállítottsága ellen és az egyház reformját sürgették.

1956 nyarán Magyarországon, Galyatetőn Evangélikus Világtalálkozó zajlott. Ezen Argay György is részt vett. Az Evangélikus Levéltárban néhány fotó őrzi alakját.

Balról az első Argay György

Kolozsvári látogatásunk során keressük fel az egykori balassagyarmati diákra, az 1912-ben iskolánkban érettségizett Argay Györgyre emlékeztető objektumokat:

- a kolozsvári evangélikus templomot, amelynek 1950-től haláláig lelkésze volt,

- a Lutheránus püspökség épületét (Kossuth Lajos u/1989. December 21. u. 1. sarok), amelyben az egyik gyülekezeti terem Argay György nevét viseli.

A rendezvényre szóló meghívó az Argay György terembe invitál

A házsongárdi temetőben mind Kós Károly síremléke (a Kós család eltemetett tagjai között Argay Magda), mind Argay György síremléke a Lutheránus temetőparcellában található meg.

A megemlékezést írta: Argay Gyula, 1956/57-ben érettségizett balassis diák

2012. április 20.